nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Patkánynadrágért és a sziklák személyiségvizsgálatáért is járt idén vicces Nobel

Patkánynadrágért és a sziklák személyiségvizsgálatáért is járt idén vicces Nobel

Idén 26. alkalommal gyűltek össze korábbi Nobel-díjas tudósok, hogy kiosszák a legfurcsább és legabszurdabb kutatásoknak járó vicces díjat, az igNobelt. Az elismeréshez hasonlóan "komoly" pénzdíj is járt. Magyar kutató is van a díjazottak között.
Andersen Dávid
Andersen Dávid
f Ajánlom

Az igNobel-díjakat olyan kutatásoknak ítélik oda, amelyek “először megnevettetik, aztán elgondolkodtatják az embereket”. A sokszor szatirikus kutatások azonban arra is rámutatnak, hogy időnként a legkülönösebb területek vizsgálata is hozhat hasznos tudományos eredményeket.

A csütörtök este a Harvard egyetemen kiosztott díjakkal jutalmazott kutatóknak egy tízezermilliárd zimbabwei dolláros bankjegy is járt (ez körülbelül 40 amerikai centnek felel meg). A zsűriben Dudley Herschbach vegyész, Eric Maskin és dr. Rich Roberts közgazdászok és Roy Glauber fizikus foglaltak helyet, mindannyian Nobel-díjasok.

A díjazott kutatók egyike, Ahmed Shafik egyiptomi urológus arra volt kíváncsi, hogy milyen megterhelést jelent a hím patkányok számára a nadrág viselése. Ezért speciális, apró nadrágokat szabatott, amelyeket a patkányok hátsó lábára lehetett húzni, volt benne külön nyílás a farkuknak is.

A kísérleti patkánynadrág ábrája (Kép: Annals of Improbable Research)
A kísérleti patkánynadrág ábrája – Kép: Annals of Improbable Research

Ráadásul egyből többféle változat is készült, a 100% poliészterből, a pamutból és gyapjúból készült darabokig. A kutatásból kiderült, hogy a poliészterből készült nadrágban “járó” patkányoknál jelentősen csökkent a szexuális aktivitás, míg ez nem érintette a pamut- és gyapjúnadrágos “kollégáikat”.

Mark Avis, Sarah Forbes és Shelagh Ferguson a közgazdasági igNobelt vihették haza, miután sziklák személyiségét térképezték fel. Ehhez a reklámügynökségek által használt fókuszcsoportot használták eszközként: 225 új-zélandi diáknak mutattak fotókat kődarabokról, s ezeket különféle személyiségjegyek alapján kellett értékelniük.

Patkánynadrágért és a sziklák személyiségvizsgálatáért is járt idén vicces Nobel

A biológiai díjat két brit tudós, Thomas Thwaites és Charles Foster kapta, megosztva. Thwaites olyan művégtagokat fejlesztett ki, amely lehetővé teszi számára, hogy úgy mozogjon, mint a kecskék, Foster pedig kipróbálta, hogy milyen úgy élni, mintha borz, vidra, róka vagy épp szarvas lenne. Borzként kukacokat evett és kikapart magának egy odút, rókaként szemeteskukákban kotorászott és idegen házak kertjében aludt. Thwaites pedig három napot töltött svájci hegyi kecskék közé “beépülve”, ahol legelészett és sziklákon ugrándozott. Élményeit a GoatMan című könyvben örökítette meg.

Patkánynadrágért és a sziklák személyiségvizsgálatáért is járt idén vicces Nobel

A pszichológiai díjat egy amerikai, kanadai, német, belga és holland tudósokból álló csoport kapta, akik 1000 hazudozót kérdeztek arról, hogy milyen gyakran szoktak hazudni, illetve arra kérték őket, hogy értékeljék saját képességeiket, vagyis azt, hogy milyen jól hazudnak. A kutatók azonban a vizsgálat végén arra jutottak, hogy feltehetőleg hazug válaszokat kaptak a kísérlet alanyaitól.

A béke-igNobelt egy csapat kanadai amerikai filozófus kapta, akik On the Reception and Detection of Pseudo-Profound Bullshit címmel írt értekezésükben az Oravecz Nóra és Paolo Coelho nevéhez is köthető álbölcsességek viselkedését vizsgálták.

Az orvosi díjat német kutatók nyerték, akik megállapították, hogy ha a testünk bal oldala viszketni kezd, akkor a tükör előtt állva, jobb oldalunkat megvakarva enyhíthetjük a kellemetlenséget. Kiosztottak egy különleges észlelési díjat is, amelyet két japán kutató vihetett haza, miután behatóan tanulmányozták, hogy különbséget jelent-e, ha egy földre esett tárgyat simán szemlélünk, vagy le is hajolunk hozzá.

A fizikai igNobel-díj azért is érdekes, mert spanyol, svéd és svájci kutatók mellett magyar résztvevője is volt annak a tudományos projektnek, amely azt vizsgálta, hogy a böglyök miért kerülik el a fehér lovakat, illetve a szitakötők miért vonzódnak a fekete sírkövekhez.

Az irodalmi igNobel Fredrik Sjobergé lett, aki trilógiát írt arról, hogy milyen legyeket gyűjteni.

Patkánynadrágért és a sziklák személyiségvizsgálatáért is járt idén vicces Nobel

A kémiai díjat a Volkswagen autógyártó kapta, az elhíresült dízelbotrányért, amely az igNobel-bizottság szerint “elektromechanikai módon megoldotta a túlzott károsanyag-kibocsátást, minden olyan alkalommal, amikor az autókat ezzel kapcsolatban vizsgálták”.

További cikkek tudományról az NLCafén:

Megosztás Facebookon