Szerelem volt első látásra! – Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája

Miért pont gróf Bánffy Miklósra és gróf Bethlen Istvánra esett a választásod?

2012-ben fél évig Kolozsváron éltünk, és én rögtön beleestem Erdélybe, szerelem volt első látásra. Szerettem volna jobban megismerni ezt a hihetetlen múlttal bíró vidéket. Mindenképpen olyan könyveket akartam olvasni, amelyek segítenek ebben. Bár elsőnek Bram Stoker Drakuláját választottam, másodikként már Bánffy Miklós Erdély-trilógiáját vettem le a könyvtár polcáról. A sodró erejű történet teljesen elvarázsolt, és kíváncsi lettem az író életére. Kutatni kezdtem utána, és egyre jobban elbűvölt a sokoldalúsága: Bánffy Miklós író, politikus, mecénás, festő, földbirtokos, díszlet- és jelmeztervező, kultúraszervező volt.

Egy ideig az Operaház és a Magyar Nemzeti Színház intendánsa volt, de a Bethlen-kormány külügyminisztereként is ismert, például a soproni népszavazás levezénylése miatt. Bánffy Miklós később azt gondolta, hogy túl sok mindennel foglalkozott egyszerre. A döbbenetes az egészben az, hogy mindenben tehetséges volt, igazi reneszánsz ember. Székely Bertalan tanította festeni, és ragaszkodott hozzá, hogy művész legyen, de apja nyomására mégis az arisztokrata életet és a politikusi pályát választotta. Elmentem Bonchidára, ahol a Bánffy-kastély áll.

Bonchida, avagy az erdélyi Versailles

Az egykor “erdélyi Versailles”-nak nevezett palota még romjaiban is gyönyörű. Nagyjából ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy jó lenne filmet csinálni Bánffy Miklós utóéletéről, de ez akkor még csak terv volt. Évekig tartó kutatómunka előzte meg a filmet, megismerkedtem Szebeni Zsuzsa színháztörténésszel, aki Bánffy művészi munkásságának szakértője, és tőle tudtam meg, hogy Bánffy Katalin, Miklós lánya Magyarországra jön a saját visszaemlékezéseinek (Ének az esőben) budapesti megjelenése alkalmából.

Szederkényi Olga és Bánffy Katalin

Oda már kamerával mentél?

Igen, pedig akkor még csak pályáztunk a film elkészítéséhez szükséges pénzre. De mindenképpen akartam találkozni Bánffy Katalinnal. Katalin könyvének már a korábbi, kolozsvári kiadását is elolvastam. Ő nagyon kedvesen fogadott. Egyébként 10 évesen éppen ő kezdte el apja trilógiáját legépelni, később pedig lefordította angolra, hogy az ő gyerekei, vagyis Bánffy gróf unokái elolvashassák a nagypapa könyvét. Katalin szépen beszél magyarul, de a gyerekeit nem tanította meg anyanyelvére. Marokkóban soknyelvű közegben éltek, és féltette a gyerekeket még egy plusz nyelv tanulásától. Másrészt nem gondolta, hogy a kommunizmus egyszer véget ér, és ők hazamehetnek majd Magyarországra.

Bánffy Miklós Katalinnal

Katalin egy felvidéki származású amerikai tiszthez ment hozzá, vele telepedett le a háború után Marokkóban, három gyerekük született. Nagyon érdekes, hogy Bánffy Miklós, a nagypapa tehetsége, részletekben ugyan, de az összes unokára átszállt: Elisabeth belsőépítész lett, Nicolette festő és üvegművész, David író és diplomata volt, ő sajnos korán meghalt. 4-5 nyelvet mindhárom gyerek megtanult. Az elmúlt pár évben Elisabeth, a legidősebb unoka megtanult magyarul is, és a filmben egy kérdésre már anyja anyanyelvén válaszolt. Közel két éven át tartott a forgatás, és a legfontosabb talán az, hogy a családnak is tetszett a végeredmény.

Az Erdély-trilógia

Nagyon féltek, hogy milyen lesz, mert a rendszerváltás óta sok kritika érte őket, akárcsak sok más arisztokrata családot. Én azt gondolom, hogy méltó utódai nagyapjuknak, szerények, méltóságteljesek és megőrizték a tartásukat. Nem cinikusak, és nem panaszkodnak. Nagyon tetszik nekem az is, hogy fontosak nekik a gyökereik, adnak a magyarok véleményére, és sokat tesznek azért, hogy ápolják a család emlékét. Bánffy Katalinban hihetetlen vitalitás van még mindig, pedig már elmúlt kilencven éves – stábunkat vadas marhával várta Marokkóban. Gyermekei, a Bánffy-unokák minden évben többször jönnek Magyarországra és Erdélybe látogatóba. Érdekes az is, hogy miután Bánffy Katalin lefordította angolra édesapja fő művét, az Erdélyi történetet, tucatnyi egyéb nyelvű kiadás követte. Tulajdonképpen valószínűleg jobban ismerik külföldön a könyvet, mint itthon, kevés magyar irodalmi mű van ennyi nyelvre lefordítva. Most pedig egy brit producer szeretné filmre vinni Bánffy Miklós trilógiáját.

