2017. Május 08.

Érettségi 2017: Itt vannak a középszintű magyar érettségi megoldásai

Idén is volt novellaelemzés, ráadásul a kötelező tananyagban szereplő Kosztolányitól, illetve volt verselemzés is. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke idén is elmondja nekünk, hogy milyen buktatói voltak az érettségi feladatsornak.

Szarka Nóra

Reggel nyolckor megkezdődött a 2017-es érettségi, szokás szerint magyarból írtak először a diákok. Az újfajta feladatsor továbbra is egy szövegértési teszttel indult, aztán pedig feladatokat kellett megoldani a szöveg alapján. Az írásbeli első részére idén 90 percet kaptak az érettségizők. A szövegértési feladatsort két szövegalkotási feladat követi, a diákoknak az “érvelés” és a “gyakorlati szövegalkotás” közül kell választaniuk, de csak az egyik feladatot kell megoldaniuk egy 120-200 szavas szöveg megírásával.

A középszinten vizsgázók a magyar érettségi első részében Petőfi Sándorral kapcsolatos interjút olvashattak, amellyel kapcsolatosan tíz kérdésre kell válaszolniuk. Az írásbeli érettségi második részében érvelés és gyakorlati szövegalkotás közül választhatnak a diákok. Az érveléses feladatban Tisjlár Roland: A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban című doktori értekezésének rövid részletét olvashatják, az abban írt állításokat kell megerősíteniük vagy cáfolniuk. Csöppet sem könnyű feladat. A gyakorlati szövegalkotás során pedig a helyi közlekedési vállalat egyik álláshirdetésére pályázhatnak, amelyhez motivációs levelet is írniuk kell.

Magyar érettségi 2017

Idén egy Kosztolányi Dezső-novellát választhattak, vagy egy József Attila- és egy Radnóti Miklós-költeményt elemeztek a középszintű magyar érettségi második részében a tanulók. A diákoknak 150 perc alatt kellett megírniuk a 400-800 szavas esszét. A műelemzéssel maximum 40 pontot szerezhetnek az érettségizők, az írásbeli egészének helyesírására 8, az írásképre pedig 2 pontot adhatnak a tanárok, így a szövegértési résszel együtt 100 lesz a maximális pontszám.

Fotó: MTI/Balázs Attila

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta a vizsgákon szinte mindig novellát kellett elemezni , a másik, két mű összehasonlító elemzését kérő feladat pedig mindig két költeményhez kapcsolódik. 2006-ban és 2012-ben nagyon kellemetlen meglepetés érte azokat, akik csak a novella elemzési szempontjaiból készültek fel, egyszer ugyanis Márai Sándor Halotti beszéd című költeményéről, máskor pedig Arany János Tetemre hívás című balladájáról kellett esszét írni.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke véleményezi az érettségit az NLCafén.

Az egyik szemem sír, a másik meg nevet, vagy mondhatom úgy is, hogy egyszerre volt előrelépés és hátralépés az idei érettségi.

Mondom először a jó hírt: helyére került a gyakorlati szövegalkotási feladat, az emelt szintről a középszintre. Régebben nem volt gyakorlati érvelés, ezt nagyon jónak tartom, hogy belekerült. Így mindenki alkot köznapi és irodalmi szöveget is, ami nagyon jó, hogy létrejött. Az idei magyarérettségivel a kommunikáció-központúság és a modernizáció felé tettek egy lépést, azonban a szövegértés feladat nagyon irodalmiasra sikerült. Szerintem a Petőfi portréiról készült interjú helyett egy nem irodalmi tárgyú ismeretterjesztő szövegnek kellene ott állnia, de ez még nem olyan nagy baj, mert a szöveg nehézségi foka megfelelő, és a kérdések is színvonalasak, jók. Ennek ellenére gondot okozhatott a gyerekeknek, mert sok szövegszerű választ kívánt, nagyon időigényes volt a megoldása, remélem, sikerült a diákoknak a megadott időn belül maradniuk a magyarérettségi első felében. A gyakorlati feladatokat is jónak tartottam: mind a motivációs levelet, mind pedig az érvelést a humor, mint a versengés eszköze mellett. Itt mondjuk egy gond lehet, hogy a kérdés túl van élezve, én kihagytam volna belőle a főként szót. ( Ön szerint a humor valóban főként a versengés, a rivalizálás, a kontroll eszköze az emberi viselkedésben?)

A második rész maga a műértelmező szövegalkotás: szerintem a gyerekek és a pedagógusok nagy része, sőt a szülők is úgy gondolják, hogy nagyon jó feladatokat kaptak, ugyanis Kosztolányi, Radnóti és József Attila is ismert, tanult szerző. Jó kérdéseket kaptak a gyerekek, bár, aki az összehasonlító verselemzést választotta, annak gondot okozhatott a hazaszeretet összehasonlítása a két műben, azért mert a József Attila vers a külvárosról szól, a proletáriátus otthonáról, a költő eredetéről, nem pedig a hazáról. Itt viszont én egy komoly problémát látok, ugyanis az elmúlt 12 évben a műelemzések nagy része ismeretlen művekből volt, és az pont azt üzente, hogy kompetencialapú tudást vár el. Ehhez képest idén nagyot léptünk vissza: az ismert művek és ismert szerzők inkább megtanult tudásra fókuszáltak, és ez nagyon nem helyes. Ráadásul nem minden könyvben szerepel ezek közül minden mű, úgyhogy még egyenlőtlenséget is jelenthet. Ez szerintem egy nagyon vitatott pont. Összegezve: korszerűbb lett ugyan az érettségi, de műválasztásában annyira konzervatív, hogy egészében véve nem hordoz jó üzenetet. A készítők biztonsági játékra törekedtek, és ez látszik is.”