nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Aktuális
Nyelvtanulás: ennyi idős korig olyan az agy, mint a szivacs

Nyelvtanulás: ennyi idős korig olyan az agy, mint a szivacs

Amerikai kutatók egy cseles módszerrel azt tanulmányozták, hány éves korunkig tudunk hatékonyan megtanulni egy idegen nyelvet. Minél később fogunk neki, esélyeink annál rosszabbak, bár nem reménytelenek. De jóval meglepőbb eredményeket is hozott a kutatás.
Szekeres P. Mónika
Szekeres P. Mónika
f Ajánlom

Az online, önkitöltős teszttel hatszázezer angolul tudó vagy tanuló, nem angol ajkú, különböző korú alanyt értek el. A vizsgálatban részt vevők azt hitték, csupán a nyelvjárások közötti különbségekre vonatkoznak a kérdések, valójában azonban arra voltak kíváncsiak a tudósok, melyik az az életkor, amikor bezárul az úgynevezett időkapu, azaz mikortól csikorognak egyre jobban a nyelvet tanulni vágyó agyának fogaskerekei.

Fel sem fogtam: az orosz egy idegen nyelv

Sokunknak vannak tapasztalatai a gyermekként elkezdett, majd a felnőttkorba nyúló végtelenített nyelvtanulásról, a kezdeti lendületről, a későbbi nehézségekről, a feladásról és az újból nekirugaszkodásról. Jómagam is sok idegen nyelvet, tanfolyamot, tanárt, nyelvkönyvet elfogyasztottam. A rossz emlékű kötelező orosznyelv-tanulás minimális hatékonyságára kár is szót vesztegetnünk, ráadásul erről már csak nekünk, élemedett korban járóknak vannak tapasztalataink. Legyen elég annyi, hogy az általános iskolában a cirill betűkkel harcolva tulajdonképpen azt sem fogtam fel, hogy idegen nyelvet tanulok. Olyan volt számomra, mint egy matek- vagy földrajzóra. A magánnémetórák során, melyekre szüleim járattak, azt azért megértettem, hogy csaknem kétszázmillióan beszélik ezt a nyelvet. Később már azt is kapiskáltam, hogy egy idegen kultúra kapui is kinyílhatnak nekem a der-die-das meg a német nyelvtan sok egyéb nyalánksága révén. Hogy miért nem volt igazán eredményes az erőfeszítésem, azt viszont az említett, massachusettsi vizsgálat világította meg. Rosszkor voltam rossz helyen.

Ugyan az is kiderült a kutatás eredményéből, hogy

az időkapu, tehát a könnyed nyelvtanulás lehetősége tovább áll nyitva, mint azt korábban feltételezték, és öt helyett akár tizennyolc éves korig is igen ügyesek a tanulók,

az is tény, hogy éppen a strukturált oktatási körülmények között, tehát a nyelvórák, házi feladatok, vizsgák gyűrűjében a felnőttek jobban teljesítenek. A gyerekeink mégis a mostani képzési rendszer foglyai, miközben számukra a tantermek falain kívül szinte játszi könnyedséggel menne az idegen nyelv elsajátítása.

Az eredmények szerint tehát egészen 17-18 éves korig nagyon hatékony az elme az idegen-nyelvtanulásban. A hanyatlás csak ezután kezdődik, nagyjából akkor, amit a felnőttkor kezdetének szoktak gondolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tökéletes angolhoz elég mondjuk elkezdeni a nyelvet középiskolában. Bár az elme még ekkor is nagyon fogékony, az említett időablak csukódása már közel van, így egyszerűen nem marad elég idő az igazán a folyékonyság elsajátításhoz. Ha azt szeretnénk, hogy a gyerek egyszer majd akár úgy tudjon megszólalni, mint egy anyanyelvi beszélő, legkésőbb tízéves korban érdemes elkezdeni a nyelvtanulást. Azok között nem találtak nagy különbséget, akiknek ez az anyanyelve és akik csak tízévesen kezdik, de ezután már egyértelmű a hanyatlás.

Európában sereghajtók vagyunk

Német vagy angol nyelvből a tantervileg előírt tudásszinttel a hatodikos magyar diákok háromnegyede, míg a 8. évfolyamosok alig fele rendelkezik egy tavalyi felmérés tanulsága szerint. A tanulók nyelvtudása nagyban mutatja az iskolák és régiók közötti óriási különbségeket az oktatási rendszerben: a legjobban a fővárosi intézmények teljesítenek, míg a leggyengébben az észak-magyarországi kistelepülések iskolái. Nyelvtudás terén a felnőtteknél még rosszabb a helyzet: 37 százalékos arányunkkal még mindig csaknem utolsók vagyunk az Európai Unióban, olyan országokat megelőzve, mint például Bulgária.

Szerelmem mellől a spanyol nyelvkönyv mellé

Mindenesetre valahogy mégis elevickéltem a németnyelv-vizsgáig, abszolváltam is (az már egy másik kérdés, hogy a poroszos nyelvvizsgarendszer mennyire lehet mutatója a valódi nyelvi készségeknek). Felcseperedve valahogy még rá is kaptam az idegennyelv-tanulás ízére. És akkor megkezdtem ámokfutásomat a nyelvek birodalmában. Indítottam a latinnal, és nagyon élveztem, bár lelkesedésem mintegy fordított arányban volt a „deáknyelv” mindennapi használhatóságával. Ezután következett a spanyol (keresd a férfit!). Noha igazán sosem tanultam meg a nyelvet, ekkor a latintudásomnak igen nagy hasznát vettem… A praktikusság szempontjaitól ismét eltávolodva aztán belekóstoltam a cigány nyelvbe is, ami már valóban egy kulturális fürdő volt – a dalokat és meséket azóta is tanítom a gyerekeimnek.

El tudod olvasni? Nem? Akkor te is a célcsoport tagja vagy! (Profimedia)

Londonban nem angolul beszélnek?!

Nálam csak ezután következett az angol tanulása, már szinte felnőtt fejjel. Hát, ebben sokféle dolgot kipróbáltam. A magántanártól az aranyárban kínált nyelvkurzusokig gyakorlatilag mindent. Még amolyan hókuszpókuszra is rávettem magam: ellazulós tanfolyamra jelentkeztem, ahol annyira sikerült átadnom magam a kikapcsolódós módszernek, hogy rendszerint elszunyókáltam az órákon, a fejemen a búgócsigára emlékeztető szerkentyűvel. Az okosok viszont azt mondták, semmi baj, ez így is hat… Rodeóm következő állomásai külföldi nyelvtanfolyamok voltak. Megjártam Londont és Málta szigetét, többször is. Bár éppen a tudományos álláspont szerint a nyelvi környezet igazából gyermekkorban hatékony, azért nagyon hasznosak és élvezetesek voltak ezek a nyaralással, publátogatásokkal, miegymással fűszerezett kurzusok. Igaz, Londonban az első élményeim az élesben való nyelvhasználattal igen zavarba ejtőek voltak, ugyanis egy szót sem értettem abból, amit amúgy igen türelmesen mondtak nekem… Sebaj, így eleinte csak én beszéltem, mert amit én mondtam, azt értettem, társalgópartnereim szintén, mindenki boldog volt. Mára ott tartok, ahol, azt hiszem, igen sok honfitársam, az írott tartalommal jól boldogulok, de ha meg kell szólalnom, ma is a torkomban dobog a szívem. De már az újabb idegen nyelv tanulásán töröm a fejem…

Megosztás Facebookon