2018. Január 29.

Kevés az orvos, ezért lehet extrém hosszú a várakozás a sürgősségin

A hétvégén járta be a megrázó hír az internetet, hogy órákig hagytak haldokolni egy férfit a Honvédkórház sürgősségijén, a család ezért jogászokhoz fordult. Sajnos az órákig tartó várakozási idő nem számít rendkívülinek a magyar sürgősségi osztályokon. Arra voltunk kíváncsiak, mi a betegellátási protokoll, és létezik-e arra vonatkozóan bármilyen adat, hogy az egyes intézményekben átlagosan mennyi ideig tart, mire ellátják a sürgősségire érkező betegeket.

Szarka Nóra

A férfinél 2017 augusztusában diagnosztizáltak hasnyálmirigy-daganatot, az orvosok kemoterápiára küldték. Az 58 éves férfi négy kezelésen volt túl, amikor október 23-án súlyos hasi fájdalmakra ébredt. A család kihívta az ügyeletet, az orvos pedig azt tanácsolta, menjenek be vele a kórházba, mert a mentő kiérkezéséig akár két órát is várhatnak. Mire beértek a kórházba, a sürgősségi osztályra, a férfi már annyira rosszul volt, hogy kerekesszéket kellett kitolni érte. Fél négy körül vért hányt, és mivel súlyos cukorbeteg volt, estére a cukra is felment 20 köré, hiszen egész nap nem evett és nem ivott. Végül 22 óra 45 perckor bevitték a műtőbe. Felnyitották és látták, hogy a vékonybél teljes hosszában elhalt, nem lehet már rajta segíteni. A daganatos beteg férfi másnap délelőtt 11 órakor meghalt. A beteg lánya panaszt tett a Honvédkórháznál. A család jogászokhoz fordult, és büntetőeljárás indításán gondolkozik a kórház ellen – írta meg a 24.hu.

Dr. Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász az NLCafénak elmondta, a sürgősségi osztályokon létezik egy protokoll, amely az egészségügyi intézmények sajátosságai szerint eltérő lehet, tehát minden kórház maga határozza meg az ellátás konkrét rendjét a tünetek és a panaszok alapján, de az, hogy mi igényel azonnali ellátást, és mi az, ami halasztható, egységes szakmai elvek szerint dönthető el. A betegfelvételnél derül ki, hogy ki élvez elsőbbséget, és a panaszok alapján ki kerül be azonnal az orvoshoz vagy adott esetben a műtőbe.

„Azt pontosan kell látnunk, hogy a sürgősségi osztályokra folyamatosan áradnak a betegek, vagy saját lábon jönnek, vagy mentő hozza be őket, ugyanis az ilyen osztályra nem kell beutaló. Általában a betegfelvételi pultnál állók döntenek arról, hogy ki sürgős, és ki még sürgősebb eset. Az, hogy a szelekció alapján egyes betegeket várakoztatnak, a legsürgősebb panaszokkal érkezők pedig azonnal orvoshoz kerülnek, a világon mindenhol így van, nem magyar sajátosság. Van egy olyan vezérlő elv, amely még a XIX. század háborúi során alakult ki, ez az alapja az ellátás sorrendjének, ezt úgy hívják, hogy triázs. A triázs lényege leegyszerűsítve, hogy a betegeket a következő három csoportba osztották a harctéren:

azonnali ellátást igényel,
menthetetlen,
ráér, vagyis nem sürgős, nincs közvetlen életveszélyben.

Természetesen ma már ennél sokkal fejlettebb formája van az osztályozásnak, de az alap ma is a sürgősség szerinti osztályozás.

Tény, hogy a sürgősségi osztályokon 6–24 óráig tart a fekvőbeteg-ellátás. Ami azt jelenti, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő azokért a betegekért fizeti ki a sürgősségi ellátás díját, akik 6 óránál többet tartózkodnak a sürgősségin. Azt azonban nem gondolom, hogy bárhol direkt ezért várakoztatják a betegeket, nem feltételezek ilyet az egészségügyben dolgozókról, ez több szempontból életszerűtlen. Én magam inkább azt gondolom, hogy nagyon kevés az orvos, a nővér, és ezért nyúlik extrém hosszúra a várakozás egy-egy sürgősségi osztályon, ahová mindig özönlenek a betegek. Egyébként azt érdekes lenne vizsgálni, hogy átlagosan hol, mennyit kell várakozni ma Magyarországon egy sürgősségi ellátásra, én nem ismerek ilyen statisztikát.

Kanadában például az internetre kattintva bárki megnézheti, hogy az adott városban az egyes kórházakban, az adott pillanatban mennyit kell várnia egy betegnek az ellátására. Ahogy láttam, ott 1-3 óra az átlagos várakozási idő egy sürgősségi centrumban, jó lenne tudni, hogy nálunk mennyi. A konkrét esetet nem akarom értékelni, azt, hogy történt-e hiba, szakértői vizsgálat tudja kideríteni. Bizonyára meg fogják vizsgálni, hogy a beteg állapotában a tragikus végkifejlet előre látható volt-e, gyorsabban kellett volna-e reagálni, és ha igen, ez befolyásolhatta volna-e a történteket” – mondta el dr. Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász az NLCafénak.

A szegedi Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály osztályvezetőjét, dr. Pető Zoltánt arról kérdeztük, hogy ők hogyan rangsorolják a betegeket.

„Magyarországon egy ötfokozatú skála alapján rangsorolunk, amit egyébként a kanadai rendszerből vettünk át. Az első fokozat azonnali ellátást igényel, az ilyen beteget azonnal látja orvos, az ötödik fokozat pedig az, aki bejött a sürgősségire, de valójában nincs sürgősségi problémája. A fokozat megállapításáról a triázsápoló dönt, ő rangsorol. A kategóriákhoz időkeret is van hozzárendelve, az ötödik fokozathoz 120 perc, azaz két óra tartozik. Mindezt persze az is befolyásolja, hogy hányan várnak az adott pillanatban a sürgősségin, és milyen állapotú betegek ők” – mondta dr. Pető Zoltán.

Nyitókép forrása: Thinkstock