nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Clinton győzelmét hozta az utolsó elnökjelölti vita

Clinton győzelmét hozta az utolsó elnökjelölti vita

A november 8-án esedékes amerikai elnökválasztás előtti utolsó vitán csapott össze a demokrata Hillary Clinton és a republikánusok színeiben induló, ugyancsak megosztó Donald Trump. Bár utóbbinak ez volt a legerősebb szereplése, így sem tudott demokrata ellenfele fölé kerekdeni.
Andersen Dávid
Andersen Dávid
f Ajánlom

A vitára magyar idő szerint csütörtökön hajnali háromkor került sor a Las Vegas-i University of Nevada kosárlabdacsarnokában. A vita moderátora a Fox News műsorvezetője, Chris Wallace volt, aki hat témában kérdezte a jelölteket. A 15-15 perces blokkokban az államadósságra, a bevándorlásra és gazdaságra, a legfelsőbb bíróságra, külföldi válságokra és az elnökségre való felkészültségre kellett válaszolnia a jelölteknek.

Trump mélyről indult, a közvélemény-kutatások szerint ugyanis országosan 8 százalékos hátrányban van demokrata ellenfeléhez képest, ilyen mértékű különbségre pedig még nem volt példa a modern választások történetében. A nagy kérdés az volt, hogy mennyire lesz képes visszafogottságra, vagy a korábbiakhoz hasonlóan megint ki lehet majd hozni a sodrából.

A két jelölt nagyon távolságtartó volt
A két jelölt nagyon távolságtartó volt

Az első téma a legfelsőbb bíróságé volt, ami az egész választás egyik legfontosabb kérdése, ugyanis a bírákat a mindenkori amerikai elnök jelöli ki, és mivel életük végéig hivatalban maradnak, sokáig képviselhetik egy-egy adott elnök álláspontját.

Clinton jó demokratához méltón támogatja az abortuszhoz való jogot, az azonos neműek házasságát, és eltörölné a jelenleg hatályban lévő kampányfinanszírozási döntést. A legfelsőbb bíróság tekintetében is ezeket a nézeteket képviselné. Trump ezzel szemben csak annyit mondott, hogy “megfelelő” bírákat szeretne, és a legfontosabb kérdésnek az amerikai alkotmány második, a fegyvertartást szabályozó kiegészítését tekinti. Emellett az abortuszt ellenző, konzervatív bírókat jelölne ki.

A republikánus jelölt büszke arra, hogy az NRA, a fegyvergyártók lobbiszövetsége támogatja őt, és meg fogja védeni a második alkotmánykiegészítést. Abortusz kérdését az szövetségi államokra bízná, ezzel felülírva a legfelsőbb bíróság döntését.

Clinton ezzel szemben támadta azoknak az államoknak a törvénykezését, amelyek korlátozzák a nők jogait és a testükkel kapcsolatos önrendelkezésüket. Kijelntette, hogy meg fogja védeni a családtervezést elősegítő Planned Parenthood programot és az abortuszról szóló Roe vs. Wade legfelsőbb bírósági döntést is. Véleménye szerint Trump büntetné a nőket.

Az abortuszra visszatérve Clinton közölte, hogy az akár késői szakaszban is engedélyezhető, ha az anya élete veszélyben van, és kijelentette, hogy a kormánynak semmi keresnivalója a kérdésben. Trump szerint “nem oké”, hogy a születendő gyereket a kilencedik hónapban “kitépik a méhből”. Clinton erre válaszként kikelt Trump félelemkeltő retorikája ellen és Kínát, illetve Romániát említette, ahol abortuszra, illetve szülésre kényszeríti az állam a nőket.

Bevándorlás, Wikileaks, orosz hackerek

A bevándorlás témájában Trump a nevével szinte összeforrt mexikói fal felépítését szorgalmazta és felhívta a figyelmet arra, hogy az illegális bevándorlókkal ömlik a drog az USÁ-ba. “Erős határokra van szükség” – tette hozzá.

Clinton az elzárkózás helyett átfogó bevándorlásügyi reformot ajánl, amely lehetőséget kínál a legális letelepedésre. A rendőrséget és a határvédelmi szerveket a bűnözők elfogására használná, nem arra, hogy “ajtóról ajtóra járva” begyűjtsék az illegális bevándorlókat. Ennél a témánál már kezdtek elszabadulni az indulatok, Chris Wallace-nak, aki végig próbálta rövid pórázon tartani a két jelöltet, itt komolyan kellett küzdenie, hogy mederben tartsa a beszélgetést.

