nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Karády Katalin szerelmei

Karády Katalin szerelmei

Ünnepelt színésznő, nők példaképe, férfiak bálványa. Sok kapcsolata is volt, ám kevés lett nyilvános, és csak egyetlenegy volt igazi szerelem. De legalább volt mire visszaemlékeznie a magányos évtizedekben, a mellőzöttség idején az egykori dívának…
Szegő András
f Ajánlom

…És egyszer csak megjelent a NŐ! Először anno még a teremtés során, majd néhány ezer év elteltével a magyar mozikban is. A Halálos tavasz című filmben az akkor színészi pályáját éppen hogy elkezdő, szakmailag még éretlen, sok szempontból dilettáns Karády Katalin a filmvásznon valóságos forradalmat csinált. Személyes varázsával, őszinte felfokozottságával, sugárzó erotikájával, amely mind alakításából, mind hangjából, különös, búgó, érzéki altjából szinte sütött, egy pillanat alatt a magyar mozi első számú sztárja, körülrajongott csillaga lett. Megőrzött valamit őseredetiségéből, és ösztönösen magára szabott a korszak meghatározó német, majd emigrálása után amerikai mítoszának, Marlene Dietrichnek a jellegzetességeiből, mind a filmen, mind a stúdióban, mind a magánéletben. Jelenséggé vált.

Karády Katalin szerelmei

Fellobbanás vagy kitörési vágy?

 

Karády Katalin szerelmei

Különös, aberrált, maszkulin kort élt akkoriban a világ. Minden a férfiasságnak nevezett agresszivitásról szólt. Háborús fenyegetettség, kardcsörtetés, kivagyiság, erőfitogtatás, rettegés, parancs, szorongás, majd végül maga a kíméletlen háború minden borzalmával. Ebben az időben ez a sóvár, vágyakozó, sebezhető, ugyanakkor rafinált nőiség mintegy ellenpontként jelképpé vált. Ez a vággyal teli pillantás, ez a méltóságot jelentő arc, ez a nem igazán tagolt, masszív test, a markánsan erős lábak, ez az áradó, rezignált, mégis eltökéltséget sugalló hang. Ez lett és maradt egy reménytelen korszak reményeinek szimbóluma. Úgymond messziről jött ember. Kőbánya egyik lakótelepén született hetedik gyermekként, Kanczler Katinka néven. Apja amolyan lump ember, aki ugyan cipész, de élete nagy részét a lóversenyen piti ügyeskedőként töltötte. Otthon drasztikusan megkövetelte a rendet, fegyelmet, különben brutális megtorlások következtek.

Tizenhat éves volt Katalin, amikor meghalt az apja, és néhány hónappal később – élete talán első, de semmiképpen nem utolsó döbbenetes és titokzatos fordulataként… –, két évet elvégezve a kereskedelmi iskolából, feleségül ment a nála 30 évvel idősebb Vargha Rezső adótiszthez. Fellobbanás lehetett? Szükségét érezte, hogy egy határozott férfi legyen mellette? Vagy csupán kitörni akart a szegénységből? Soha nem derül ki. Három hónapot éltek együtt a mai Bartók Béla úti kétszobás bérelt lakásban, amikor egy este a férj kifakadt. “Egy ilyen dísznő, mint amilyen te, nem való kétszobás lakásba. Te ne főzzél. Te ne várd az uradat. Te ragyogjál és pompázzál. Én kimerültem. Teljesen tönkremennék, ha még egy évig együtt élnénk. Koldusbotra jutnék. Hát inkább váljunk el!” Még nem töltötte be a tizenhetet, amikor elváltak. Soha többé nem ment férjhez, de ezt akkor ugyan ki sejthette volna?! Elköltözött, szobát bérelt, és felfedezve vonzerejét, hatását akár a férfiakra, akár a nőkre, “luxusprostituáltként” élt. Magát jól megfizettetve járt fogadásokra, estélyekre, utazott külföldre, később egy barátnőjének mesélte, hogy hódolója volt Tisza István is, aki egy Mercedesszel is kifejezte csodálatát.