Szederkényi Olga, a rendező

Hogyan lett Bethlen István a másik filmed főszereplője?

124 éve született Zita, az utolsó magyar királyné

Mindenképpen olyasvalakit akartam Bánffy Miklós mellé, aki ismert, de azért vannak rejtett történetei, van titok, érdekesség körülötte. És mindkét történetben az izgatott a leginkább, hogy az arisztokrata hagyományt vajon el lehet-e törölni egy tollvonással (Romániában 1949-ben egy nap alatt szüntették meg és száműzték földjéről ezt a társadalmi réteget), vagy ez a több évszázados hagyomány tovább él az utódokban. Megtaláltam a Bethlen-családfát, és rátaláltam Stefano Bethlenre, a dédunokára. Beírtam a Google keresőjébe, ami erre a névre csak egyetlen találatot dobott ki, mégpedig azt, hogy ő az olasz Walt Disney marketing-főigazgatója. Először emailt írtam neki, amire válaszolt, és kérte, hogy beszéljünk telefonon. Alaposan kifaggatott, hogy ki vagyok, milyen film lesz, és üzletemberként azt is pontosan tudni akarta, hogy ki finanszírozza a munkát. 2015 novemberében beszéltünk, és 2016 márciusában találkoztunk személyesen. Meghívott a milánói otthonába és a munkahelyére. Aztán együtt elutaztunk Rómába. Ott van a családi fészek, ott él Stefano édesanyja. És ott őrzik a Bethlen-relikviákat is: Bethlen Gábor kupáját, Bethlen István miniszterelnöki székét, a fotóalbumát, és náluk vannak Bethlen Margit írónő eddig meg nem jelent kéziratai és a naplója, amibe annak idején leírta, hogy Bethlen Istvánnal 1899-ben táncolt először, és őt szeretné férjének. Így is lett.

Bethlen István feleségével, Margittal

Vittél ajándékot a családnak?

Stefanót megleptem, mert találtam a Magyar Nemzeti Levéltárban egy levelet, amit Bethlen Margit 1946. decemberében írt angolul a férjének, akit akkor már két éve nem látott. Bethlen Istvánt ’44 decemberében fogták el a szovjetek, ’45 áprilisában vitték Moszkvába, ott tartották fogva. Ez a levél egyébként gyönyörű, csupa szerelem, kár, hogy a férje már nem olvashatta el, hiszen a levél írásakor Bethlen már halott volt. Margit egy halottnak írt levelet, ugyanis nem közölték vele, hogy férje ’46 októberében elhunyt egy moszkvai börtönkórházban. Így tehát István sohasem látta felesége sorait. Szóval, ezt a levelet vittem el ajándékba Stefanónak, de azt nem tudtam, hogy ismeri-e. Nem ismerte. Könnyekig meghatódott. Ráadásul Margit Stefano édesapjáról is ír a levélben, aki Bethlen István miniszterelnök egy szem fiúunokája volt. Bethlennel egyébként nem lehetett könnyű együttélni, mert napi 14-15 órát dolgozott, napi 60 szál cigarettát szívott el, és csak az ország ügyei érdekelték, az ilyen ember valószínűleg nem ideális férj és családapa. Állítólag csak akkor jelent meg egy könnycsepp a szeme sarkában, ha valaki Erdélyről beszélt előtte… Sokat olvastam a korról, Bánffyról és Bethlenről, és sok érdekeset megtudtam róluk a filmek történész-szakértőjétől, Romsics Ignác akadémikustól.

Interjú közben Stefanóval és a feleségével

Stefano mit gondol a saját származásáról?

Azt, hogy a név kötelez. Ő elsősorban Bethlen és csak utána Stefano – így fogalmazott. Ezt tanította neki az édesapja, és ő is ezt tanítja majd a gyerekeinek. Számára mindig a család volt az első, szeretné ezt is továbbadni a fiának és a lányának. Sokat tekint vissza, mint az ősei, de nagyon érdekli a jövő is. Lassan 40 éves lesz, született két gyereke, és szerintem ebben az életkorban kezdik el igazán fontosnak tartani a gyökereiket az emberek. Ilyenkor egy kicsit jobban előtérbe kerül a múlt, az emlékek, az ősök. Neki most kezdett el nagyon fontos lenni az, hogy mit adhat tovább a fiának, Matteónak és a kislányának, Camillának.

Amikor náluk voltam, Bethlen-címeres ezüsttálcán szolgálták fel a kávét. Egyébként akkoriban kezdte el katalogizálni az örökségét is, szóval minden éppen egyszerre volt jelen az interjú alatt. Sok érzés, emlék kavargott benne. Azt hiszem, az arisztokrata családok leszármazottai a száműzetést élik meg a legintenzívebben, valószínűleg erről hallottak a legtöbbet vagy a legfájóbb hangon a családban. Stefano szerintem fantasztikus figura: a saját tehetségéből, fiatalon jutott magasra. Ma ő az olasz Walt Disney vállalat marketing-főigazgatója. Mikor megismerte azt a nőt, akivel le akarta élni az életét, szinte azonnal elhozta őt Magyarországra és Erdélybe. Mert meg akarta mutatni neki a gyökereit.