„Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod” – 70 éve halt meg Gandhi

Mahatma szanszkrit szó, jelentése: „nagy lélek”.  Az indiai politikus, aki az 1920-as évektől az ország szellemi vezetője, a nemzet atyja, India felszabadítója volt, 70 éve, 1948. január 30-án halt meg Újdelhiben.

Vallásos hindu nevelést kapott, de erősen hatott rá az erőszakmentességet és toleranciát hirdető dzsáinizmus is. Gandhi édesanyja apja negyedik felesége volt, így számos fivére és nővére volt. Nemcsak rengeteg testvérével élt együtt, hanem a hagyományokhoz híven a közeli rokonok is nagyon közel éltek hozzá, nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek. Bár mindig akadt játszótársa, ennek ellenére félénk, rettegő kisfiú volt, aki kerülte az embereket. Szigorúan csak órakezdésre ért be az iskolába, és utána azonnal szaladt haza, így nem kellett társaságban lennie. 13 évesen megnősült, és egy vele egykorú kislányt vett feleségül, aki kereskedőcsaládból származott.

Csak annyit jelentett számomra (az esküvő), hogy szép ruhákat viselhetek, peregnek a dobok, vonul az esküvői menet, és jókat eszünk…

Mivel a gyerekek alig ismerték egymást, és koruknál fogva képtelenek lettek volna az önálló életre, így Gandhi szüleinél laktak. Kaszturbai idővel jó felesége lett, a fiatalok egymásba szerettek, dacára az elrendezett frigynek, boldogok voltak egymással, 62 éven keresztül voltak férj és feleség.

Mahatma Gandhi Londonban jogot hallgatott, 1891-ben lett ügyvéd. Dél–Afrikában kapott állást, és ott szembesült a faji megkülönböztetéssel, nemsokára helyi indiaiak szószólója lett. Filozófiája, mely egész életét végigkísérte itt alakult ki: az igazság ereje mindig győz, és passzív ellenállással kell küzdeni a célokért. A brit hatóságok indiaiakra nézve megalázó rendelete ellen Gandhi vezetésével tiltakoztak, az erőszakmentes ellenállás, a szatjágraha eredménnyel járt, 1914-ben visszavonták. Közben kimagaslóan ismert politikussá vált, és mellette ügyvédként is karriert futott be. Indiába 1914-ben tért vissza, és az 1919-es amritszári mészárlás kapcsán kezdett országos szinten politizálni. 1920-tól Gandhi a függetlenségi mozgalom és a Kongresszus Párt vezetője. Fegyvertelen harcot, „együtt nem működést” hirdetett a brit gyarmatosítókkal szemben, polgári engedetlenségi mozgalma bojkottálta a brit intézményeket és árukat. Többször került börtönbe, többször folytatott éhségsztrájkot, de célját mindig elérte.

Gandhi egy rokkán fon, 1920-as évek

1939 júliusában, amikorra már a náci csapatok bevonultak Ausztriába és elfoglalták a Szudétavidéket is, „Kedves Barátom” megszólítással levelet írt Hitlernek.

Világosan látszik, ma ön az egyetlen személy, aki megelőzheti a háborút, ami az emberiséget vadságba züllesztené. Tényleg megéri ezt az árat egy cél, tűnjön az bármennyire is értékesnek? Hallgatna egy olyan ember szavára, aki határozottan tartózkodott a háborús eszközöktől, nem számottevő siker nélkül? Bárhogy is legyen, számítok bocsánatára, amennyiben hibáztam azzal, hogy írtam önnek.

Mahatma Gandhi levele nem ért célt Hitlernél, de ő megpróbálta- ezt is.

A II. világháború alatt szembefordult pártjával, amely az autonómia fejében támogatta a briteket. Miután közzétette felhívását: „Angolok, ki Indiából!”, másodszor is börtönbe zárták. A majdnem két évig tartó raboskodás ideje alatt ismét fellángolt az erőszak Indiában, így Gandhi a börtönben megint böjtölni kezdett, hogy a lázongókat nyugalomra bírja. Ezzel egy időben feleségét, és hűséges munkatársát, a titkárát is bebörtönözték, mindketten hamarosan meghaltak. Ezt a két tragédiát még Gandhi sem volt képes megakadályozni. Egészsége egyre jobban megromlott, ezért felesége halála után kiengedték a börtönből.

9 férfi, akit nem a szépsége miatt szeretünk

Miután az országot megosztották, 1947. augusztus 15-én végérvényesen kimondták India függetlenségét. Emberek milliói ünnepelték a függetlenség napját, de ő nem csatlakozott, gyalog járta a falvakat, és ápolta a sebesülteket, pártatlanul. 79 évesen ismét böjtbe kezdett, s ennek hatására a zavargások megszűntek. A szélsőséges hinduk elítélték szimpátiáját a muszlim lakosság iránt, 1948. január 30-án egy hindu fanatikus gyilkos golyója ölte meg, a legenda szerint utolsó szavaival – Hé, Rám – Ráma istent hívta. A gyász nemcsak Indiát sújtotta le, hanem az egész világot. Hamvait több urnába osztották szét, és India különböző részein állították ki.

Gandhi és Nehru, 1942

Gandhi barátja, aki akkor már India miniszterelnöke volt, Dzsaváharlál Nehru ezekkel a szavakkal búcsúzott:

A fény, mely ebben az országban világított, nem közönséges fény volt… ez a fény az élő igazság fénye… kivezetett minket tévelygéseink közül, és ennek az ősi országnak meghozta a szabadságot.

Családja kérésére halálának a 60. évfordulóján hindu szokásoknak megfelelően a hamvakat a tenger fölött szórták szét. Két célja, a függetlenség és népe felemelése közül Gandhi az elsőt maradéktalanul elérte, a második azonban csak részben valósult meg. A Mahátma – Nagy Lélek – nevet Rabindranath Tagore író adta neki.