nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Depresszió: úri huncutság, vagy komoly probléma?

Depresszió: úri huncutság, vagy komoly probléma?

Az emberekben, éljenek bárhol a világban, sok a közös vonás. De tudja-e, mi a közös Vincent van Goghban, Britney Spearsben és Robin Williamsben? És gondolkodott-e azon, mi köti össze a sarki presszóban felszolgáló Rózsit, a szomszéd Ferit, az ön mellett dolgozó, jómódú családanyát? Talán mind szeretik a családjukat, a csokit, a jó könyveket, az egzotikus utazásokat, de ennél sokkal komolyabb dolog is jellemzi életüket. Depressziósak.
f Ajánlom

A korunk népbetegségének mondott depresszió nem a hipermodern világ találmánya. Az ókorban élt görög orvos, Hippokratész a négy testnedv közül a fekete epe (melainé kholé) túltengését nevezi meg a levertség okozójának. Ebből ered a melankólia szó, amellyel évszázadokon át jellemezték a kórosan rossz kedélyűeket. A depresszió szót, amely nyomottságot jelent, Adolf Meyer svájci származású amerikai pszichiáter hozta be a köztudatba a 20. század elején. “Én vagyok a világ legszerencsétlenebb embere. Ha érzéseimet egyenlő arányban szétosztanám az emberek között, egyetlen mosolygó arc se lenne a Földön.” Így fogalmazott Abraham Lincoln, de bízzunk abban, nem volt igaza, még akkor sem, ha tudott, hogy a hangulatváltozások mindenki életét végigkísérik.

Fekete napok

Bár az összes szent könyv azt írja, az embert boldogságra teremtette az Isten, tudomásul kell venni, senki nem lehet örökké boldog és elégedett. De szerencsére ez igaz a szomorúságra, nyomottságra is, hiszen az sem lehet örök. Természetes az öröm, a boldogság annak, akit szeretnek, aki sikeres a munkában és otthon, vagyis aki értelmét látja az életnek. És szomorú, nyomott, boldogtalan a kudarcos életű, a veszteségeket elkönyvelő, csalódott, beteg, az árva, és még sorolhatnánk. A szomorúság tartóssá válása bajok forrása, a depresszió előfutára, ami hat a test, a szellem épségére, de az életvitelre, a munkára, vagyis a mindennapokra is. “Depresszióról mint pszichés zavarról akkor beszélünk, amikor a szomorúság annyira elhúzódó és olyan testi-lelki gyötrelmekkel jár, amelyeknek következményei súlyos esetben a legegyszerűbb dolgok elvégzésére is képtelenné teszik a beteget” – fogalmazta meg Ronald J. Comer, a Princeton Egyetem pszichiáter professzora, aki öt tünetcsoporttal jellemzi a betegséget.

Köszönöm, jól vagyok!

Piroska a húszas évei elején került olyan helyzetbe, ami jó eséllyel okolható a depressziós tüneteiért. Szüleivel közös lakásban élt, egy parányi szobában, ahová elvonult a sok veszekedés miatt. A munkájában nem volt sikeres, párja sem volt, és észre sem vette, de az anyja szép lassan magához láncolta. Nem tűrte, hogy fiúkkal barátkozzon, kisajátította, féltékeny volt mindenkire. Azt mondja, a tünetei szinte észrevétlenül alakultak ki. Nem törődött még szeretett kutyájával sem, nem érdekelte semmi. Egyre többet aludt, elhanyagolta magát, bezárkózott, élni sem volt kedve.

“Tudtam, ez nem normális, de nem éreztem magam betegnek. Ha az egyik barátom nincs, talán már nem is élnék. Ő vitt el az orvoshoz. Szerencsém volt, a doktor a kikérdezés után nevén nevezte a betegségem. Ő és a barát, aki azóta a párom, segített szembenézni önmagammal, az elvárásaimmal, az anyámmal való kapcsolatommal. Gyógyszert kaptam. Minden erőmet összeszedtem, és elköltöztem otthonról. Új célokat fogalmaztam, új munkahelyet kerestem, és párkapcsolatom lett, aminek az óvó-védő burka segített a gyógyuláshoz. Évek óta tünetmentesen, gyógyszer nélkül élek” – meséli boldogan Piroska.

