nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Elnökjelöltek vitája: Clinton állta Trump támadásait

Elnökjelöltek vitája: Clinton állta Trump támadásait

Minden idők legjobban várt és legnézettebb elnökjelölti vitájaként harangozták be a magyar idő szerint kedd hajnali 3 órakor kezdődő összecsapást a demokrata Hillary Clinton és a republikánus Donald Trump között. A két jelölt számos kérdésben ütközött meg egymással, egyértelmű győztest ezen a ponton még nehéz lenne hirdetni.
Andersen Dávid
Andersen Dávid
f Ajánlom

A jelöltek magyar idő szerint nem sokkal hajnali 3 előtt érkeztek meg a New York-i Hoftstra egyetemre, amelynek előadójában került sor a vitára. A formátum szerint a 90 perces vitát hat 15 perces blokkra osztották, a moderátor az NBC hírtelevízió veteránja, Lester Holt volt. Az egyes kérdések után a  jelölteknek 2-2 perc állt a rendelkezésükre válaszolni, majd ellenfelük további 2 percben reagálhatott az elhangzottakra. A fennmaradó idő az eszmecseréé volt.

A jelöltek a vita elején - itt még mosolyognak
A jelöltek a vita elején – itt még mosolyognak

Még a vita előtt fény derült egy kínos bakira: Hillary Clinton nevét hibásan írták az emlékként kiadott belépőjegyeken. Magyar idő szerint 3 után 5 perccel aztán megérkeztek a jelöltek, és kezdetét vette a nagy összecsapás.

 

Az első nagy téma a gazdaság volt, Clinton progresszív baloldali értékeket vonultatott fel: minimálbér emelése, fizetett szülési szabadság és a vagyon jobb elosztása. Kiemelte, hogy nagymamaként rendkívül fontos számára a jövő generációinak biztonsága.

Trump – ekkor még higgadtan – az amerikai cégek külföldre helyezett munkahelyeinek hazahozásáról és jelentős, húszszázalékos adócsökkentésről beszélt. “Olyan munkahelyteremtő leszek, amilyet Ronald Reagan óta nem láttak. Gyönyörű lesz!” – mondta a nagyívű kijelentésektől ritkán idegenkedő republikánus jelölt.

Trump hozta a formáját

A gazdasági blokkban máris megmutatkozott a két jelölt közti különbség, Trump rövid idő alatt felpumpálta magát annyira, hogy elkezdjen ellenfele szavába vágni. Ez a továbbiakban is folytatódott, Lester Holtnak több ízben figyelmeztetnie kellett a republikánus jelöltet, hogy fogja vissza magát.

Az adózás kérdésében a két jelölt pártháttere szerinti álláspontot foglalt el: míg Clinton a leggazdagabbakat adóztatná, Trump éppen az ő adóterheiken enyhítene.

“Amiről én beszélek az a munkahelyteremtés, mert a gazdagok további munkahelyeket fognak teremteni és ez kiváló lehetőség a középosztálynak is” –  fejtette ki véleményét Trump. “A cégek az adóterhek miatt hagyják el országunkat, ezért szűnnek meg a munkahelyek is. A jelenlegi elnökünk nem tudja ezeket a cégeket tárgyalóasztalhoz ültetni, és körülbelül öttrillió dollár az, amit nem tudunk visszahozni az országba. Nincs megfelelő vezetés.”

Talán ez a fotó foglalja össze a legjobban a vitát
Talán ez a fotó foglalja össze a legjobban a vitát

Clinton szintén a külföldi pénzeket hozná haza, de mondanivalójából keveset lehetett érteni Donald Trump folyamatos közbevágásai miatt. A twitterezők közül többen megjegyezték, hogy Trump így nem fog jó pontokat szerezni a nőknél.

 

A közelmúlt faji indíttatású emberölési ügyei és az azokból fakadó zavargások miatt ez a kérdés sem maradhatott ki a vitából. Itt is érvényesül a párt-papírforma: Clinton szigorúbb fegyverügyi szabályozást, Trump “törvényt és rendet”, illetve a korábban már alkotmányellenesnek minősített motozásokat erőltetné. Clinton emellett átfogó börtönreformot is sürget, hogy ne a profit reményében börtönözzék be a fekete és mexikói fiatalokat. Trump szerint a feketéket magukra hagyták a politikusok, míg Clinton szerint republikánus ellenfele szimplán rasszista.

Katonai kérdésekben is megmutatkozott a két jelölt eltérő karaktere: míg Trump hangoskodással és túlzásokkal igyekezett felkelteni a figyelmet – például azt mondta, a NATO-val együtt vonulna be a Közel-Keletre – addig Clinton a hangsúlyt tapasztalatára és felelősségteljes gondolkodásmódjára igyekezett helyezni. Az Iszlám Állam ellen a radikalizáció megelőzésével és az IÁ fővárosának, Rakkának a felszabadításával küzdene.

Előkerült a nukleáris biztonság kérdése is, itt Trump arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan országok, mint Oroszország, Kína vagy Irán nagy erőkkel modernizálnak, miközben az USA lemarad. Hillary Clinton azzal vágott vissza, hogy vele ellentétben ellenfelének nincs konkrét terve a helyzet kezelésére.

Az erő kérdése

Az utolsó blokkban került elő a közelmúltban vihart kavaró téma: az erő kérdése. Trump korábban többször is azzal támadta Clintont, hogy nőként nincs meg a kellő ereje és kitartása ahhoz, hogy bírja az elnöki pozícióval járó megterhelést. Ezt erősítette, amikor a demokrata jelölt egy szeptember 11-i megemlékezésről idő előtt távozott, és valószínűleg elájult.

Hillary Clinton erre magabiztosan annyit reagált: aki annyi országban tárgyal olyan súlyú kérdésekről, mint ő, az beszélhet neki az erőről. Ugyanitt sietett emlékeztetni a hallgatóságot, hogy Trump nemcsak a fizikai erőfölénnyel becsmérelte női mivoltában, és emlékeztetett rá, hogy Trump a nőket korábban disznóknak és kutyáknak is nevezte.

A vita végeztével egyelőre korai lenne győztest hirdetni. A demokrata Clintonnak talán egy fokkal jobban sikerült megőriznie a hidegvérét és állni Trump támadásait, de ne feledjük, hogy még két további fordulóra is sor kerül majd október 9-én, majd október 19-én.

Az első forduló tudósítása percről-percre a 24.hu-n.

További cikkek az amerikai elnökválasztásról az NLCafén:

Megosztás Facebookon