Aktuális

11 éves kislány a fegyverellenes harc új hőse

Ismét bebizonyosodott, hogy amikor a felnőtt politikusok, szakértők és lobbisták csak a megszokott, cinizmustól csöpögő lózungokat tudják ismételni, akkor egy gyerek bölcsességére és tisztánlátására van szükség a fontos társadalmi kérdések megvitatásához.

Bő egy hónapja zajlott le az USA egyik legsúlyosabb iskolai lövöldözése. A floridai Marjorie Stoneman Douglas Gimnázium egyik volt tanulója 17 embert mészárolt le félautomata karabélyával. Az iskolai diákjai már a lövöldözés másnapján kiálltak ország-világ elé, hogy hangosan és érthetően kijelentsék: elég volt! A sok esetben az amerikai fegyverlobbi, az NRA által is pénzelt politikusok persze igyekeztek elbagatellizálni a kérdést, és azzal igyekeztek lesöpörni a fiatalok segélykiáltásait, hogy az érzelmileg felfokozott állapotban lévő gyerekeknek nem kellene ilyen fontos témákkal kapcsolatban véleményt nyilvánítaniuk.

Az amerikai gimnazisták azonban ügyes cselhez folyamodtak: mivel az Egyesült Államokban szomorúan gyakori tömegmészárlásokat követően a fegyverpártiak általában azzal érvelnek, hogy „nem most van itt az ideje annak, hogy a fegyverek szabályozásáról beszéljünk”, a Stoneman Douglas diákjai elébe mentek ennek, és a mészárlástól időben távolabb eső március 24-ét jelölték meg mint a fegyverkontroll melletti demonstráció napját. A March For Our Lives megmozdulások az egész országban százezreket vittek az utcára, a legnagyobb tömeg természetesen a fővárosban, Washington D.C.-ben volt, ahol a CBS hírcsatorna adatai szerint csúcsidőben mintegy 202 ezer ember demonstrált, de az összes résztvevő számát 800 ezer környékére becsülik a szakértők. Az USA más nagyvárosaiban is hatalmas tömegek vonultak az utcákon.

Százezrek tüntettek az Egyesült Államokban a fegyvertartás szigorításáért (Fotó: Getty Images)

Washingtonban a mindössze 11 éves Naomi Wadler megindító beszédet mondott, kitérve arra is, hogy az afroamerikaiakat sokkal súlyosabban érinti a fegyveres erőszak. Az amerikai járványügyi központ, a Centers for Disease Control and Prevention 2017-es jelentése szerint egy afroamerikai gyerek tízszer nagyobb eséllyel válik fegyveres erőszak áldozatává, mint fehér bőrű társai.

Naomi Waddler beszédét az alábbiakban, fordításban közöljük.

„Sziasztok! Naomi vagyok, 11 éves.

Carter barátommal közösen szerveztük meg március 14-én a kivonulást az általános iskolánkból. 18 percet töltöttünk kint [így emlékezve meg a parklandi lövöldözés 17 áldozatáról – a szerk.], egy percet hozzáadtunk a 17-hez, hogy így tisztelegjünk Courtlin Arrington emléke előtt. Ő egy afroamerikai lány volt, aki az alabamai iskolájában vált fegyveres erőszak áldozatává a parklandi lövöldözés után.

Azért vagyok ma itt, hogy képviseljem Courtlin Arringtont. Azért vagyok ma itt, hogy képviseljem Hadiya Pendletont. Azért vagyok ma itt, hogy képviseljem Taiyania Thompsont, aki mindössze 16 éves volt, amikor lelőtték az otthonában, itt, Washington D.C.-ben.

Azért vagyok ma itt, hogy elismerjem és képviseljem azokat az afroamerikai lányokat, akiknek a története nem kerül minden országos napilap címlapjára. Akiknek a sztoriját nem halljuk az esti híradóban.

Azokat az afroamerikai nőket képviselem, akik a fegyveres erőszak áldozataivá válnak. Akik szimpla statisztikák, pedig lehetnének életteli, gyönyörű nők, tele lehetőségekkel.
Kiváltság számomra, hogy itt lehetek. Számtalan kiváltságban van részem: meghallgatják a hangomat, ezért elmondom az ő történetüket is, elmondom, hogy számítanak, kimondom a nevüket.

Mert megtehetem, mert megkértek rá.

Túl hosszú ideje már, hogy ezeket a neveket, ezeket a fekete lányokat és nőket csupán számokként kezelték. Azért vagyok ma itt, hogy ez soha ne történhessen meg, és itt vagyok ezekért a lányokért is. És azért is vagyok itt, hogy elmondjam: mindenkinek értékelnie kellene ezeket a lányokat is!

A felnőttek azt mondták, túl fiatal vagyok, hogy legyenek saját gondolataim. Azt mondták, csak egy névtelen felnőtt eszköze vagyok. Ez nem igaz.

Bár én és a barátaim még csak 11 évesek vagyunk, lehet, hogy még csak általános iskolába járunk, de tudjuk. Tudjuk, hogy az életben nem adatnak ugyanolyan lehetőségek mindenkinek, és tudjuk, mi helyes, és mi nem az. Azt is tudjuk, hogy itt állunk a Capitolium árnyékában, és tudjuk, hogy még hét évet kell várnunk, mielőtt szavazhatnánk.

Ezért ma itt vagyok, hogy emlékezzek Toni Morrison szavaira: »Ha van olyan könyv, amit el akarsz olvasni, de még nem írták meg, neked kell megírnod.«

Arra szólítanék mindenkit, aki itt van, és aki hallja a hangomat, hogy közösen meséljük tovább azokat a történeteket, amelyeket nem mondanak el. Emlékezzünk a lányokra, a színes bőrű nőkre, akiket aránytalan mértékben gyilkolnak ebben az országban. Arra szólítom mindannyiotokat, hogy együtt írjuk tovább a világ történetét, hogy ezeket a lányokat és nőket soha ne felejthessük el.

Köszönöm!”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top