nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
A nőknek higgyünk, ne az erőszakolóknak!

A nőknek higgyünk, ne az erőszakolóknak!

Hiába a civilek tiltakozása és a nemzetközi média-felzúdulás, a rendőrség ragaszkodik az áldozatokat hibáztató kampányfilmekhez. Tóth Györgyit, a NANE munkatársát kérdeztük, miért olyan nehéz elhinni, hogy nem az áldozat tehet az erőszakról, és mitől várható szemléletváltás.
Iván Viktória
f Ajánlom

Nem volt még középiskolai oktatásra szánt kisfilm, amely annyi figyelmet kapott volna, mint a Baranya megyei rendőrség bűnmegelőzési kampányvideói a nemi erőszakról. A középiskolásoknak szánt, háromrészes Selfie-ben fiatal lányok buliznak, isznak, fiúznak kivágott ruhában, és egyiküket megerőszakolják. Ha ez nem lenne elég félrevezető üzenet, jön a megerősítő szlogen: “Tehetsz róla, tehetsz ellene”.

Senkinek nem tetszik, kivéve a rendőrséget

A filmek ellen levélben tiltakoztak civil szervezetek, és már több mint négy és fél ezren írták alá a petíciót, melyben azt kérik, hogy a rendőrség az elkövetőt szólítsa meg videóiban, ne az áldozatot. A nyugati sajtóban, konzervatív és liberális orgánumokban egyaránt – Guardian, BBC, CNN, ABC, The Atlantic, Independent, Der Spiegel, Focus, AP hírügynökség, Yahoo – hírt adtak a rendőrség akciójáról, persze kritizálva azt.

Ez még nem tántorította vissza a rendőrséget: a Baranya megyei rendőrség közleményéből kiderül, hogy kitartanak a kisfilmek mellett, és Kontrát Károly belügyi államtitkár is mellszélességgel támogatja őket.

Ahogy ő mondta: azt az üzenetet igyekeznek célba juttatni, hogy mértéktartó alkoholfogyasztással, a szórakozóhelyről történő hazajutás megszervezésével, a barátok együttes hazaindulásával, valamint azzal, hogy a fiatalok társaikat, barátaikat nem hagyják egyedül az éjszakában, csökkenthető a bűncselekmények áldozatává válás esélye.”

erőszak kampány videó

Nos, az üzenet célt tévesztett. Mások viszont – hogy, hogy nem – sikerrel jártak: nyugaton futnak olyan rendőrségi kampányok, amelyek úgy hirdetik a megelőzést, hogy közben támogatják az áldozatot.

Már a gólyatábori erőszak nyomán felmerült, hogy Magyarországon nem is az igazságszolgáltatás szintjén buknak el az esetek, hanem már a “rendőrségi portásnál”. Ha egy megerőszakolt nő panaszt tesz, de nincsenek az erőszaknak látványos nyomai, elengedik azzal, hogy úgysem lehet mit tenni. Tóth Györgyi, a NANE munkatársa akkor azt mondta, hogy a hatóságnak – és sokszor a közvéleménynek – az a zsigeri reakciója, hogy az erőszak nem történt meg, vagy nem lehetett véletlen. Így nem csoda, hogy az eseteknek mindössze 0,6 százalékára derül fény.

Bűnbaknak kikiáltott áldozatok és a biztonság illúziója

“Annak, hogy miért könnyebb az áldozatot hibáztatni és felmenteni az elkövetőt, van egy személyes pszichológiai és egy társadalmi magyarázata” – mondja Tóth Györgyi. Szeretnénk azt hinni, hogy befolyással vagyunk életünkre, környezetünkre. Egy áldozatnak könnyebb azt gondolnia, hogy valamit ő csinált rosszul, mert abban bízik, hogy így meg tudja előzni, hogy újra megtörténjen a baj. Ez megnyugtatóbb, mint az a tudat, hogy váratlanul bármilyen rossz megtörténhet, bárkivel. Az áldozathibáztatás azt a képzetet adja, hogy kontrollálni lehet a kiszámíthatatlanságot.

“Azt már egy 1995-ös ENSZ határozat is kimondja, hogy a nők elleni erőszak oka a nők és férfiak közötti társadalmi különbségek. A férfiak hatalmi helyzetben vannak, ezért nem szívesen vonjuk őket felelősségre. Csak gondoljunk a nők elleni erőszak kampányokra: legtöbbjükön a nő látszódik, míg az elkövető férfi egy elmosódott alak a háttérben. Nem szívesen gondolunk bele abba, hogy ezek azok a férfiak, akik mellettünk élnek.” Míg egy bankrablóval nem azonosulunk – tudjuk, hogy a lopás bűn –, addig egy erőszak-elkövetővel igen? Ez riasztó.

Fontos lenne, hogy azok, akik hivatásuk miatt többször találkoznak áldozatokkal (például szociális munkások, rendőrök), saját előítéleteikkel is szembenézzenek, amelyek akár tudattalanul is befolyásolhatják a munkájukat.

