Aktuális

36 évesen is szeretnék tanulni. De mit?

Gyerekként sem volt soha semmi bajom azzal, hogy iskolába kell járnom, és most, felnőttként is nagyon sokat töprengek azon, hogy tanulni akarok...

Szeretnék még egy szakmát, valami olyat, ami érdekel, s amivel később kezdeni is tudnék valamit. Nem akarok sem időt, sem pénzt kidobni az ablakon, ezért ezt a döntést jó alaposan meg kell rágnom.

A jelenlegi munkahelyem elég jól fizet, de hatalmas hátránya, hogy három műszakban kell járnom dolgozni. Ez fiatalon, amikor még fitt voltam, és gyerek se várt otthon, nem is okozott semmi problémát, ám most már nagyon nehezen megy.
Őszintén elmondom: gyűlölök éjszakázni. Fizikailag rosszul vagyok, mikor este kell elmennem otthonról. Egyre inkább tudatosodik bennem, én ezt már egyáltalán nem akarom, és egyre kevésbé tudom csinálni, és biztosan nem célom még 50 évesen is ez.

36 évesen is szeretnék tanulni. De mit?

Tehát ideje elgondolkodnom azon, mihez kezdjek magammal.
A szakmám fényképész, azzal már nem fogok kezdeni semmit, új szakma után kell néznem.
Olyan munkát szeretnék, amit nappal lehet végezni! Ez az egy, amiben tuti biztos vagyok!
Biztosan nem akarok szolgáltatásban dolgozni, mert azt tudom magamról, hogy sokszor nincs türelmem az ostoba, bunkó vagy erőszakos emberekhez. Képtelen lennék udvariasan kiszolgálni. Tehát ez az irány ugrott.
Az egészségügy sem az én világom, apukám ápolása és az állandó kórházba járás alatt megtanultam, az ápoláshoz olyan alázat és türelem kell, ami bennem sajnos nincsen meg.
Tanuljak masszőrnek? Nem érdekel!
Tanuljak dajkának? Szívesen dolgoznék óvodában, de nem tudom, szükség van még dajkákra? El tudnék helyezkedni?
Tanuljak logisztikát? Fogalmam sincs a szakmáról…

Folytatás Kiss Emese blogján!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top