Se háziorvos, se házi gyerekorvos – egyre nagyobb a baj

Összesen 514-en kezdték meg a háziorvosi képzést 2012-től az ország négy orvosi egyetemén, és mostanáig 501-en végeztek, miközben néhány éven belül 2200 praxis válhat betöltetlenné. Magyarországon 6750 működő háziorvosi praxis van, ebből mintegy 300 tartósan betöltetlen. A fiatalok azonban az alacsony finanszírozás miatt nem választják nagy számban ezt a pályát. A Központi Statisztikai Hivatal összefoglalója egyébként a helyettesített, állandó orvossal nem rendelkező helyek számában a 2014-et megelőző 6 év során 90 százalékos emelkedést mutat ki.

Aggodalmát fejezte ki korábban a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete is, jelezve, hogy több százezer embert fenyeget a korai elhalálozás a megfelelő háziorvosi ellátás hiánya miatt. És nemcsak a felnőtt praxisokkal van gond, hanem a gyerekorvosi  praxisokkal is. Sőt itt – ha, lehet – még nagyobb a baj. Póta Györggyel, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnökével beszélgettünk.

“Szerintem az a legnagyobb baj, hogy a fiatalok nem látják, vagy nem látják jól ezt a szakmát. Ugyanis vannak előnyei meg hátrányai is, de összességében ez egy nagyon szép szakma. Az is igaz, hogy nagyon korán kell meghozniuk azt a döntést, hogy pontosan mire szakosodjanak, hiszen ma már kötelező a családorvosi szakvizsga. Mivel nagyon kevés a háziorvos, ezért megengedték, hogy a praxist már a szakvizsga megkezdésével egy időben elkezdje a végzett orvos. Sokan azt gondolják, hogy a gyermekgyógyászat nem kifizetődő, az évi 140 gyerekgyógyász-rezidensi képzés helyett évekig csak negyven volt, vagyis százzal kevesebb, mint előtte. A rezidensi helyek számát sok-sok munkával sikerült megemeltetni, így 40 új rezidensi státuszt nyitottak, ezt én sikernek gondolom, de sajnos az alapellátásba így sem jöttek többen.

A házi gyerekorvoslás a kihalás szélén áll, és ez nem költői túlzás. 

A gyerekorvosok harmada a következő években nyugdíjba megy, vagyis 5-10 éven belül kilépnek a rendszerből. Ez 500 embert jelent, ennyit nem lehet betenni a rendszerbe ilyen rövid idő alatt, az biztos. 

Mi lehet a megoldás? A racionalizálás, vagy más szóval a praxisösszevonás. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két-három praxis között kell felosztani a be nem töltött praxisok betegeit. Mondok erre egy példát: volt egy nagyon kedves, idős kolléganőm, aki négy éven át árulta a praxisát, majd feladta, mert nem kellett a kutyának sem. Ilyenkor kell racionalizálni. Persze nem átlépve az optimális ellátás határait: egy gyerekorvos felelősen 1000-1500 gyerek ellátást tudja elvégezni. Ennél több már gondot okoz. Arról nem is beszélve, hogy a szakasszisztensek számát is növelni kell, erre is mondok egy példát: nagyon sokan jönnek be igazolásért, mert a gyerek náthás, oviban vagy suliban kérték, hogy ne menjen közösségbe pár napig. Ilyenkor a szülőnek igazolást kell vinnie a hiányzásról, a gyerekorvosnak pedig meg kell vizsgálnia a gyereket, hogy valóban gyógyult-e. Ez napi szinten rengeteg munkát jelent, ezt egy jól képzett szakasszisztens is el tudná végezni” – mondta el az NLCafénak dr. Póta György.

Tovább nehezíti a helyzetet az is, hogy a háziorvosoknak meg kell vásárolniuk a praxist. Ez a rendszerváltás környékén még nem volt így, akkoriban ingyen kapták meg a körzeti orvosok a betegköröket. Ma azonban ennek a megvásárlása több millió forint. Ez egyébként Európa más országaiban is így van, tehát nem magyar jelenség.

Egy-két menőbb budai praxist leszámítva általában 3-4-5 millió forintért lehet megvásárolni egy betegkört. Ennyi az átlagos ára a nagyvárosokban, de vannak területek, ahol ingyen sem kel el egy háziorvosi praxis.

Meglátásom szerint itt nem venni kéne a helyeket, hanem az államnak kellene a zsebébe nyúlnia azért, hogy valaki odamenjen dolgozni. Ugyanis gyerek- és felnőttorvosra itt is szükség van, sőt talán még nagyobb szükség is, mint máshol. Ma már egyébként léteznek vissza nem térítendő támogatások a praxisvételhez, először ezek csak a tartósan be nem töltött helyekre vonatkoztak, de mostanra kiszélesítették a kört. Sokan kölcsönt vesznek fel, és az is újdonság, hogy most már el lehet számolni a vállalkozásban a felvett kölcsönt. Sokévi harc után, de sikerült ezt elérnie az orvosszakmának, úgyhogy ennek örülünk.

Gyerekorvosnak, háziorvosnak lenni egy nagyon szép hivatás, ugyanis nemcsak betegekkel találkozunk, mint a kórházi kollégák, hanem egészségesekkel is, és rengeteg siker, jó élmény fűződik ehhez a munkához. Én 27 éve csinálom, és csöppet sem bántam meg. A rugalmasan kezelhető munkaidő szintén nem utolsó szempont, azonban van egy nagy hátránya is: nálunk nehezen megoldható a helyettesítés, ez főleg a szabadságok idején nehézkes. Sok helyen annyira kevés a háziorvos, hogy teljesen megszűnnek a praxisok, vagy összevont praxisok alakulnak ki, ahol felnőttet és gyereket egyaránt ellátnak. Én erre az egyre komolyabban fenyegető problémára csak egyetlen megoldást látok, a racionalizálást. És ez sok helyen azzal jár majd, hogy a betegeknek többet kell utazniuk az ellátásért.”

 Még több az egészségügyről: 

• Az egészségügy megmentéséről 5 pontban
• Az orvosbárók a magyar egészségügy arisztokratái
• “A betegek vakon repülnek a rendszerben, és a mázlifaktor a legfontosabb a gyógyulásukban”