Aki ilyesmire vetemedik

Kutatásokból lehet tudni, hogy a nemi erőszakot elkövetők előre eltervezik tettüket. Gondolhat bárki rosszat a miniszoknyáról és a koktélozásról, Tóth Györgyi hangsúlyozza: a erőszak elkövetőit nem egy kihívóan öltözött nő izgatja fel, hanem a rettegés és a kiszolgáltatottság, amelyet áldozata érez. A hízelgéssel, manipulációval, droggal ügyeskedő erőszaktevő tart a nyílt konfrontációtól, a sikeres nemi erőszak ellenes kampányok a férfiakat is megszólítják: ha a környezetükben észlelnek hasonlót, szálljanak szembe a gyanús figurával. S ha már férfiak: a baranyaiak kampánya őket sem kímélte éppenséggel. Ha minden férfi ösztönei által vezérelt erőszaktevő lenne – amit a filmek sugallhatnak -, hogyan mehetnénk strandra? – veti fel Tóth Györgyi.

Miért ítélkeznek a női kommentelők az áldozatok felett?

Tóth Györgyi rövid válasza az, hogy mert így lettünk nevelve kiskorunktól fogva, hogy együttműködjünk a férfiakkal. Hogy elhiggyük, a nők kevésbé szavahihetők, és a férfiakkal legyünk szolidárisak. Az ő nézőpontjukkal azonosulunk, így a szexizmusból a nők is kiveszik a részüket. Amin nem segít, hogy a Selfie videók rosszalló “ezek a mai fiatalok” hangulatot tükröznek.

erőszak kampány videó

Milyen lenne egy jó erőszakellenes kampány?

Tóth Györgyi szerint olyan, ami elveszi az elkövetőktől az eszközüket, hogy felmentést kapnak, mondván bárki tévedésből elkövethet ilyesmit, mondván, a lány félreérthető volt, vagy kihívóan viselkedett. Egy jó kampány tisztázza, hogy az elkövető tudja, mire készül, és a fiatal férfiakat is megszólítja azzal, hogy egy harmadik személy szükség esetén be tud avatkozni. S ha már megtörtént a baj, ne az áldozatot hibáztassuk: van útmutatás arra szakembereknek és laikusoknak egyaránt, hogyan lehet a lehető legjobban segítséget nyújtani az áldozatoknak. Akik nem tehetnek arról, ami velük történt.

A nőszervezetek több kifogást is emeltek a filmmel kapcsolatban

  • A filmek a szexuális erőszakot egy bizonyos magatartásforma által kiváltott hatásnak ábrázolják, és figyelmen kívül hagyják, hogy a szexuális erőszak elkövetése minden esetben az elkövető döntése.
  • A filmek nőgyűlöletet és nők iránti megvetést sugallnak. A bemutatott fiatal nők nem tesznek mást, mint öltözködésükkel és viselkedésükkel megfelelnek a tömegkultúra által közvetített elvárásoknak és mintáknak, ám mindeközben semmilyen jogsértést nem követnek el. A stílusválasztásuk megítélése ízlés kérdése, és semmiképpen sem a rendészeti szervek feladata.
  • A filmek azt a sértő üzenetet is hordozzák, hogy a férfiak ösztönvezérelt, potenciális erőszaktevők, akiktől jobb óvakodni.
  • A filmek olyan tévképzetet is közvetítenek, amelyek szerint összefüggés figyelhető meg az áldozat ruházata és a szexuális erőszak valószínűsége között, vagy hogy a nők nagyobb biztonságban lennének, ha bulizás helyett otthon maradnának. A nők elleni erőszakos bűncselekmények jelentős részét közben az áldozat otthonában, illetve magánlakásokban, munkahelyeken, oktatási intézmények területén követik el.
  •  A szervezetek nem értik, hogyan adhatta a jóváhagyását az Országos Bűnmegelőzési Tanács olyan kampányfilmekhez, amelyeknek a mondanivalója összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, illetve Magyarország e téren vállalt kötelezettségeivel. Értetlenül állnak a  filmekben megnyilvánuló áldozathibáztatás leplezetlensége és nyersesége előtt.

Arról nem is beszélve, hogy éppen a gólyatábori bűncselekmények után azoknak a biztató folyamatoknak, amelyek a szexuális erőszak jelenségével való társadalmi szintű szembenézés és a tévképzetek felszámolása irányában indultak el, jól közepébe vág.  Pécsett pedig az elmúlt években a média által kiemelt figyelemmel kísért, súlyos, szexuális támadással is járó bűncselekmények egyikében egy pécsi rendőrségi pszichológus, másikában pedig a pécsi polgármester lánya volt az áldozat.

A NEM az NEM – az elkövető tehet róla, a rendőrség tehet ellene

A Slutwalk Budapest demonstrációt hirdetett vasárnap délután fél négyre a Deák térre. Azt szeretnék elérni, hogy a rendőrség vonja vissza a videókat, és lássa be, hogy azok károsak, és nem célravezetőek. Emellett követelik, hogy a rendőrség hatékonyan tájékoztassa az állampolgárokat, védje az áldozatokat és üldözze az elkövetőket. Az eseményhez a Facebookon már csaknem ezren csatlakoztak.

Megosztás Facebookon