Clinton győzelmét hozta az utolsó elnökjelölti vita

Terítékre kerültek a Wikileaks által kiszivárogtatott, Clintonra nézve kellemetlen információk és az orosz hackertámadások is. A demokrata jelölt igyekezett gyorsan hárítani és Trumpra terelni a figyelmet, amikor azt kérdezte, hogy elítéli-e az orosz hackertámadásokat. Trump sikertelenül próbálta visszaterelni a szót a bevándorlásra, helyette csak azt bizonygatta, hogy nem ismeri Vlagyimir Putyint. Hillary Clinton szerint az orosz elnök azért támogatja ellenfelét, mert egy bábot akar a Fehér Házba ültetni.

Az orosz vonalról rövid úton az atomfegyvereknél találták magukat a jelöltek, Trump szerint röhejes, hogy az USA le van maradva, miközben Oroszország fejleszti az arzenálját. Hillary Clinton ironikusnak nevezte, hogy épp Trump példálózik a nukleáris fegyverekkel és veszélyesnek, hogy egy olyan ember kezébe kerülhetnek az indítókódok, mint a republikánus jelölt.

Gazdaság, adók, szexuális zaklatás

A gazdaság kérdésében előkerül a szabadkereskedelem és a munkahelyteremtés kérdése. Clinton a középosztályt hozná helyzetbe munkahelyekkel, és tiszta energiával harcolna a klímaváltozás ellen. Minimálbért vezetne be, és szélesebb rétegek számára tenné elérhetővé a felsőoktatást. A gazdagokat adóztatná, és a szegényebbek adóterheit csökkentené.

Trump szerint ez csak adóemelésről szólna, ő inkább az USA szövetségeseitől szedne pénzt a védelemért. Visszahozná a munkahelyeket az országba, és újratárgyalná a NAFTA-t, valamint az észak-amerikai szabadkereskedelmi egyezményt. Emellett csökkentené az adókat és az offshore-cégeket büntetné (ez az ő esetében különösen vicces, mert több vállalkozása is ilyen formában működik).

Természetesen újra szóba került Trump szexuális zaklatásos hangfelvétele is. A republikánus jelölt szerint csupán a Clinton-kampány mesterkedése, hogy kilenc nő is megszólalt, akik egytől egyig zaklatással vádolják Trumpot. Kijelentette, hogy nem is kért bocsánatot a feleségétől a történtek miatt. Hozzátette: “nálam jobban senki sem tiszteli a nőket”.

Hillary Clinton válaszában újra Trump fejére olvasta a bűneit, a Khan-család megalázástól a mexikói származású bíró sértegetéséig.

Moszul, Szíria, Irán

Külpolitikai kérdés is volt, főleg a Moszulban zajló ostrom volt a téma, illetve az, hogy elnökké választásuk esetén a jelöltek küldenének-e amerikai csapatokat a térségbe.

Clinton szerint ez ellentétes az USA érdekeivel és az Iszlám Államot is provokálná. Emellett Szíriával foglalkozna, ahol ragaszkodna a repüléstilalmi övezethez és a politikai rendezéshez.

Trump szerint minden Clinton hibája, amiért külügyminiszterként nem tett többet. Hozzátette, ennek az egésznek egyetlen győztese lesz, az pedig Irán.

Szintén forró kérdésnek számított, hogy Trump elfogadja-e a választás eredményét. A republikánus jelölt már napok óta mondogatja, hogy azért van hátrányban, mert a választás “meg van bundázva”.  A kérdésre válaszolva titokzatoskodva csak annyit mondott, hogy a választások után megmondja, elfogadja-e az eredményt.

Clintonnak nem ez volt a legjobb vitája, de így is ő győzött
Clintonnak nem ez volt a legjobb vitája, de így is ő győzött

Clinton erre kifejezetten dühösen reagált, és kifejtette, hogy szerinte Trump aláássa az amerikai demokráciát, ijesztőnek nevezve ellenfele viselkedését.

Az utolsó kérdés az egészségbiztosítási rendszerre, az Obamacare-re vonatkozott. Trump a visszavonást sürgette, mert szerinte Obama rendszere katasztrofális. Clinton ezzel szemben megtartaná az Obamacare-t és több pénzt juttatna a társadalombiztosításnak.

Az utolsó elnökjelölti vita ezzel befejeződött, az eredmények pedig vegyesek. Tény, hogy Trumpnak ez volt a legjobban sikerült vitája, és az is tény, hogy Clinton nem igazán tudott fölé kerekedni. Ennek ellenére az első közvéleménykutatás (CNN/ORC) szerint a demokrata jelöltet a válaszadók 52%-a értékelte győztesnek, míg Trumpot 39%.

A küzdelem utolsó felvonása november 8-án lesz, amikor az amerikai választópolgárok az urnákhoz járulnak.

További cikkek az elnökválasztásról az NLCafén:

Megosztás Facebookon