nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Egy orosz üzletember felvásárolt két erőművet a kriptodeviza bányászatához

Egy orosz üzletember felvásárolt két erőművet a kriptodeviza bányászatához

Alekszej Kolesznyik üzletember az első magánszemély, aki Oroszországban erőművet vásárolt, hogy legyen elég árama a kriptodeviza-bányászathoz. Megfontolása mögött az is állhat, hogy az alumíniumiparnak kisebb a villanyenergia-igénye, mint egy ilyen központi bányának.
Forrás: MTI
f Ajánlom

A Kommerszant nevű gazdasági napilap úgy értesült, hogy Kolesznyik két kisebb hőerőművet vett meg a Viktor Vekszelberg által birtokolt T Plusz vállalattól: egy 23,6 megawatt teljesítményűt Perm környékén, és egy 10 megawattosat Udmurtföldön. A decemberben megkötött ügylet összértéke csaknem 160 millió rubel (mintegy 716 millió forint). Ezekre támaszkodva a vállalkozó egy adatközpontot és egy „bányatelepet” kíván létrehozni.

A kriptodeviza-szerzés egyik módja az úgynevezett „bányászat”, amelynek során kriptodeviza-hálózathoz kapcsolódó számítógépek nyílt forráskódú szoftver segítségével bonyolult műveleteket végeznek. A rendszer mindig a számítást elsőként elvégző és publikáló gép tulajdonosának ítéli oda a virtuális fizetőeszközt, mintegy jutalomként. A Kommerszant szerint az adatfeldolgozó „bányászati” központokban a felhasznált áram ára eléri a termelési költségek 50 százalékát, ami pedig az alumíniumipar villanyenergia-igényénél is magasabb.

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto

A lap szerint a bitcoin árfolyamának megugrása több nagyvállalkozót elgondolkodtatott arról, hogy belevágjon-e a „bányászatba”, amelyben az állami nagyvállalatok is részt vehetnek majd, akár csak árameladóként is. Kolesznyik valószínűleg Udmurtföldön rendezkedik majd be a „bányászatra”, ha létrejön majd ennek a jogszabályi környezete Oroszországban. A moszkvai pénzügyminisztérium azonban egyelőre csak megkezdte a törvénytervezet kidolgozását.

Az adattárolási kapacitás fejlesztésére nagy szükség van, mert 2015. szeptember 1. óta jogszabály írja elő, hogy az orosz állampolgárok személyes adatait az ország területén található szervereken kell tárolni. A terrorelhárításról meghozott, úgynevezett Jarovaja törvény vonatkozó rendelkezései pedig 2018. június 1-től az internetszolgáltatókat egy-, a mobilszolgáltatókat pedig háromévi adattárolásra kötelezik majd.

Megosztás Facebookon