nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
5 pokoli tűzvész, amit soha nem felejt el a világ

5 pokoli tűzvész, amit soha nem felejt el a világ

Egy figyelmetlen pék 80 ezer londonit tett hajléktalanná, egy szerencsétlen inas porig égette a Tabánt, Róma pedig Nero miatt válhatott tüzes pokollá. Tragédiák, melyek kitörölhetetlen nyomot hagytak egy város vagy egy egész nemzet történelmében.
NLCafé
f Ajánlom

Ártatlanokat vére folyt a római tragédia miatt

Időszámításunk után 64-ben a Római Birodalom központjában hatalmas tűz pusztított. Július 19-én éjjel egy viskókból, bódékból álló városrészben gyulladt meg valami, és a lángok szinte pillanatok alatt szétterjedtek. A tűz tovaterjedt a híres Circus Maximusra, a Forum Romanumra és a Palatinusra is, sőt elpusztult a Vesta-szentély és a császári palota, majd elérte a város sűrűn lakott területét is. A szűk utcákon szinte lehetetlen volt a tűzoltás, a fából készült házak pillanatok alatt porig égtek. Az emberek fejvesztve menekültek, de rengeteg volt a halálos áldozat, és százezrek váltak földönfutóvá. A tüzet a Tiberis vize állította meg, és hat nap után úgy tűnt, sikerül megfékezni a veszedelmet, de akkor hirtelen lángra lobbant a város addig még épen maradt része. A kilenc napig tartó tragédiában Róma gyakorlatilag megsemmisült. Az emberek úgy vélték, hogy a városban szándékos gyújtogatás történt. Nero császár a menekülő és fedél nélkül maradt embereket beengedte saját épületeibe, kertjeibe, ideiglenes barakkokat állított fel számukra, és megoldotta élelmezésüket, ennek ellenére sokan úgy vélték, hogy a császár gyújtotta fel Rómát. Nero maga is bűnbakokat keresett, és néhány ártatlan embert ki is végeztek gyújtogatás vádjával, csakhogy a közhangulatot lecsillapítsák. A taktika bevált, a nép lehiggadt, és megkezdték a város újjáépítését. A faházak helyett kőből emelték újra az elpusztult épületeket, Nero pedig hatalmas császári kerületet alakíttatott ki magának, tavakkal, parkokkal, ligetekkel és az előzőnél sokkal fényűzőbb palotával.

Öt pokoli tűzvész, amit soha nem felejt el a világ
Nero és a lángokban álló város Tancredi Scarpelli festményén

80 ezer londonit tett hajléktalanná egy banális hiba

1666. szeptember első napjaiban söpört végig az a tűzvész London utcáin, amelynek közel 14 ezer épület, és a nem hivatalos becslések szerint több száz ember esett áldozatul. A tüzet emberi figyelmetlenség okozta a Pudding Lane nevű pékségben. Thomas Farriner pék ugyanis úgy tért nyugovóra este, hogy az egyik kemencéjében még égett a parázs. Mire családjával felocsúdott, már lángokban állt a háza, és nem sokkal később a szomszédos épületek is. Másnapra a környező utcák is kigyulladtak, a fából készült házak között könyörtelenül terjedt a tűz. Emberek ezrei menekültek a szűk, kanyargós utcákon holmijukkal a Temze túlpartjára, illetve a város melletti földekre, ahol átmeneti táborokat állítottak fel maguknak. A nagy forgatagban a tűzoltók nehezen tudták csak oltani az égő épületeket, ezért végül úgy döntöttek, hogy a még nem égő épületeket lebontják, így próbálva megakadályozni, hogy a házak között tovább terjedjen a tűz. Összesen 80 ezer ember veszítette el az otthonát. A tűz olyan hatalmas épületeket is elpusztított, mint a történelmi királyi palotát és a Szent Pál-székesegyházat. Mire a lángokat sikerült megfékezni, London nagy része megsemmisült. Az újjáépítést ugyan gyorsan megkezdték, de a teljes helyreállítás éveket vett igénybe. Egyetlen pozitív hozadéka azonban volt a tragédiának: a tűzvész által sikerült megállítani az akkoriban terjedő pestisjárványt.

