nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Aktuális
Magyar sikerek a vészkorszakban – 80 éve kezdődött a berlini olimpia

Magyar sikerek a vészkorszakban – 80 éve kezdődött a berlini olimpia

Bár a rettenetes történelmi környezet rendre eltereli a figyelmet a sportsikerekről, Magyarország számára kivételesen eredményes volt az 1936-os berlini olimpia. Érdemes megemlékezni azokról, akik a legsötétebb időkben hozták a legjobb formájukat.
Avatar
Papp Sándor
f Ajánlom

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság még 1931-ben meghozta azon döntését, hogy a sorban tizenegyedik nyári olimpiai játékoknak a német főváros, Berlin adhat otthont, amikor még semmilyen komolyan vehető előjele nem volt annak, hogy a nácik átveszik a hatalmat az országban. Amikor ez 1933-ban mégis bekövetkezett, szárnyra kapott a hír, hogy az immár nemzetiszocialista Németországot megfosztják a rendezés jogától, de a bécsi ülésen a kormány képviselői kijelentették, hogy a legnagyobb mértékben tiszteletben tartják az olimpiai játékok szabályzatát, és az ő eszmerendszerük szerinti üldözötteknek is biztosítják a részvételt. Erre a NOB rábólintott, így végül 49 nemzet mintegy 4000 sportolója sorakozott fel a rajtállásoknál 1936. augusztus 1-je és 16-a között.

A játékokon először szerepelt hivatalos sportágként a kézi- és a kosárlabda, valamint a kajak-kenu. A berlini olimpia legsikeresebb sportolója a színes bőrű atléta, Jesse Owens volt, ez a tény szálka volt az éppen árja nézeteket valló német kormány szemében.

10 arany, egy ezüst, öt bronz

A magyar küldöttség 216 sportolóval képviseltette magát Berlinben, jóval többel, mint a négy évvel azelőtti Los Angeles-i olimpián, ami egyrészt a viszonylagos földrajzi közelség számlájára írható, másrészt igen sok, az eredményei alapján eleve esélytelen hazánkfia állt így rajthoz. Mégis, a ’36-os olimpia a magyar sport világraszóló sikerét hozta el, hiszen tíz aranyéremmel, egy ezüsttel és öt bronzzal a harmadik helyet szereztük meg az összesített éremtáblázatban.

Magyar sikerek a vészkorszakban - 80 éve kezdődött a berlini olimpia

A legeredményesebb magyar sportolónak Kabos Endre vívó bizonyult két aranyával. Kabos civilben banktisztviselő volt, és már négy évvel korábban, Los Angelesben is szépen szerepelt csapatban, ám egyéniben Berlinben szárnyalt. Kiváló sportsikerei ellenére a zsidó származású olimpikont pár évre rá munkaszolgálatra vitték, és az őt szállító teherautó 1944-ben felrobbant a Margit hídon. Kabos Endre 37 évet élt. Olimpiai bajnoki címe örömére szülőhelyén, Berettyóújfaluban olimpiai tölgyet ültetett, amely ma is rá emlékeztet a városi könyvtár előtti parkban.

A legendás Gerevich dinasztia

Gerevich Aladár neve – természetesen nem érdemtelenül – sokkal inkább él a köztudatban, mint a szerencsétlen sorsú Kabosé. Már apja is vívott, mellette kezdte a sporttal való ismerkedést a kis Aladár. Tehetségére hamar fény derült, ezért a nemzetközi hírű olasz mester, Italo Santelli budapesti vívóiskolájában tanulhatta meg a sportág minden apró rezdülését.

Magyar sikerek a vészkorszakban - 80 éve kezdődött a berlini olimpia

Nem volt kérdés, hogy a roppant tehetséges fiatalembernek a berlini olimpia csapatában a helye, és meg is hálálta a bizalmat: csapatban aranyat, egyéniben bronzot érdemelt, a két éremmel rendelkezők szűk táborát erősítve ezzel. 

Jó vér volt a sportéletben a Gerevicheké, Aladárnak nemcsak az apja volt kiváló sportoló, de apósa is olimpiai érem büszke birtokosa lehetett, ahogy felesége, Gerevichné Bogáti-Bogen Erna is ezüstérmesként zárta a Los Angeles-i játékokat. Az, hogy Pál fiuk kétszeres olimpiai bronzérmes, és Györgyből is kiváló kardvívó-edző vált, már csak a hab a tortán.

Gerevich Aladár, vagyis ahogy akkoriban nevezték: Ali bácsi, még ötvenévesen is olimpiát nyert, 1988-ban a NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatának átadásával tisztelegtek nemzetközi szinten is páratlan sportpályafutása előtt. 1991-ben hunyt el.