Depresszió: Úri huncutság, vagy komoly probléma?
Kiket érint?
● rizikófaktor: 20-as, 30-as évek
● nem ritka gyermekkorban sem
● serdülőkorban különösen figyelemmel kell kísérni
● az időskori depresszió általában organikus alapon kezdődik – agyi történéssel, szervi betegségekkel
● 2-szer, 3-szor érintettebbek a nők
● magasabb a depresszió aránya az elváltaknál és külön élőknél
● rizikótényező a klimax, a várandósság, a szülés utáni időszak, a szezonalitás (ősz-tél).

“A depresszió az utóbbi tíz-tizenöt évben újra előkerült, noha ősidők óta ismert kórkép. A páciensek sokat tudnak róla, gyakran önmagukat diagnosztizálják, és sokuknak igaza van. De tudni kell, a tünetek mögött lehet szervi vagy hormonális probléma, pajzsmirigybetegség, vashiány, gyulladás, vírusfertőzés utáni állapot, tehát fontos a laborvizsgálat. Ha minden negatív, a tüneteket észlelő gondolja át, milyen a napirendje, alszik-e eleget, iszik-e elég folyadékot, sportol-e, rendezett-e a párkapcsolata és a családi élete. Ha ott is minden rendben, és a tünetei mégis fennállnak, keressen egy számára szimpatikus szakembert” – magyarázza dr. Gugán Enikő pszichiáter szakorvos, aki járóbeteg-rendelésén és magánpraxisában is sok depresszióst kezel.

Élet egy mániással

Helga nővérénél, Zitánál tizenhat éve diagnosztizálták a bipoláris depressziót. De amíg ide eljutott a család, szinte felőrlődtek. “Nem tudtuk, mi történt a testvéremmel, de nagyon megváltozott. Nem evett rendesen, bezárkózott, nem kelt fel az ágyból, nem mosdott, nem járt dolgozni, később nem tudott aludni, és mindent folyamatosan sötéten látott. Ellenségként kezelt, haragudott ránk, mert orvoshoz akartuk vinni. Többszöri próbálkozás után végre sikerült, azt mondták, depresszió, és gyógyszert kapott. Persze nem szedte rendesen, és ez elindított egy éveken át tartó pokoljárást. Legalábbis a családét, mert Zita azt hajtogatta: nem vagyok beteg!” – meséli Helga.

A család egy idő után azt vette észre, a levertséget feldobottság követi. Zita újra a régi lett, ereje teljében dolgozott a családi vállalkozásban, mindenre nyitott, segítőkész volt, a világ összes problémáját ő akarta megoldani. “Néhány hónapig azt hittük, meggyógyult. Talán ezért történt, hogy majdnem teljes anyagi csődbe vitte a családot. Hiteleket vett fel a saját, majd a cég nevére, amit elszórt, másokra költött. És ez hullámzás váltakozott: ősszel minden rózsaszín volt, tavasszal ismét visszazuhant a depresszióba. Már ott tartottunk, hogy gyámság alá helyeztetjük, de az orvosai nem vették komolyan az aggodalmainkat. Idegileg kikészültünk, düh és tehetetlenség keveredett a fájdalommal. Feloldozatlan keserűség alakult ki a családban, Zita a tetteiért nem kért bocsánatot, mert nem is tudta, miért kéne. Máig nem gyógyult meg, de karbantartható az állapota.”

Az Európában alkalmazott Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) alapján – két hétig fennálló tünetek után – különböző fokú depressziókat különítenek el az orvosok. Gugán doktornő szerint enyhe tünetek esetén elég lehet a pszichológusi segítség, de közepesen súlyos vagy súlyos depresszióban pszichiátert kell fölkeresni. “Az állandó rossz hangulat, érdektelenség, örömtelenség, bűntudat, önvád, étvágytalanság, a szexuális érdeklődés hiánya, az ébrenlét és az alvás ciklusának megváltozása, öngyilkossági gondolatok, mind komoly betegségre utalnak, amit pszichoterápiával, bizonyos esetekben pedig gyógyszerekkel szükséges kezelni. De fontos megjegyezni, a rosszkedv és a pillanatnyi nehéz élethelyzet, amikor nincs vegetatív érintettség, az még nem depresszió” – figyelmeztet dr. Gugán Enikő.

