Magyarok, akik nem adták olcsón a szabadságukat idén

Szert Boglárka, aki kollégái érdekeit védte; elbocsátották

Az Antall József Tudásközpontnak bíróság előtt kell bizonyítania, hogy nem megtorlásképpen bocsátotta el uniós irodavezetőjét, Szert Boglárkát, aki szóvá tette, hogy kollégáit jogellenesen tiltják el a véleménynyilvánítástól.

Idén január 16-án az Antall József Politikai és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány egyik munkatársa saját Facebook-oldalán tette közzé a Momentum Mozgalom politikai nyitórendezvényének a meghívóját, amit az alapítvány másik munkatársa lájkolt. Mire a tudásközpont igazgatója a szervezet zárt Facebook-oldalán leszögezte: a dolgozók nem oszthatnak meg és nem lájkolhatnak olyan Facebook-posztokat, amelyek a budapesti olimpiai rendezést támadják. Aki mégis nyilvánosan terjeszt ilyen nézeteket, „aláírja a kilépő papírjait”.

Másnap egy értekezleten a lájkoló nőt az igazgató nyilvánosan felelősségre vont, mire Szert Boglárka, a tudásközpont uniós irodavezetője antidemokratikusnak, diszkriminatívnak és megszégyenítőnek minősítette az eljárást.

Január 30-án átszervezésre hivatkozva felmondtak Szert Boglárkának.

A nő bírósághoz fordult. Azt kéri, állapítsák meg, hogy munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, és mondják ki, hogy elbocsátása megtorlás volt.

Zsák Ferenc, akit indokolatlanul tartottak fogva

A Zsák Ferenc által vezetett környezetvédő szervezet megtámadta a győri Audi-gyár környezethasználati engedélyét. Az Audi feljelentése után 2011-ben a Nemzeti Nyomozó Iroda kezdett nyomozni a környezetvédő ellen vesztegetés gyanúja miatt. Zsák először szabadlábon védekezett, de tizenöt nappal később a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte a férfit: egy túlzsúfolt zárkába került, és hetente csak egyszer zuhanyozhatott. A bíróság döntése nem volt elégségesen megindokolt, nem derült ki belőle, miért állt fenn a szökés és az eljárás meghiúsulásának veszélye. Ferenc büntetlen előéletű volt, és mindenben együttműködött a hatóságokkal. Száztizenkét nap előzetes letartóztatás után végül megszüntették a férfi fogva tartását, aki a Strasbourgi Bírósághoz fordult. Mielőtt ítéletet hozott volna a Bíróság, a magyar állam egyezséget kötött Ferenccel: 6500 eurót ajánlott fel neki, amit a férfi elfogadott.

Bandur János kamionsofőr, akit ártatlanul tartóztattak le

A kamionsofőr 2011-ben internetes hirdetésre jelentkezve fuvarozási munkát kapott egy cégtől. Feladata az volt, hogy Tatabányáról egy Budapest-környéki depóba vigye a szállítmányt. Úgy tudta, innen azt egy másik sofőr viszi tovább külföldre. Az árut a megállapodásnak megfelelően leszállította, a menetlevélben az útvonalat rögzítette, a céggel kötött szerződést gondosan eltette. A 11 milliót érő szállítmány azonban nem indult tovább a külföldi célállomás felé, hanem eltűnt a depóból.

Bandur balszerencséjére, amikor Tatabányán felvette a szállítmányt, személyi igazolványából a kapus rosszul írta ki az adatokat: a nevében két betűt írt el, a személyi igazolvány számában pedig az S betű helyett E-t rögzített. A rendőrség feltételezése szerint ügyfelünk maga diktálta be rosszul az adatait, hogy utóbb azonosíthatatlan legyen.

A rendőrség megjelent a férfi lakcímén, és mikor nem találták otthon, elfogatóparancsot adtak ki ellene. Ügyfelünk – amikor visszatért külföldi útjáról – önként megjelent a rendőrségen, hogy tisztázza magát. Vallomást tett, a házkutatás során átadta a rendőröknek az üggyel kapcsolatos iratokat. Ennek ellenére az ügyészség – szökés veszélyére és az eljárás meghiúsításának kockázatára hivatkozva – indítványozta előzetes letartóztatását, noha János büntetlen előéletű, egy háztartásban él idős szüleivel és beteg testvérével, akiket anyagilag támogat, továbbá állandó, bejelentett munkája van. Három hónapon át ült börtönben.

A strasbourgi bíróság igazat adott a kérelmezőnek. Ezek szerint az, hogy a férfit tizennyolc fős zárkában helyezték el, ahol két négyzetméter jutott neki, embertelen bánásmódnak minősül, és az előzetes letartóztatás indokolatlanul hosszú ideig tartott. A Bíróság 6500 euró kártérítést ítélt meg emiatt.

Mekler Zsuzsa, aki visszaszerezte a közösségi házat

Mekler Zsuzsa a Marom Klub Egyesület Auróra közösségi házának egyik vezetője. 2014 óta több száz civil programnak és számos öntevékeny csoportnak adtak már otthont. Az Aurórában működő Kertet és Kioszkot idén júniusban azonnali hatállyal bezáratta a VIII. kerületei jegyző. Az „aurórások” nem nyugodtak bele ebbe, és a Helsinki Bizottság jogi segítségével sikerült újranyitniuk az Auróra kantinját, a Kioszkot. Majd a bíróság a Kert bezárásáról is kimondta, hogy jogsértő volt.

Bende Anna szociális munkás, aki oszlophoz láncolta magát

Anna egy 2011-es tüntetésen 28 másik aktivistával együtt odaláncolta magát egy oszlophoz a Parlament parkolójában, hogy így tiltakozzon a választási törvény egypárti módosítása ellen. A rendőrség bűncselekmény, személyi szabadság megsértése miatt indított eljárást ellenük, holott nem gátolták a képviselőket szabad mozgásukban. 2012 márciusában a parlament amnesztiát adott a tiltakozóknak, de az erről szóló törvényben azt állította, hogy bűncselekményt követtek el. Annának és társainak határozott álláspontja, hogy ártatlanok, és akciójuk során csak az alkotmányban garantált véleménynyilvánítási szabadságukkal éltek. A strasbourgi bíróság 5-2-es többségi döntésével elutasította panaszukat, ezért a Helsinki Bizottság fellebbezett.

Kalocsai Kinga, aki megrongált egy idegenellenes plakátot

Kalocsai Kinga egyike volt azoknak, akik gyűlöletkampánynak tartották a kormány menekültekkel foglalkozó kommunikációját. Társával, Szeles Andrással együtt 2015 nyarán letépkedte a Ferdinánd-hídi felhajtónál elhelyezett „nemzeti konzultációs” plakátot. Figyelemfelhívó akciójukat azzal zárták, hogy feljelentették magukat a VI. kerületi kapitányságon, és kijelentették, hogy az okozott kárt megtérítik. A rendőrség mégis rongálás miatt indított ellenük szabálysértési eljárást. A Helsinki Bizottság ügyfele tárgyalást kért. A bíróság elfogadta, hogy valójában nem rongálásról van szó, hanem Kalocsaiék célja a politikai véleményük hatásos kifejezése volt. A szabálysértési eljárást a bíróság azzal az indokkal szüntette meg, hogy a politikai akciójuk „a legkevésbé sem volt a társadalomra veszélyes”, már csak azért sem, mert a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog.

Németh Eszter úszásoktató, aki csak mécseseket akart gyújtani 

A tanárnőt felháborította az a szabályozás, amely veszélybe sodorta az ország legjobbnak tartott felsőoktatási intézményét. Az egyetem melletti szolidaritási tüntetések idején mécsesekkel akarta kirakni a Parlament elé, hogy I stand with CEU. A rendőrök felszólították, hogy hagyja abba az akciót, és igazolja magát. Eszter ezt egy idő után megtette, ennek ellenére szabálysértési eljárásban állapította meg felelősségét a rendőrség. A Helsinki Bizottság ügyfele azt szeretné elérni, hogy a hatóság mondja ki, semmiféle kihágást nem követett el, a rendőrség pedig alapvető jogában korlátozta, amiért felelős polgárként véleményt nyilvánított egy közügyben. 40 ezer forintra büntették azért, mert nem adta oda az első felszólításra az iratait.

Gergely, aki egy nőt védett meg

Gergely szociális munkásként dolgozik, hajléktalanokat segít. Emellett egyetemre jár. Másfél éve egyetemista társaival együtt akadályozta meg, hogy az egyik csoporttársára támadó volt élettárs magához bilincselje a nőt. Kihívták a rendőröket, de a könnyen, még a helyszínen felderíthető tényállás ellenére őt is előállították garázdaság gyanújával. Hat órán át ült egy zárkában, és senkit sem hívhatott fel. Azt ígérték neki, értesítik ügyvéd édesanyját, de nem tették meg. Végül belátva, hogy semmi szükség fogva tartására, elengedték, majd a gyanúsítását is megszüntették. Panaszt tett a jogsértő eljárás ellen, ám hiába adott neki igazat a Független Rendészeti Panasztestület, a rendőrség mégsem hajlandó elismerni, hogy hibázott. Gergely azt mondja, azért ragaszkodik a rendőrség bocsánatkéréséhez, mert ezzel talán azokon is segít, akik szabadságjogaikat nem tudják hatékonyan védelmezni, ilyenek például az ő hajléktalan kliensei.

Karlik Cintia, aki nem akart „karámban” vonulni

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer identitású emberek jogegyenlőségéért demonstráló büszkeségmenet, a Budapest Pride 2008 óta kordonok, rácsok közt zajlik, pedig évek óta nem volt már komolyabb atrocitás. A Budapest Pride szervezői – köztük Karlik Cintia szóvivő – úgy döntöttek, hogy idén nem kérnek a rendőrkordonból. Legyen a felvonulás éppoly vidám és szabad, mint Nyugat-Európa más fővárosaiban. A demonstráció reggelén szembesültek azzal, hogy – hosszas egyeztetés ellenére – a rendőrség ismét hermetikusan el akarja zárni a felvonulókat a csatlakozni kívánó szimpatizánsoktól. Ezért Cintia még aznap új útvonaltervet adott be a rendőrségnek, és a tömeget ennek megfelelően vezették. A rendőrség úgy találta, hogy a Helsinki Bizottság ügyfele megsértette a gyülekezési szabályokat, ezért szabálysértési bírságot róttak ki rá. Idén a Budapest Pride sokkal szabadabb volt, mint az előző években.

Takács Flóra, aki nem tüntethetett

Takács Flóra és Takács Borbála, a MostMi csoport aktivistái tüntetni akartak a miniszterelnöki évértékelő idején a rendezvénynek otthont adó helyszín előtt. Ezt a rendőrség jogellenesen megakadályozta – a bíróság is ezt állapította meg. Flóráék ezért személyhez fűződő jogsértés megállapítása és kártérítés érdekében indítottak pert a rendőrség ellen. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei végül megnyerték a pert, és a rendőrségnek fizetnie kellett: az elmaradt tüntetés szervezőinek 100–100 ezer forintos sérelemdíjat állapítottak meg.

FOTÓK: REVICZKY ZSOLT