A magyar sport első aranyérmet szerző nője

Schacherer Károlyné, később Hepp Lászlóné, mindenkinek csak Csibi, viszont a világ Elek Ilonaként ismeri. Kétszeres olimpiai bajnok és hatszoros világbajnok tőrvívó. Elek Ilona nyílegyenesen ívelő sportpályafutását kis híján derékba törte, hogy zsidó származása miatt 1936-ban kizárták a sportegyesületeiből, azonban az olimpián mégis elindulhatott, és ezzel a magyar sport első női aranyérmese lett. Ráadásul egy német versenyző elől szerezte meg a bajnoki címet, ami kifejezetten bosszantotta a náci ország vezetését.

Magyar sikerek a vészkorszakban - 80 éve kezdődött a berlini olimpia

Elek Ilona a háború évei alatt nem versenyezhetett a származása miatt, sportpályafutását végül egy csapatban szerzett vb-bronzéremmel zárta 1956-ban. A magyar szempontból ugyancsak legendás melbourne-i olimpiára már nem jutott ki.

Kevesen tudják Elek Ilonáról, hogy nem volt “született” sportoló, olyannyira, hogy sokáig készült zongoraművésznek, el is végezte a Zeneművészeti Főiskolát. Bár ebbéli terveit végül a vívás miatt feladta, számos táncdal zenéje fűződik a nevéhez zeneszerzőként, sőt ő írta az 1959-es budapesti vívó-világbajnokság hivatalos “himnuszát” is, amit – ki tudja, miért – labdarúgó-indulóként ismer a közönség.

Sportpályafutása után Ilona az Óra és Ékszer Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese lett, emlékeit az Így vívtunk mi című könyvében foglalta össze, amit szintén világbajnok tőrvívó testvérével, Margittal együtt jegyez. Elek Ilona 1988-ban halt meg.

Az olimpia hangja

A berlini olimpia nem csupán sportolóink nagyszerű eredményei miatt volt különleges 1936-ban, hanem azért is, mert a Magyar Rádió első ízben tudósított nyári olimpiai játékokról. A hőskor riportere Pluhár István volt, aki élőben számolt be mind a tíz aranyérmünkről.

Pluhár ezer szállal kötődött a sporthoz, maga is focista volt, majd szakújságíró, később pedig a testnevelési főiskola tanára. 1930-ban is a főiskolán oktatott, amikor felkérték, hogy – tekintettel válogatott labdarúgó múltjára – közvetítse a Magyarország–Olaszország Európa-kupa-mérkőzést. A semmilyen rádiós tapasztalattal nem rendelkező újságírót bedobták a mély vízbe, nemes egyszerűséggel odaállították a mikrofonhoz, és mondták neki, hogy lehet beszélni. Országos premierje mindezek ellenére olyan jól sikerült, hogy a másnapi lapok szerint a meccs legjobb játékosa Pluhár volt. Nem is engedte el őt az akkoriban még egy Rákóczi úti lakásban működő rádió vezetősége, attól fogva ő lett A sportriporter, akire bármilyen élő közvetítést rá lehet bízni. Egy percig sem volt kérdéses, hogy Pluhár Istvánnál alkalmasabbat nem találnak az első olimpiai közvetítés hangjának. Nem is okozott csalódást Berlinből sem, szinte tömegpszichózist kiváltani képes lelkesedéssel ünnepelte sportolóink valamennyi éremszerzését és bajnoki címét.
Pluhár 1945-től is a Magyar Rádió riportereként tevékenykedett, azonban a ’47 utáni politikai tisztogatás során megbízhatatlannak bélyegezték. 1970-ben hunyt el.

Az 1936-os berlini olimpia magyar éremszerzői:

Arany: Csák Ibolya – magasugrás; Csik Ferenc – úszás; Elek Ilona – vívás; Harangi Imre – ökölvívás; Kabos Endre – vívás; Kárpáti Károly, Lőrincz Márton és Zombori Ödön – birkózás; kardvívás csapat: Berczelly Tibor, Gerevich Aladár, Kabos Endre, Kovács Pál, Rajcsányi László, Rajczy Imre; férfi vízilabdacsapat: Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Bródy György Halassy Olivér, Hazai Kálmán, Homonnai Mártom, Kutasi György, Molnár István, Németh János, Sárkány Miklós, Tarics Sándor

Ezüst: Berzsenyi Ralph – sportlövészet

Bronz: Gerevich Aladár – vívás; Palotás József – birkózás; Platthy József – díjugratás; torna összetett csapat: Csillik Margit, Kalocsai Margit, Madary Ilona, Mészáros Gabriella, Nagy Margit, Tóth Judit, Törös Olga, Voit Eszter; 4X200-as gyorsúszás váltó: Abay Nemes Oszkár, Csik Ferenc, Gróf Ödön, Lengyel Árpád

További cikkek olimpia témában az NLCafén:

Megosztás Facebookon