Öt pokoli tűzvész, amit soha nem felejt el a világ
A nagy londoni tűzvész (Fotó: Universal Images Group)

A tűzvész, ami hozzájárult Napóleon bukásához

1812. szeptember 14-én Napóleon serege bevonult Moszkvába, de mielőtt elfoglalhatták volna a várost, akkora tűzvész kerekedett, hogy a végén szinte nem volt mit elfoglalni. Mivel a lakosság nagy része a közelgő összecsapás miatt akkorra már elhagyta a várost, jobbára csak az épületek lettek a lángok martalékai, azoknak viszont a kétharmada leégett. Moszkva három nap alatt szinte teljesen elpusztult. Mivel a tűz felemésztette a város élelmiszer-tartalékait is, a francia katonáknak komoly nélkülözéssel kellett szembenézniük, és tél közepén vissza kellett indulniuk hazájukba. Az út során a hadsereg erősen megtizedelődött, mindez pedig végül hozzájárult Napóleon bukásához. Hogy ki vagy mi okozta a tüzet, amely porig égette Moszkvát, a mai napig nem tudni biztosan. A korabeli szóbeszéd szerint az oroszok maguk gyújtották fel a várost, így akadályozva meg, hogy az Napóleoné legyen. Mások egyszerűbben magyarázták a történteket, és úgy vélték, hogy az elmenekülő lakók őrizetlenül hagyott tűzhelyei okozták a bajt. Akárhogy is, Moszkvát teljesen újjá kellett építeni a tragédia után, de a munkálatok csak fél évvel később kezdődtek el, és évekig tartottak.

Öt pokoli tűzvész, amit soha nem felejt el a világ

Dupla csapás tette San Fransiscót a földdel egyenlővé

San Fransisco 1906. április 18-án olyan rettenetet élt át, amelyet azóta sem. Hajnali 5 órakor óriási földrengés rázta fel az alvó várost. A Szent András törésvonal mentén, Kaliforniában 1300 kilométer hosszúságban gigantikus hasadék keletkezett. A földrengést szörnyű tűzvész követte, amely négy napig tombolt, porig égetve a város központját. Mivel egyszerre rengeteg helyen gyulladtak ki épületek, és a városban szinte lehetetlen volt közlekedni, a tűzoltóknak esélyük sem volt arra, hogy meg tudják fékezni a tüzet. Végül a hadsereg segítségével menekítették az embereket az égő városból, volt olyan hadihajó, amely egyszerre 20 ezer emberrel hajózott ki. A mentést és a tűzoltást nehezítette, hogy sokan fosztogatni kezdtek. A polgármester kihirdette, hogy akit rabláson kapnak, azt azonnal lelövik, és így is tettek. A több napig tomboló tüzet végül az eső oltotta el, de addigra több mint 700 ember halt meg, 200 ezer ember lett földönfutó, és 28 ezer épület vált a földdel egyenlővé. A város tulajdonképpen megsemmisült. Az újjáépítés azonnal megindult, és tíz évvel később San Fransisco már nagyjából ismét rendezett volt.

Összedölt házak az Ellis Streeten (Fotó: Getty Images)
Összedölt házak az Ellis Streeten (Fotó: Getty Images)

Szüretkor lett a tűz martaléka a Tabán

1810. szeptember 5-én olyan tűzvész tört ki a Tabánban, amelyet a főváros lakói mindig  emlegetni fognak. A Tabán akkor Buda legpezsgőbb része volt, s alig néhány órán belül a tűz martaléka lett. E különleges terület évszázadok óta ad helyet vendéglátó egységeknek, szellemi és kulturális központoknak, fürdőknek. Az idők során rengetegen telepedtek le itt, az egyedi hangulatú, szűk utcákban. A lakók többsége eleinte a környező hegyeken termesztett szőlőt, azzal gazdálkodtak. A Tabán fekete napja éppen a szüret időszakához kapcsolódik. A mesteremberek éppen hordókat égettek ki az újbor számára, amikor is a történet szerint egy Gierl nevű inas gondatlanul rakott tüzet az egyik ház udvarán. A felszálló parázs pillanatok alatt lángba borította a környező házakat, és a száraz, szeles idő csak tetézte a bajt. A helybeliek még a borukat is felhasználták arra, hogy a tüzet megfékezzék, de a kétségbeesett próbálkozás ellenére sem sikerült eloltani az égő épületeket. A tűzvész még éjjel is tombolt, elérve a Vízivárost és a dunai hajóhidat, így Pestről sem tudtak a menekülő, életüket mentő budai emberek segítségére sietni. A tűz szörnyű pusztítást végzett, másnap már csak füstölgő romokat lehetett látni az egykor virágzó városrész helyén. A csapásnak száz halálos áldozata volt, és több ezer ember maradt fedél nélkül. A Tabánt a következő években újjáépítették, és a terület ismét kedvelt lett a fővárosiak és az utazók körében is.

Tabán a tűzvész után (Fotó: Fortepan)
Tabán a tűzvész után (Fotó: Fortepan)

További történetek a múltból az NLCafén:

 

Megosztás Facebookon