nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
“Minek szül az ilyennek gyereket? Van ennek értelme?”

“Minek szül az ilyennek gyereket? Van ennek értelme?”

Egyedülálló dologra vállalkozott a PATENT Egyesület. Olyan bírósági tárgyalásokat figyeltek meg, melyek témája családon belüli erőszakhoz kapcsolódott. Arra voltak kíváncsiak, hogyan kezelik a bírák az áldozatokat. A tapasztalatok szerint lenne hova fejlődni.
Bakóczy Szilvia
Bakóczy Szilvia
f Ajánlom

A court watch (bíróságfigyelő program) fogalma itthon gyakorlatilag ismeretlen. Hogy miért lenne fontos, ha nálunk is laikus állampolgárok járnának bíróságra megfigyelőként? Például azért, mert az ítélkezések folyamatát nemigen ellenőrzi senki. És mert ha nem tesszük, akkor nem fogjuk megtudni, mi folyik egy tárgyaláson, milyen a hangnem, a stílus, és hogyan működik a tisztelet bírák és áldozatok között.

A jogszabályok értelmében bárki bemehet a nyilvános tárgyalásokra. Ehhez képest volt, ahova a PATENT önkénteseit nem engedték be. Máshol igen, viszont jegyzőkönyvbe kellett mondaniuk a nevüket, amire pedig semmilyen törvényes lehetőség nincs.

Ki, hol, mikor és mit tárgyal?

Elvileg a bíróságok honlapján elérhető a bírák “ügyelosztási rendje”. Az önkéntesek szerint mégsem lehet információhoz jutni arról, hogy hol és mikor tárgyalnak párkapcsolati erőszakkal foglalkozó ügyeket. Ahogy egyikük fogalmazta: “Gyanúsan kevés az ügy.” Az ülések részleteivel kapcsolatban sokszor a telefonos érdeklődés sem vezetett eredményre. “Közölték, hogy az ülések nem azért vannak, hogy engem szórakoztassanak, semmi keresnivalója ott idegeneknek” – mesélte az egyik önkéntes.

Tapasztalatok

Sok esetben nehezítette a monitorozást a bírák hozzáállása is. A legmeghökkentőbb idézetekből válogattunk.

Maga egyébként kicsoda? Mondja csak a nevét! Mit csinál amúgy itt? Kit képvisel?”  (Egy bíró kérdései az egyik önkéntes rögzített beszámolója szerint.)

“Miért nem jelentette fel korábban?” (Szintén egy bíró szájából hangzott el egy tárgyaláson.)

“A bíróságnak nem feladata a családon belüli erőszak megoldása.” ” Nem lehet a rendszert tovább terhelni!” “A lelki terror nem erőszak!”

“Ez egy ilyen család.” “Minek szül az ilyennek gyereket? Van ennek értelme?” (egy bírónő szájából, a szünetben egy önkéntesnek)

“Hússzor volt kint a rendőrség a családnál abban az évben, de a bíró szerint az erőszakot »a feleség kiprovokálta«. Ez a bírónő is megismétli, hogy nem a bíróknak kell megoldaniuk a családi problémákat.” (részlet egy önkéntes feljegyzéséből) 

A bántalmazás nem felismerhető?

“Sokszor találkoztak az önkéntesek azzal a jelenséggel, hogy a bírók állítása szerint az erőszak ténye nem bizonyítható, miközben már a legelső tárgyaláson látszanak a jelei ennek a felek viselkedésén – magyarázza Spronz Júlia, a PATENT egyik jogásza. – Ott ül egy nő egyedül, a kezét tördelve, süt belőle a szorongás. Vele szemben a hatalmaskodó férje, aki egy agresszor összes jelét produkálja. Nyilvánvaló, hogy nem egyenrangú kapcsolatról van szó.”

