Clinton-Trump, második felvonás: megtépték egymást a jelöltek

A második vitára a St. Louisban található Washington Universityn került sor, az első vitaesthez képest teljesen eltérő formátumban. Míg az első alkalommal a két jelölt, a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump a vita moderátora, Lester Holt által feltett kérdésekre válaszolt, a mostani esemény az USA kampánykultúrájában népszerű, úgynevezett “townhall”-formátumban zajlott, ami annyit jelent, hogy kisebb közönség előtt, közvetlenebb légkörben beszélgetnek a jelöltek. Újdonság az is, hogy a kérdéseket nem a moderátorok, a CNN-es Anderson Cooper és az ABC-s Martha Raddatz tették fel, hanem előzetesen kiválasztott civilek.

Az egész vitára már előzetesen rátelepült Donald Trump legújabb és talán eddigi legsúlyosabb botránya. A republikánus jelöltről még múlt héten került elő egy videó, amelyen minden eddiginél otrombább szexista kijelentéseket tett az egyik cége által rendezett szépségverseny résztvevőivel kapcsolatban. Trump olyanokat mondott, hogy rendezőként joga van bemenni a női öltözőbe és ott mindent “alaposan leellenőrizni”, illetve, hogy ha fel akar szedni egy nőt, akkor csak nekiáll csókolgatni és a nemi szervét fogdosni. Trump ezzel rendkívül szorult helyzetbe került, főleg, hogy már az első vita után is úgy tűnt, nem teljesített túl jól a lényegesen felkészültebb Clintonnal szemben.

A kínos videóval kapcsolatban a milliárdos ingatlanmogul azzal takarózott, hogy ez csak afféle “öltözői beszélgetés” volt, férfiak között, azonban ez nagyjából annyit ért, mintha egy artériás vérzést egy ragtapasszal próbálna elállítani. A demokrata politikusok és a feléjük húzó újságírók egy emberként háborodtak fel a történteken, de vezető republikánusok is pánikszerűen kezdtek menekülni Trump közeléből. Rudy Giuliani volt New York-i polgármester például egyszerűen szexuális erőszaknak nevezte azt, amivel Trump dicsekedett. Ironikus módon egyébként a republikánus jelölt 1993-ban egy új-zélandi tévének nyilatkozva annyit mondott, szerencse, hogy nem kell a választásokon indulnia zavaros nőügyei miatt.

A fagyos hangulat már a vita elején érezhető volt, Trump és Clinton eleinte tisztes távolságot tartottak egymástól, sőt a vita elején nem is fogtak kezet egymással. Az első kérdésre egyébként az ilyenkor szokásos pénzfeldobás értelmében Hillary Clinton válaszolhatott először, azonban ez még csak afféle bemelegítés volt, mivel arról szólt, hogy mennyire lesz példamutató a két jelölt az amerikai gyerekek számára. Míg Clinton már itt elkezdte “megdolgozni a közönséget”, Trump még önmagához képest is túlzottan visszafogottnak, szinte álmosnak tűnt az elején.

Hillary Clinton, Donald Trump enter the #debate stage but do NOT shake hands. #debates pic.twitter.com/gUUen5AVuK

— Good Morning America (@GMA) October 10, 2016

Ez persze csak ügyes szerkesztői altatás lehetett a vita moderátorai részéről, a második kérdésnél ugyanis már be is dobták a “nagyágyút”, vagyis természetesen a botrányos videóval kapcsolatos álláspontokon volt a sor. Itt Trump válaszolhatott először, aki 1-2 mondatban letudta a bocsánatkérést, majd kissé kusza módon igyekezett elterelni a szót a világban dúló háborúkra és az Iszlám Államra. Szóhasználatában azért hű maradt önmagához, miután a kérdés farvizén sietett megjegyezni, hogy mennyire tiszteli a nőket.

Clinton persze ütötte a vasat, és szépen Trump fejére olvasta korábbi nőellenes kijelentéseit, majd egy lépéssel tovább menve gyorsan össze is kötötte mindezt a republikánus jelölt kisebbségekkel kapcsolatos korábbi kijelentéseivel. Kijelentette, más jelöltek esetén nem kérdőjelezné meg azok alkalmasságát az elnökségre, de Trump esetében kénytelen megjegyezni, hogy alkalmatlannak tartja a posztra. “Ez nem az, akik mi vagyunk” – összegezte, az USA polgáraira célozva.

A következő kérdés a közösségi médiából érkezett, kifejezetten Trumpnak, így hangzik: ön azt állítja, a kampány során sok mindenben változott, mikor történt ez a nagy változás? Az egyik moderátor összekötötte a kérdést a botrányos videóval, megkérdezve Trumptól, hogy az akkor történtekhez képest mennyit változott.

A republikánus jelölt viszonylag erőtlenül próbált védekezni, és gyorsan letudta az esetet a már említett öltözői beszélgetéssel, innen pedig sietve igyekezett Bill Clintonra és viselt dolgaira terelni a szót. Clintonnak ez könnyű préda volt, hamar elkezdte sorolni, hogy a nőkön kívül kikre tett még becsmérlő megjegyzéseket Trump, kiemelve háborús hősöket, illetve egy mexikói származású szövetségi bírót, akit Trump megbízhatatlannak nevezett az etnikai háttere miatt.

