nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Nekem kell itt helytállnom, apa is vagyok, meg anya is

Nekem kell itt helytállnom, apa is vagyok, meg anya is

Hogy boldogul egy özvegy, dolgozó férfi egyszerre apa- és anyaszerepben? István nemcsak a szegénységgel küzd nap mint nap, de a gyerekek titkainak is kizárólagos őrzője. "Nekem mindig az volt a dolgom, hogy elmegyek pénzt keresni. Gyereket nem kellett nevelnem, idegen volt ez tőlem." Amikor aztán egyedül maradt a gyerekekkel, kénytelen volt beletanulni a gyereknevelésbe is.
Sz.A.
f Ajánlom

István két kisgyerekkel maradt magára, amikor 17 év után elvesztette élettársát. Az asszony tüdőrákos volt. A férfi azóta példásan neveli kislányát és kisfiát, de nagyon meg kell gondolnia, mire költi a család kevéske bevételét. Nekik óriási segítséget jelent, hogy részt vehetnek az SOS Gyermekfalvak családmegerősítő programjában.

A programban azokat a családokat próbálják talpra állítani, amelyeknél nagy a kockázat, hogy a szegénység miatt elvehetik a gyerekeket szüleiktől. Bár a jogszabályok szerint egy gyereket sem lehet kiemelni emiatt a családjából, a szegénység és annak következményei mégis vezető ok a családok szétszakításánál  – mondta Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi programigazgatója. Magyarországon ma 140 ezer gyereket bármikor elvehetnek a szüleitől, közülük a legtöbbet szegénység és annak következményei miatt. A szakember szerint a megelőzésre és a családokat támogató programokra nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a gyerekek elvétele helyett.

Az SOS programjában a családok baromfit kapnak, az SOS mentorálásával pedig megtanulnak önállóan gazdálkodni. A gyerekek fejlesztő- és szabadidős foglalkozásokon vesznek részt, a szülők jogi és pszichológiai segítséget kapnak. Cél, hogy a programban résztvevő családok legalább 70 százaléka 2 éven belül önállóan, veszélyek nélkül tudjon gondoskodni gyermekeiről.

Október 17-e a szegénység elleni küzdelem világnapja. Ebből az alkalomból 3 kisfilmet készített az SOS, melyben három mentorált családjukat mutatják be. Az első történet Istvánéké:

A második történet főszereplője Éva és 13 éves kislánya, Jázmin. Az ő történetüket már nálunk is olvashattátok korábban. Az asszony egyik lábát karácsony előtt amputálták, azóta lánya ápolja, a legnagyobb szegénységben és szeretetben. Éva egyedülálló anya, nem tud dolgozni a rehabilitáció alatt, a segély pedig nem elég lakhatási körülményeik javításához. “Nincs ivóvíz bent, a WC olyan szűk, hogy kerekesszékkel nem tudom használni, a lányom hordja ki alólam a szobai wc-ét. Ezzel indítja, ezzel fejezi be a napot. Melyik kamasz csinálja ezt végig? A körülmények miatt félek attól, hogy bárkinek eszébe jut, ez a gyerek nem való mellém, és elveszik tőlem.” Éva szeretne biciklizni, táncolni, de legjobban arra vágyik, hogy visszaadhassa 13 kislányának a gyermekkorát. Az asszony könnyeivel küszködve beszélt kislányáról, aki a legkeményebb pillanatokban is tartotta a lelket benne.

A harmadik kisfilmben Ildikót ismerhetjük meg. Az asszony nyolc osztályt végzett, munkát évek óta nem talál, tisztes szegénységben él három lányával. A legnagyobb elmúlt 18 éves, szakácssegédként dolgozik a Balatonnál. A középső lány tizedik osztályos egy kétnyelvű gimnáziumban, a legkisebb idén ballagott, végig kitűnő tanuló volt az általános iskolában.

Bár a családot fenyegetik anyagi veszélyek, Éva bízik a jövőben. Azt mondja, soha nem fordult meg a fejében, hogy a gyerekeket elveszítheti. “Én azt mondtam nekik, hogy amíg lehet, tanuljatok, ne akarjatok közmunkások lenni” – mondja az asszony, aki azon dolgozik, hogy minél tovább tudja taníttatni a gyerekeit. Azt mondja, a családsegítő program visszaadta neki emberi mivoltát. Most azt szeretné, ha ki tudnák bővíteni a házukat akkorára, hogy mindenkinek lehessen benne külön szobája.

További történetek az SOS Gyermekfalvaktól az NLCafén:

 

Megosztás Facebookon