László és Laura

A pár hat év után babát várt. Panaszmenetes terhesség utáni szülés, egészséges kisfiú. Laura és Lacika három nap után hazatért a kórházból. A kismama ellátását három héten át egyik nagyi segítette. “A szüleim Sopronban, Laura szülei pedig Pécsett élnek. Magunkra maradtunk, de van bejárónő, és én munka után, hétvégén igyekeztem mindent elkövetni, hogy tehermentesítsem a feleségem. Semmit nem vettem észre, csak az tűnt föl, hogy a hat hét letelte után sem engedett magához. Próbáltam beszélgetni, szeretgetni, de semmire nem úgy reagált, mint korábban. Lacika épp két hónapos volt, amikor váratlanul korábban értem haza. Iszonyú kép fogadott. Laura meztelenül, kócosan a gyerek fölé hajolt. A pillanatnyi sokk után odaugrottam, és láttam, kispárnát nyom a fiunk fejére. Leszedtem, ő erőtlenül lerogyott a kanapéra, én Lacikát néztem, él-e. Laura egy szót sem szólt. Órákig nem szólalt meg, csak nézett maga elé. Hívtam a háziorvost, aki barát, azonnal kórházba utalta. Egy év után merem azt mondani, meggyógyult.”

A szakemberek szerint a szülő nők tíz-harminc százaléka átesik egy enyhe depresszión, “bababánaton” (baby blues), ami ahogy jön, nyomtalanul el is múlik. A súlyos szülés utáni depresszió ritka, de olykor egy évig is fennállhat, komoly alvászavar, szorongás, gyermek iránti érdektelenség kíséri, és a kismama képtelen a feladatai elvégzésére. A szakma egy része ezt biológiai reakciónak tartja, és a hormonális változásoknak tudja be, míg mások azt vallják, a pszichoszociális tényezők, a megfelelési kényszer, a család hívják elő.

Ami a depresszió kezelését illeti, a szakemberek véleménye is megosztott. Gugán Enikő szerint, mivel soktényezős betegségről van szó, a kezelése is soktényezős és egyénre szabott, ráadásul a betegek felvilágosultak. Az ő elve, hogy a beteg, amíg lehet, kapjon szabadságot. Ha nem akar gyógyszert szedni, és az állapota engedi, szelíd gyógymódokkal, pszichoterápiával próbálkoznak. De amikor a betegnek téveszméi vannak, és az öngyilkosság foglalkoztatja, a gyógyszeres kezelés nem mellőzhető. Mert a depresszió nem úri huncutság, hanem sokakat érintő, komoly pszichés betegség.

Depresszió: Úri huncutság, vagy komoly probléma?


Mire figyeljünk?

Érzelmi tünetek: intenzív bánat, elutasítottság és ürességérzet, szorongás, örömtelenség, düh. Jellemzőek a sírásrohamok, és sokan az érzések sorvadásáról számolnak be. Motivációs tünetek: az érdeklődés elvesztésével kezdődnek. Elfogy a lendület, a kezdeményezőkészség, a legegyszerűbb dolgok is erőfeszítésbe kerülnek. Az élet nyomasztó tudatától sokan menekülnek az öngyilkosságba. Viselkedésbeli tünetek: a beteg improduktívvá válik, szánalmasnak érzi magát, nem kel föl az ágyából, nem mosdik, mozdulatai lelassulnak, általános energiahiányban szenved.
Kognitív tünetek: az önértékelése lezuhan, alacsonyabb rendűnek, visszataszítónak tartja magát, bűntudat gyötri, azt hiszi, minden rossznak ő az okozója, a jövőképe negatív, reménytelenség telepszik rá. Testi tünetek: gyakori fejfájás, szédülés, étvágytalanság és emésztési zavarok, mellkasi fájdalom, alvászavar, örökös fáradtság.

Gondolta?