Trump aztán az email-botrány miatt esett neki Clintonnak, itt már a vita kezdett eléggé elfajulni, Trump folyamatosan Clinton szavába vágott, időnként pedig a moderátorokat is azzal vádolta, hogy “hárman vannak egy ellen”.

Egészségügy, etnikai kérdés, ISIS

A következő kérdés az egészségügyi biztosítások témájával kapcsolatos, itt következett Trump, a körülményeket nézve talán egyik legviccesebb kijelentése, amikor azt mondta: “én egy gentleman vagyok” – ezzel átengedve a válasz jogát Clintonnak. Ő persze hozta a kötelezőt és az egekig dícsérte az Obama-care-t, amit Trump válaszában katasztrófának nevezett.

Clinton talán itt került a leginkább szorult helyzetbe, mivel férje, az USA 42. elnöke nemrég őrültségnek nevezte Obama egészségügyi rendszerét. Egy kis magyarázkodás következett, a rutinos politikust ennyivel azért nehéz lett volna megingatni.

Egy etnikai kérdéssel folytatódott a vita, amit egy fiatal muszlim nő tett fel, aki arra volt kíváncsi, hogy mit javasolnak a jelöltek az iszlám közösség tagjainak, hogyan dolgozzák fel annak a következményeit, hogy az uszító retorika miatt sokan fenyegetést látnak bennük.

Beszédes kép a második elnökjelölti vitáról

Trump szerint a muszlimoknak fontos szerepe van, mert nekik elsőként kell jelezni, ha valami gyanúsat tapasztalnak, utalva a San Bernardinó-i merényletre. Itt egy széles körben elterjedt tévhitet is megemlített, hogy a merénylők lakásában számos bombát lehetett látni a földön. Ezután kijelentette, hogy a politikai korrektséget félretéve nevén kell nevezni az olyan tényezőket, mint a radikális iszlám.

Clinton szerint, amit Trump mond, az csak az ISIS malmára hajtja a vizet, ehelyett ő befogadó politikát folytatna és azt az üzenetet küldené, hogy az USA a muszlimokat is szeretettel látja, ha tisztességesen akarnak boldogulni.

Felmerült Trump korábbi gondolata is a muszlimok teljes kitiltásáról. Válaszában elmondta, hogy már megváltozott a véleménye és teljes határzár helyett megelégedne az átfogó ellenőrzésekkel. Clinton válaszában rámutatott, hogy az USA alkotmánya szerint sem lehetséges embereket a vallásuk miatt vegzálni.

Adózás, Szíria, 230 millió amerikai elnöke

Adóügyi kérdés is terítékre került, Trump jó republikánus módjára ragaszkodik hozzá, hogy a cégeket érő adóterheket kellene csökkenteni. Clinton a középosztálybeli családok adóit csökkentené. A téma kapcsán egy kis odamondogatás is kezdődik a jelöltek között, Trump kreatív adóügyeiről és Clinton korábbi szenátori tevékenységéről. Az adóügyi kérdés hazai pálya Trumpnak, itt sikerült talán először Clinton fölé kerekednie.

Külpolitika következett, természetesen Szíriával a középpontban. Clintoné volt az első válasz joga, aki elmondta, hogy repülési tiltózónával korlátozná a bombázásokat, illetve megemlítette az oroszok felelősségét, valamint a háborús bűnök kivizsgálását is.

Trump Clinton külügyminiszteri múltját támadta és azzal riogatott, hogy az USA le van maradva a fegyverkezésben Oroszországhoz és Kínához képest.

A következő kérdés úgy hangzott, tudnának-e a jelöltek az összes amerikai elnöke lenni. A válaszokat nem kifejezetten érdemes elemezni, mert a vitának ezen a pontján már minden hivatalos keret leomlott, az egyre indulatosabban magyarázó Trumpot a moderátorok alig tudták lecsendesíteni.

A vita végén a két jelölt csak elszánta magát egy kézfogásra. Annak ellenére, hogy a CNN/ORC rapid közvélemény-kutatása szerint a vitát Clinton nyerte 57-34% arányban – a férfiaknál Clinton 49% Trump 38%-ot kapott, a nőknél 64-30% az arány Clinton javára –, a vita várhatóan egyik jelölt megítélésének sem tett túl jót. Clinton nem volt túl agresszív, hozta a kötelezőt, de jelentős előrelépést nem könyvelhetett el. Trump jóval szorultabb helyzetből indult, mint korábban, ezt talán nem súlyosbította tovább, de megítélése továbbra sem javult, csupán a közvéleménykutatóknak válaszolók 34 százaléka szerint kedvező a róla kialakult kép.

A vita 10 nap múlva folytatódik az utolsó felvonással.

További cikkek az amerikai elnökválasztásról az NLCafén:

• Elnökjelöltek vitája: Clinton állta Trump támadásait
• Egy fotó Hillary Clintonról, amely remekül összefoglalja a kort, amiben élünk
• Újabb 15 ezer Clinton-e-mailt talált az FBI