nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
A delfin IQ-ját sem értjük, mégis megvagyunk vele – Kömlődi Ferenc jövőkutató

A delfin IQ-ját sem értjük, mégis megvagyunk vele – Kömlődi Ferenc jövőkutató

Az autókat már nem emberek fogják vezetni, mire hazamegyünk, készen lesz a vacsora, és bizonyos operációkat is robotok végeznek majd. Ami pár éve még egy jóféle sci-fi forgatókönyvének tűnhetett, az bizony ma már valóság. Kömlődi Ferenc jövőkutatóval beszélgetünk az okoseszközök és a technológia fejlődéséről.
Papp Noémi
Papp Noémi
f Ajánlom

Tavaly októberben állampolgárságot kapott Szaud-Arábiában Sophia, a robotnő. A humanoid robot többféle érzelmet tud kifejezni az arcával, és ő maga köszönte meg a különleges címet, ami történelmi jelentőségű. A világon először kapott ugyanis jogokat egy robot. (Sőt, Szaud-Arábiában a robotnőnek jelenleg több joga van, mint egy hús-vér nőnek.) Nem sokkal ez után Japán is bejelentette, hogy hasonló státuszt adott a Shibuya Mirai nevű üzenetküldő alkalmazásnak, így a második robot, egy chatbot is megkapta Tokió Shibuya kerületétől az állampolgárságot. A Mirai egyébként azt jelenti, hogy jövő. A mesterséges intelligencia ugyan még távol áll az ember összetett képességeitől, de jogi és etikai kérdések már felvetődtek.

„Sophia egy jó szintézis program, egy látványos show-elem – mondja Kömlődi Ferenc író, jövőkutató. – Szerintem a jövő szempontjából ennél vannak fontosabb előrelépések, de erre a hírre azért az emberek felkapják a fejüket. Fontosabb talán az ember és technológia hatását vizsgálni. Az emberi értelem teremtette meg a gépi intelligenciát, ami arra hivatott, hogy növelje az ember értelmét, és mindjárt ott vagyok egy spirálban: ha az ember többre képes, akkor még okosabb robotokat tud teremteni. A test, az arc, az emberszerűség, a humanoid kinézet azért kell, hogy jobban tudjuk elképzelni azt a működést, amit így is, úgy is áramkörök, chipek, programok irányítanak.”

Hogy két év múlva mi lesz, azt Ferenc készséggel elmondja, de hogy mi lesz 25 év múlva, arra azt feleli, azt már jóslás lenne megmondani. Az biztos, hogy mindent érint a változás. A mezőgazdaságtól az űrkutatásig minden változni fog.

Hallás, látás, és….

Az ovisok is tudják, hogy az öt érzékszervünk a hallás, látás, tapintás, a szaglás és ízek érzése. Ebben a robotok még nagyon le vannak maradva, az érzékelő technika azt az összetett tudást, amit az ember birtokol, nem tudja magáévá tenni. A hallás és a látás megy, a többi viszont döcög. Persze a cél az, hogy a gépi rendszer is tudja mindezt.

„A robotoknál a fizikai váz nagyon látványos – magyarázza a szakember. – Ha mozognak, ha megemelnek valamit. A robotok a katonaságban már cipelnek, nehéz málhákat vonszolnak. Sok mindenről azt hisszük, hogy nem is valóságos, pedig rég az. Az önvezető autó sem sci-fi, már rengeteg van belőle. Az az igazság, hogy mi még az emberi agy működését sem igazán értjük, és sok vita folyik arról, hogy egy robot mit tudjon. Az emberi értelemhez hasonlót kreáljunk, vagy tőlünk eltérő gépi értelmet? A kettő talán együtt lenne jó, kiegészíthetnék egymást. Mert hát a delfin IQ-ját sem értjük, mégis megvagyunk vele, ugyanígy a mesterséges intelligenciától való félelemre sincs ok.”

Az okos járdától a távgyógyászatig

Számos területen vannak már figyelemre méltó újítások. Az intelligens járdák például egyre népszerűbbek. Angliában két kamerával tesztelték hogyan reagálnak folyamatosan a kihívásokra az okos gyalogátkelőhelyek. Beprogramozták azt, ha idősebb ember lép ki az útra, ha esik az eső, ha kicsi vagy nagyon nagy a forgalom. A program ráadásul képes a tapasztalatokból is tanulni, hasznosítja azt, amit észlel. Például hogy felesleges a fények villogása, ha nincs forgalom, de azonnal kapcsoljon be, ha megindul a közlekedés.

„Ha mindenhol önvezető autók lesznek, attól azt várjuk, hogy kikerülnek az emberi tényezők a közlekedésből – mondja a kutató. – Így minden sokkal biztonságosabb lesz. Ezek az eszközök sokkal kevesebbet fognak hibázni, mint mi. Ugyanez várható az orvostudományban. A 3D nyomtatás például nemcsak végtagok pótlására, de gyakorlásra is kiváló, előkészíteni egy nehezebb műtétet. A diagnosztikában az elemzések elvégzése például kardinális kérdés. Azt meghatározni, hogy melyik gyógyszer miért hatékonyabb az egyes betegségeknél. A sebészrobotok pontossága egyenesen lenyűgöző. Ezekből biztosan egyre több lesz. E mellett el fog terjedni a távgyógyászat. A dróntechnológia mindenhová beszivárog majd. Az egészségügy fejlődése mindenki érdeke, és éppen ezért ezen a területen sokkal nagyobb az egyetértés, mint más ágakban.”