● Magyarországon a népesség 7 százalékát súlyos depresszió sújtja. Ha hozzávesszük a közepes depressziót és a szorongásos depressziót, ez már 1-1,5 millió beteget jelent. És ha a betegek fele nem kerül diagnosztizálásra, máris 3 millió betegről beszélhetünk, ami a lakosság 1/3-át jelenti!
● Magyarországon 15 százalék esély van arra, hogy az ember élete során legalább egyszer depressziós lesz.
● A depressziós betegek kb. 50 százalékáról nincs tudomásuk az orvosoknak! (Ők rejtetten jelennek meg, 8-12 százalék a családorvosnál, 20-25 százalék a belgyógyászaton, kardiológián.)
● A depressziósok száma lassú emelkedést mutat.
● Az öngyilkossági ráta – ami a depresszió legrettegettebb kimenetele – Magyarországon drasztikusan csökkent 1990 óta, de 2009-től újra enyhe emelkedés figyelhető meg.

Reménytelenség-gén?

● A Semmelweis Egyetem is részt vett abban az európai uniós kísérletben, melyben 11 ország működött együtt, hogy az öngyilkosság egyes elemei között vizsgálja a reménytelenség génjét.
● A vizsgálat során az átlagpopulációt reprezentáló 760 ember több pszichológiai tesztet töltött ki, és a reménytelenség méréséhez speciális skálát használt. A kísérletben résztvevők DNS-ét is vizsgálták, és meghatározták a hangulati élet szabályozásával kapcsolatba hozható gének markereit. Ezt követően statisztikai elemzést végeztek annak megbecsülésére, hogy a pszichológiai teszt eredményei összefüggést mutatnak-e a genetikai variációkkal.
● Sok vizsgálat bizonyította, hogy a triptofán-hidroxiláz 2 (TPH2) génnek szerepe van a hangulat szabályozásában, a depresszió kialakulásban. A Semmelweis Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy a reménytelenség-skála pontszáma egyértelműen összefügg a TPH2 gén bizonyos variációjával, ezért ezt nagyon leegyszerűsítve a “reménytelenség génjeként” lehetne értelmezni.
● Arról természetesen szó nincs, hogy ha valaki ezt génvariációt örökli, az öngyilkosságra predesztinálja őt, hanem a reménytelenségre hajlamosabb gondolkodáson keresztül emeli az öngyilkosság rizikóját. Egyetlen gén nem tehető felelőssé, hiszen az öngyilkosságnak mint komplex magatartásformának a hátterében sok-sok gén és környezeti faktor együttes hatása áll.

Művészlelkek

Néha úgy tűnik, a sztárvilágban a csillogás és a depresszió kézen fogva járnak.

Depresszió: Úri huncutság, vagy komoly probléma?

Britney Spears amerikai énekesnő
Feldolgozhatatlan sikerek, alkohol, drog, majd a pszichiátriai diagnózis: mániás depresszió. A gyámság alá helyezett és szülői felügyeleti jogától is megfosztott énekesnő a kezeléseknek hála összeszedte magát, és 2012-ben a legjobban kereső sztár lett.

Halle Berry amerikai színésznő

Válása után értéktelennek érezte magát, önbecsülése nullára csökkent. A kilátástalanság taszította depresszióba, amelynek öngyilkossági kísérlet lett a vége. Gyávaságnak tartja, hogy meg akart futamodni, már talpra állt, rendszeresen dolgozik.

Matthew Perry amerikai színész
A hirtelen jött csillogás annyira megváltoztatta a hétköznapi életét, hogy a kedélybetegségét gyógyszerekkel és droggal kezelte, majdnem véget vetve életének. A mélyponton túllendült, megtanulta kezelni a népszerűséget.

Robert de Niro amerikai színész
A Napos oldal című filmben egy bipoláris depresszióban szenvedő fiú apját alakította. A faarcú és szűkszavú színészről senki sem gondolta volna, hogy egy talkshow élő adásában könnyek között vallja be: én is ebben a kórban szenvedek.

Jim Carrey amerikai színész
Gumiarc is hosszú évek óta harcol a depresszióval, amelyet hol nagyon, hol kevésbé durva gyógyszerekkel kezelnek.

Robbie Williams brit énekes
Sosem titkolta a depresszióját, és sztárszokás szerint alkohollal és droggal próbálta enyhíteni. Rendszeres kezelés alatt áll. 

Depresszió: Úri huncutság, vagy komoly probléma?

Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:

Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!
Csatlakozz hozzánk a Facebookon is!

Megosztás Facebookon