nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
HIT: Nagyon rossz üzenete van, hogy terrorral riogatják a magyar gyerekeket

HIT: Nagyon rossz üzenete van, hogy terrorral riogatják a magyar gyerekeket

Terrorellenes intézkedési tervet kell készíteniük az iskoláknak és az óvodáknak. Az intézményeknek júniusig kell összeírniuk, mit csinálnak majd egy ilyen helyzetben. Minderre a potenciális terrorveszély miatt van rá szükség – állítja az Emmi, és egy olyan NATO-elvárásra hivatkoznak, amely úgy tűnik, hogy nem is létezik...
Sz.N.
f Ajánlom

Az iskoláknak és óvodáknak küldött levél szerint a potenciális terrorfenyegetettség miatt minden intézménynek fel kell készülnie egy „esetlegesen bevezetendő különleges jogrendre”, erről értesítette a minisztérium december végén az intézményeket. Azért, hogy az iskolák akkor is el tudják látni a feladatukat, ha

  • megelőző védelmi helyzet,
  • terrorveszélyhelyzet,
  • rendkívüli állapot,
  • szükségállapot vagy
  • váratlan támadás

miatt különleges jogrendet vezetnének be az országban.

HIT, azaz Honvédelmi Intézkedési Terv

„A HIT alapján kell meghatározni a riasztás-értesítési feladatok végrehajtását, az abban érintettek meghatározott helyen és időn belüli rendelkezésre állását, a készenléti szolgálatba lépés, a honvédelmi feladat vagy a válságkezelés katonai feladati támogatásának feltételeit” – írják. A HIT-et olyan egyéb helyzetekben is lehet alkalmazni, amelyek még nem minősülnek különleges jogrendnek, de hogy ez pontosan mit jelent, azt nem részletezik a levélben.

Az iskolaigazgatók, óvodavezetők nagy része döbbenten áll, mert fogalmuk sincs, hogy miért van erre szükség. L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapfokú Művészeti Iskola vezetője azt mondja, hogy  pedagógusfejjel  érthetetlen,  a honvédelemben jártas emberek szakzsargonjával van tele a szöveg.

„Már a kifejezések is, amelyekkel a szabályozásban dolgoznunk kell, idegenek a pedagógiai munkától, ráadásul egy 34 oldalas útmutatót küldtek, vagyis nem lesz kis munka elkészíteni sem. Az iskoláknak eddig is volt kötelezően katasztrófavédelmi és tűzvédelmi szabályzata, ezt mindenki ismeri, szükség esetén alkalmazni is tudja.  Miért kell készülnünk terrorveszélyre, hiszen semmi jel sem utal erre, sőt, a kormány szerint sincs veszélyben Magyarország. A köznevelésben ma sokkal fontosabb feladatok is vannak, nem kellene az amúgy is túlterhelt pedagógusoknak ezzel foglalkozniuk, ez maradjon a honvédelem dolga. Az Oktatási Hivatal levele szerint viszont kötelező, így nyilván kénytelenek leszünk elkészíteni. Valószínűleg soha senki nem fogja ellenőrizni, és csak felkerül a polcra az iratok közé, arról nem is beszélve, hogy a gyakorlatban hogyan próbáljuk majd le, hiszen a tűzvédelmi tervet is le kell próbálni a gyerekekkel  évente egyszer, hogy valós veszélyben mindenki tudja a dolgát. De ezt? Az utcán majd valaki elkiabálja magát, hogy jönnek a terroristák, mi meg szaladunk? Olyan ez, mint egy groteszk tréfa…

A 21.század közepén, Európában miért kell ezzel foglalkozni? Ha Észak-Koreában élnénk, akkor megérteném. Ráadásul a mi térségünk egy leszakadó térség, az emberek nagy százaléka él szegénységben, legtöbben közmunkásként dolgoznak, és éppen most fognak egy kiemelt állami lőteret is felhúzni Berettyóújfaluban, de épül nem messze Komádiban új börtön is. Ennek az egésznek így, összekapcsolva, megtapasztalva, látva, nagyon rossz üzenete van.  A büntetés előtérbe kerülése, a militarizálódás helyett munkahelyteremtésre vagy az oktatásra kellene fordítani ezt a rengeteg pénzt és energiát, azzal többre mennének a lakosok

– mondta el az NLCafénak L. Ritók Nóra.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára december 31-én, miközben éppen arról adott elő, mennyire megerősödött az ország, kérdésre válaszolva közölte, hogy „az oktatási intézményekben egy NATO-kötelezettség miatt kell honvédelmi intézkedési terveket készíteni”. A NATO egyik tisztviselője a 444.hu érdeklődésére diplomatikusan csak annyit válaszolt, hogy „a népesség és a kritikus infrastruktúra védelme a terrortámadások következményeitől elsősorban a nemzeti hatóságok feladata. A NATO tagállamai kötelezettséget vállaltak bármilyen típusú fegyveres támadással szembeni ellenálló képességük fokozására. A NATO ennek érdekében tanácsokat és minimálkövetelményeket dolgozott ki, és közvetítő fórumként szolgál a tapasztalatcserére. A NATO emellett abban is útmutatást ad, hogy a nemzeti hatóságok milyen módokon figyelmeztethetik a lakosságukat és értesíthetik a mentőalakulatokat. A szabad és nyitott társadalmakban nem garantálhatjuk mindig, minden időben a totális biztonságot. A terrorizmus összetett probléma, nem lehet csak és kizárólag katonai megoldást találni rá. A titkosszolgálatok, a rendőrség és a jogrendszer együttműködése nélkülözhetetlen a veszély elhárításában” – írta a 444.hu-nak válaszában a neve elhallgatását kérő NATO-tisztviselő.