Áldozatvédelem helyett hajhúzogatás a folyosón

Az egyesületi szakemberek szerint Magyarországon – ellentétben sok más országgal – az áldozatot legtöbbször senki nem védi meg a bántalmazótól a tárgyalás előtt és után. Egyszerre hívják be őket, ráadásul a tárgyalások gyakran késve kezdődnek, ők pedig addig ugyanazon a folyosón várakoznak. “Előfordult, hogy meghúzogatta a haját az egyik ügyfelünknek a bántalmazó, egy másik áldozathoz a férje hozzávágta a kávés poharát” – említ konkrét példákat dr. Spronz Júlia. Az ügyfelek biztonsága korántsem garantált.

Áldozatok, bántalmazottak és bírák reakciói a monitorozásra

“Az áldozatokon érezhető volt, hogy mennyire örülnek a jelenlétünknek. Rögtön megnyíltak, és elkezdtek mesélni, vagy csak a folyosói összekacsintásokból lehetett tudni, hogy milyen jó az, ha többen vagyunk. Vádlotti oldalon méregetést éreztem, azt a »ki vagy te és mit keresel itt« típusú nézést. Volt, aki  a bírónőnek fejtette ki az aggályait a jelenlétünk miatt, és elérte, hogy zárt tárgyalás legyen, ami nehezen volt indokolható azért abban az esetben.” “A bírókról talán az egy átfogó tapasztalat, hogy nagyon tudni akarják, ki és miért akarja az ő ügyüket megnézni. A komfortérzetük az első alkalommal kibillen, aztán, ha már többször láttak ugyanazon az ügyön bent ülni, sokan már kezdenek felismerni és nyugtázzák az ottlétet.” (részletek az önkéntesek feljegyzéseiből)

Sok a jó gyakorlat is

“Mindez nem jelenti azt, hogy nem találkoztunk kimagaslóan empatikus és jó, vagyis egyszerre emberséges és szigorú bírákkal” – egészíti ki a képet Stummer Vera jogász. Sőt, a bírák körülbelül fele átment ezen a “szűrőn” az önkéntesek megítélésében. De a problémák, hiányosságok egyértelműnek látszanak. 2003 óta javasolják a civilek, hogy a bírákat ki kellene képezni a családon belüli erőszak jeleinek felismerésére és figyelembe vételére az ítélkezés során. Ez része most is a képzésüknek, csak épp nem kötelező jelleggel és nem feltétlenül a megfelelő szakemberek bevonásával.

A projekt számokban:

  • 205 tárgyalás, melyből 89 érintett a párkapcsolati erőszakkal
  • megfigyelés 3 vidéki és több budapesti bíróságon
  • 500 óra megfigyelés
  • 14 rendszeresen monitorozó önkéntes (pszichológus vagy jogász hallgató, vagy érintett bántalmazott nő)

Idén mi is aláírtuk

“Megfogalmaztuk az ajánlásokat, melyek közül kiemelten fontosnak tartjuk a jogalkalmazók képzését, valamint az áldozatközpontú igazságszolgáltatást – összegez Spronz Júlia. – Bízunk benne, hogy javaslataink a jövőben konkrét programokká változnak, részben a civilek bevonásával. Magyarország idén aláírta a nőket sújtó és a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépést célzó Isztambuli Egyezményt. Nem fogunk tudni eleget tenni ennek, ha a bíróságok nem kezelik ezeket az eseteket külön ügycsoportokként. A múlt héten fogadta el az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága a családon belüli erőszak elévülhetetlenségére vonatkozó javaslatot. Mi bizakodunk, hogy a jövőben az ajánlásaink többségéből konkrét programok lesznek.”

A PATENT legfontosabb üzenetei mindenki számára:

  • A bíróságok értünk vannak
  • Jogunk van részt venni bármilyen nyilvános eseményen
  • Jogunk van a tisztességes, az áldozatot kímélő és érthető eljárásokhoz

 A PATENT Egyesület teljes kutatása itt elolvasható.

 

Megosztás Facebookon