Persze vannak olyan projektek, amelyek ígéretesnek látszanak, mégis elhalnak. Hogy mi valósul meg, az sokszor nyitott kérdés. A virtuális valóság azonban annyira népszerű, hogy ugrásszerűen változik.

„Bár a sisak használata most még erősen korlátozza a VR elterjedését – magyarázza a kutató –, mert sok embernek kényelmetlen: szédülést, fejfájást okoz. De ha kényelmessé teszik, és ha ott is multitasking módban működhetünk, azaz a virtuális valóságban még enni, közösségi oldalon lenni, virágot öntözni is lehet, akkor nagyon népszerű lesz. Egyszerűen felhasználóbaráttá kell tenni, mert most még épp nem az. A tökéletes szimulációk már beszippantottak sok embert, de aki ott van, az nem mindig csak játszik, lehet, hogy éppen dolgozik. Miért jöjjön ki belőle?

Rég nem csak a játékokról van szó. Az például, hogy tíz év múlva lesz-e már kolónia a Marson, erősen megkérdőjelezhető, de a Mars helyett most ismét népszerű a Hold, ami akár ugródeszkaként is szolgálhat.  A Földet ugyanis annyira kihasználjuk, hogy kell az alternatíva. És már évtizedek óta készülünk a világűr meghódítására. Ha az embernek átalakul a fizikuma, akkor az esélyei is változni fognak, jobban tud majd alkalmazkodni a világűrhöz.”

S valóban, mivel a legújabb kutatások szerint a Hold kolonizálása olcsóbb, mint eredetileg tervezték (majd 90%-kal!), a NASA szerint az ember Holdra való visszatérése nem okozhat gondot az űrkutatással foglalkozó szervezet költségvetésében. Ha lenne ott egy állandó bázis, akkor a Hold erőforrásait bányásznák ki. Egy-egy projektben az eddig elért eredmények összekapcsolódhatnak, így például az önvezető autók működtetése a Holdon költségcsökkentő tényező. Bár ember 1972 óta nem járt a Holdon, a tervek szerint először tíz ember lakna itt, de az önfenntartó településen, ahol alkalmaznák a 3D nyomtatást is (például ha alkatrészre van szükség), később akár százan is lakhatnának.

A jövőt nem mindenki engedheti meg magának

A jövőben élni persze pénz kérdése is. Az okosotthonok már léteznek, de azt meg kell fizetni. Jelezzen a vasaló, hogy bekapcsolva maradt? Elinduljon a mosógép, mire felérünk az emeletre? Magától szellőzzön egy garázsajtó? Ezek mind már megvalósult projektek, de nem minden esetben pénztárcabarátok. A technikai újításokat meg kell fizetni. A technikai megoldások alapulhatnak az elektronikán, de akár építészeti megoldásokon vagy automatizáláson, informatikán és távközlésen. A lényeg, hogy távolról is irányítani tudjuk az otthonunkat, interneten keresztül a hűtő- és fűtésrendszert, a biztonsági rendszert vagy az ablakredőnyt. Az ABI Research adatai szerint az Amerikai Egyesült Államokban 2012-ben másfél millió okosotthont létesítettek, és a megrendelések üteme alapján ezek száma 2017-re nyolc millióra nőtt. Az okos eszközök egymással is kommunikálnak. Például a videolejátszó rendszer indítása esetén a szobában levő fény mennyiségét vagy a világítórendszer, vagy a redőnyöket működtető rendszer csökkenti. Persze az okosotthonnak is van gyenge pontja. Ha valaki meghackeli a rendszert, akkor abban sokféle kárt képes okozni.

A legkevesebb változás az emberben lesz

Jó hír vagy rossz, akármennyi idő is telik el, a legkevesebb változás az emberi szervezetet fogja érinteni. Egyrészt mert a technikai fejlődését nem tudjuk úgy követni, a biológiai adottságaink nem változnak olyan gyorsan, másrészt a bonyolult érzelmi rendszerünk, pszichológiánk kiszámíthatatlanná is tesz bennünket. Nem törvényszerű, hogy így maradjon, és a képességeinken sokat javíthat a technika, de az emberi agy jó ideje alig változott. S ha nem is marad így örökké, az világosan látszik, hogy a változás nem lesz gyors.

„A legtöbben azt várják, hogy az ember fizikuma változik majd meg, mert az evolúció nem ér véget az emberrel – mondja Kömlődi Ferenc. – Egyes gépi beültetésekkel elérhető lesz, hogy idővel nemcsak fizikai, hanem szellemi képességeinket is fel lehet javítani.  Ugyanakkor a kapcsolatok nem fognak ilyen mértékben változni, az alapérzelmek nagy valószínűséggel ugyanazok lesznek.”

Megosztás Facebookon