Ugyanezt írják máshol is: A NATO-tagállamokban nem kötelező az iskolákban és az óvodákban egy esetleges terrortámadásra a felkészülés – tudta meg a Népszava az Észak-atlanti Szerződés Szervezete brüsszeli központjától.

Nem a tantestület dolga a terrorelhárítás

Közben a Civil Közoktatási Platform is tiltakozását fejezte ki, és levelet juttatott el minden érintett intézmény vezetőjéhez.

„Nem az a baj, hogy katasztrófahelyzet vagy terrorcselekmény esetére készül intézkedési terv annak érdekében, hogy mindenki, így a pedagógusok is tudják, hogy kinek mi a teendője: az iskolákra rótt, a helyzettel egyáltalán nem arányos mértékű feladatot kifogásoljuk. A megkövetelt honvédelmi intézkedési terv önmaga karikatúrájává válik már azzal is, hogy milyen óriási apparátust mozgat meg: az intézmények SZMSZ-ének rendkívüli esemény (katasztrófa-, tűz- és bombafenyegetettség) esetén szükséges teendőket tartalmazó fejezete általában 1-2 oldalas, míg a HIT tervezetmintája 34 oldal!!! Eközben a reális veszély mértéke a valóságban kimutathatatlan. (Legalábbis a kormány semmilyen, hatalmas, valós veszélyt alátámasztó hiteles információt nem hozott a lakosság tudomására.)

Egyébként sem a pedagógiai végzettségű igazgatók feladata, hogy meghatározzák, mi a teendőjük háború vagy terrorcselekmények (különleges jogrend) idején. Vannak erre megfelelő szakemberek, ahogy a tűzvédelmi szabályzatokat is erre szakosodott cégek készítik. (Mellékesen: hogy lesz abból egységes intézkedés, ha minden iskola a saját elképzelése szerinti cselekvési tervet alkot? Nem éppen az állam, konkrétan a minisztérium feladata lenne ez?) Rendkívüli helyzetben természetes, hogy a tanároknak segíteniük kell a gyermekek biztonságba helyezését. Most viszont riasztási kötelezettségről, értesítési kötelezettségről, készenléti szolgálatról kellene gondoskodni, mozgósítási jegyzéket írni…

A HIT készítésével kapcsolatos előírások nemcsak felesleges munkát adnak az iskolavezetésnek, de sértik a szülői és diákjogokat, valamint a tanárok lelkiismereti szabadságát is.

Véleményünk szerint a veszély ilyen mértékű eltúlzása a köznyugalom megzavarására is alkalmas, mesterségesen felkorbácsolja az indulatokat, a polgárok széles körében szorongást és nyugtalanságot kelthet. A hivatkozott jogszabályok alapján még az is lehetséges, hogy valamelyik minisztériumi illetékes túlbuzgósága miatt lett egy szabályozási lehetőségből felesleges és túlméretezett kötelezettség.

Mint látható, a történet több sebből vérzik, így arra kérünk minden intézményvezetőt, hogy NE KEZDJE EL A HIT-TEL KAPCSOLATOS MUNKÁLATOKAT. Ezt nyugodtan megteheti, hiszen a határidő a tanév vége. Jelezze fenntartásait a tankerületnek, a fenntartónak, az OH-nak és a minisztériumnak! Érjük el, hogy vonják vissza a leiratot!  Amennyiben a HIT-tel kapcsolatos elvárások változatlanok maradnak, az érintettek lelkiismereti szabadságukra hivatkozva is megtagadhatják az ebben való részvételt” – áll a CKP levelében.

Pusztán politikai haszonszerzés

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke leginkább politikai fogásnak látja mindezt. Szerinte jönnek a választások, és most éppen a gyerekek veszélyeztetettségének érzésével manipulál a kormány.

„Az már kiderült, hogy nincs ilyen NATO- elvárás, ez pedig azt is alátámasztja, hogy valós veszélyről sincs szó. Ez tökéletesen illeszkedik az elmúlt évek plakátkampányaiba, hiszen, ha belegondolunk abba, hogy mindig, mindenkitől meg kell védeni az országot, akkor meg kell védeni a gyerekeket is, hol a menekültektől, hol a migránsoktól, hol pedig azok gyerekeitől. Az iskolákat belevonni ebbe, az a veszéllyel való riogatást emeli új szintre, csupán ennyi történt.

Ha valós veszélyhelyzet lenne, akkor a titkosszolgálatok feladata lenne az, hogy megelőzzék. Ha bármi történne mégis, akkor jöjjenek az erre kiképzett szakemberek, mi pedagógusok nem vagyunk és nem is leszünk azok. Addig is hagyjanak minket dolgozni, és ne kényszerítsenek értelmetlen feladatok végzésére. A 34 oldalas itinerben például ott áll, hogy operatív törzset kell létrehozni az iskolán belül: kérdem én, hogyan? Vagy az óvodán belül. Kikből? Nem vagyunk és nem is akarunk katonai szervezetté válni, nekünk az oktatás a dolgunk.

Remélem, hogy az intézményvezetők összefognak, és nem kezdenek bele ebbe a papírmunkába, mert felesleges. Mi, a PDSZ, erre kérjük őket, és tárgyalásokat fogunk kezdeményezni a Klebelsberg Intézményfenntartóval és az Emmivel is a HIT visszavonásáról” – mondta el az NLCafénak Mendrey László.

Megosztás Facebookon