Karády Katalin szerelmei

Különös lány különös karrierje

Őt azonban a színészet izgatta mindinkább. Korábban, még iskolás korában látta a színpadon egyszer a gyönyörű Lábass Jucit, a kor egyik operettcsillagát, aki – akárcsak Lehár Ferencet vagy Molnár Ferencet – egészen megbabonázta őt. Rajongója lett, cikkeket gyűjtött róla, ha tehette, belógott előadásaira, és amikor Lábass Juci tragikusan fiatalon, 36 évesen meghalt, a hír annyira lesújtotta Katinkát, hogy több hétre ágynak esett. Ez a vonzalom adhatta az eltökéltséget, hogy ő is színész legyen. Próbálkozott a pályakezdéssel többfelé, sikertelenül, amikor a jó sorsa összehozta a korszak egyik fontos színházi emberével, Egyed Zoltánnal, aki egyszeriben megérezte benne a fantasztikus lehetőséget. Pontosabban fogalmazva: talán ne is firtassuk, hogy mi az, amit megérzett, mert rögtön beleszeretett Katinkába, és elhatározta, hogy sztárt csinál belőle. Egyed baráti köre egyáltalán nem nézte jó szemmel a próbálkozást, Hunyady Sándor például kétségbeesetten panaszkodott, hogy barátja egy “közismert meleg tyúkba szeretett bele”, sőt még profetikusan kifejtette, “olyan szenvedélyesen meleg, hogy aligha képzelhető el, hogy egy férfit tartósan viszontszeressen”. Egyedet azonban mindez csöppet sem rendítette meg eltökéltségében, folytatta erőfeszítéseit, hogy sztárt faragjon védencéből. Ő találta ki a Karády Katalin nevet, beíratta a legjobb színiiskolákba, tanította viselkedni, öltözködni, nyilatkozni, sőt beprotezsálta a Vígszínházba is, ahol viszont, egy személyiségétől idegen szerepben, kínosan megbukott. Úgy tűnt, hamvába-holt a különös lány különös karrierje, ám a filmgyárban az eredetileg kiszemelt jelölt visszalépett, és sebtében partnert kerestek Jávor Pál mellé egy film forgatására. Még a szerepet sem ismerhette, úgy lökték a kamerák elé, és minden idők egyik leghangosabb hazai sikerfilmje született, a Halálos tavasz. Betétdala, az Ez lett a mi vesztünk minden idők egyik legnagyobb slágere lett.

Az egyetlen ismert kapcsolat

Karády berobbant, és szinte amerikai szintű sztár lett belőle. Filmjeit vetítették a mozik szerte az országban – négy év alatt 22 film készült vele, dalait éjjel-nappal zengte a rádió – Hamvadó cigarettavég, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet tőled kaptam én… –, minden újság első oldalán hozta az újabb Karády-híreket, Karády- frizurában jártak a lányok, Karády-klubok alakultak mindenfelé. És ő, miközben mindent megtett, hogy a mítoszát táplálja, a valós életét mindinkább fedte, már-már titkolta. Ellenőrizhetetlen pletykák azóta is terjednek, de az igazságot valójában azóta sem tudja hitelt érdemlően senki. Éppen ezért is lett annyira nagy szenzáció első – és mint kiderült, egyetlen… – nyílt kapcsolata, éppen a háborús időkben, éppen a kémelhárítás kulcspozícióban lévő parancsnokával, Horthy István egyik legbizalmasabb emberével, Ujszászy Istvánnal. Viharos szerelem lobbant, Karády évtizedekkel később is úgy emlékezett rá, hogy az egyetlen igazi az életében. El is jegyezték egymást, és úgy tervezték, hogy a háború után összeházasodnak. A kapcsolat a primadonna és a kémfőnök között meglehetősen pikáns volt, azóta is sokféle találgatás látott napvilágot ezzel kapcsolatban. Egyrészt, hogy ismeretségi köre révén Karády képes lehetett arra, hogy fontos információkhoz juthasson, másrészt Ujszászy személye védelmet adott a dívának azokban az időkben, amikor számos zsidó barátján igyekezett segíteni. (Külön érdekesség a kapcsolata, flörtje a munkaszolgálatos G. Dénes Györggyel, a későbbi legendás szövegíróval, amiről aztán izgalmas film is készült Hamvadó cigarettavég címmel…) Nem tudható, hogy vajon mennyire volt beavatva a hírszerzés ügyeibe Karády, és az sem, hogy mennyire lett cinkos Ujszászy, ám az biztos, hogy a németek bevonulása után rettenetes időszak következett az életükben. Ujszászy ellen elfogató parancsot adott ki a Gestapo. Előbb sikerült elmenekülnie, majd fogságba esett, röviddel később letartóztatták Karádyt is. Három hónapig tartották bent szörnyűséges körülmények között, mígnem rajongói közbenjárására szabadon engedték. Ujszászy egy fogolycsere révén Moszkvába került, ám ott nyoma veszett.

Magányos évtizedek

Soha többé nem érkezett róla hír, és azóta sem tudni, mi lett vele. Menyasszonya évekig várta mind reménytelenebbül. A megváltozott idők egyébként is mindinkább fojtogatták a korábbi évek nagy díváját. Filmjeit, dalait tiltólistára tették mint letűnt kor relikviáit, a megújuló filmgyártásban nem számoltak vele, ezekben nem volt szükség a “végzet asszonyára”. Nem volt sem munkája, sem jövedelme. Egyetlen barátnőjének, