Sikeres a szegedi szülők reformmenza elleni tiltakozása!

Fülöpné Papp Éva Facebook-csoportot indított, hogy megoszthassák egymással az információkat az elégedetlenkedők. “Most lett ovis a lányom, a bölcsiben nem volt gondunk, evett szépen. Most az oviban semmit nem eszik, csak a tejet issza meg, mert azt szereti, és állandóan fáj a hasa. Ebédnél gyakorlatilag hisztizik, hogy nem akar enni. Már úgy összeszűkült a gyomra, hogy otthon is alig bírok beletömi bármit is” – mondta ezt a kétségbeesett anyuka akkor, azonban nem hagyta ennyiben az ügyet. Az összes szegedi óvodát elérték, és mind az ötvenben aláírásokat gyűjtöttek, mindeddig 1350-et.

A minisztérium még nem reagált

“Két hét alatt történt mindez, az aláírásgyűjtésnél az volt a kikötés, hogy egy gyereknek mindössze az egyik szülője írhatja alá a petíciót – mondta el az NLCafénak Fülöp András, az aláírást kezdeményező nő férje. – Ez az 1350 aláírás azt jelenti, hogy az összes óvodás gyerek szüleinek az egyharmada aláírta Szegeden. Én ezt jó eredménynek könyvelem el ilyen rövid idő alatt. Az aláírásokat és a panaszlevelet a helyi közétkeztetőnek, az önkormányzatnak és a minisztériumnak küldtük el. A miniszter még nem válaszolt – mondta el Fülöp András –, de erre nem is számítottunk ilyen rövid idő alatt, hiszen csak néhány napja postáztuk el a levelet.”

Apró eredmények már vannak

Egy fokkal ehetőbb lett az óvodai étel, mert a közétkeztető megemelte a sómennyiséget az előírt maximumra, és a gyerekek szülei azt mondják, hogy ez már érezhető változás. A tejmennyiséget csökkentették, de ez nem volt nehéz, meséli az apuka, mert szinte mindenhez tejet kaptak eddig a gyerekek, most már néha teát is. Azért remélik, hogy a tea mennyisége a heti egyről akár kettőre vagy háromra is emelkedik majd. Ígéretet kaptak arra is, hogy zöld fűszerek is kerülnek majd a fogásokba, illetve változtatnak is a fogásokon a jövőben. Fülöp András nagyon bizakodó, azt reméli, hogy az ígéretek meg is valósulnak majd.

Nem elég háborogni, tenni is kell

A szegedi édesapa szerint másoknak is aláírást kell gyűjteniük és megpróbálni kiállni az ügyért, nem elég háborogni. Ő azt mondja, hogy gyorsan és jól ment az aláírásgyűjtés, gondolkoznak azon, hogy a helyi iskolákban is elindítják a petíciót, hátha… Országosan még sokkal-sokkal több embert be lehetne vonni, sok lúd pedig disznót győz. Fülöp András szerint egyértelműen a szülőknek kell lépniük, mert a panaszokat le kell írni, és akkor kivizsgálják, helyi szinten ő legalábbis ezt látja. Az édesapa megígérte, ha kap választ a minisztériumból, akkor jelentkezik.

Szülők és nagyszülők mesélnek arról, hogy szerintük milyen a menzareform, illetve hogyan lehetne jobb. Az alábbi két mondat lehetne az ars poeticája a hozzászólásoknak:

“Az egészség a legfontosabb, ez tagadhatatlan, de az sem egészséges, hogy a gyerekek nem esznek meleg ételt ebédre. A feleségem csomagol a gyerekeinknek szendvicset, így nem éhesek, de a vacak menzai ételt nem eszik meg, mert egyszerűen sz.r.”

Répás zsemle uzsonnára

Az elsősök uzsonnája a minap Dunakeszin répás zsemle volt. Az elkeseredett anyuka szívesen látna zsíros kenyeret  lila hagymával inkább a gyereke uzsonnájaként, mint a répás zsömlét, amit egyébként le is fotóztak.

Ki enné ezt szívesen uzsonnára?

A fokhagymás harcsaapró nemcsak a békéscsabai anyukánál verte ki a biztosítékot

“A harcsa az finom. Ahogy ez az étel kinéz, az pont olyan, amit nagyanyám vitt a malacoknak. Mivel sótlan is, fűszertelen is, minden lehet, csak nem finom. A sótlan és fűszertelen étel ehetetlen. A harcsaapró miatt meg eleve az jutott eszembe, hogy maradék valahonnan. Mi az, hogy harcsaapró? A harcsa az egy nagyon drága hal. Az egyik legdrágább. Nem hiszem el, hogy ez a harcsa egészben került a konyhára. Valami potyadék a feldolgozás alatt megmaradt valahol… és eltették. Ebből lett a harcsaapró. Jó az a gyerekeknek, mások hulladéka… Halat egyébként sem kéne adni menzákon, mert kevés ember, kevés gyerek szereti. Lazacot meg homárt a magyarok 90 százaléka még nem is látott, nemhogy evett volna olyat. Vissza kéne térni a menzáknak a régi magyar ételekhez. A kelkáposztához meg a tökfőzelékhez, a borsóleveshez, a túrós csuszához. Ugyanis azokhoz nem kell méregdrága alapanyag, és ha változatos az étrend, akkor egészséges is. Mindegyikben másféle tápanyag van és másféle vitaminok. És egyik sem műkaja. A leves sem vízben úszó két szem sárgarépa! Nem olyan nehéz ám ez.”

Az egészséges lehet finom is

“Hiába csökkentik a cukor és a só mennyiségét az ételekben, ha ugyanakkor isten tudja mikor lefagyasztott alapanyagokból és félkész termékekből dolgoznak a szakácsok. Ha nem használhatnak friss alapanyagot, zöld fűszert és jó minőségű dolgokat, mert sokba kerül és nem telik rá, akkor az étel ehetetlenné válik. Ezt még egy kezdő szakácsnő is tudja! Soha nem voltak illúzióim, tudom, hogy nem a legjobb minőségű alapanyagok kerülnek a közétkeztetésbe. A mai árakon számolva pedig tényleg nem első osztályú minőségi alapanyagokkal főzhetnek. Mi, akik otthon készítünk ételeket, tudjuk jól, hogy néha bizony trükköznünk kell, hogy élvezhető legyen az olcsóbb alapanyagú étel. A megoldást talán az jelentené, ha nagyon kevés »fagyasztott« alapanyag, és sok helyi termelőtől vásárolt friss alapanyag kerülne a közétkeztetésbe. Akkor talán a kevéssé ismert ízek és a kevesebb só sem jelentene nagy gondot. Igaz, akkor több pénzt kellene beletenni a rendszerbe, és tényleg egészségesebb lenne a gyerekek étele!”

 További cikkek hasonló témában az NLCafén: 

• Mesével üzent a menzareform kitalálóinak egy édesanya
• Éhes gyerekek, felháborodott szülők, titkos sótartók – ez a menzareform
• Kirúgták a konyhai dolgozót, mert enni adott az éhes gyerekeknek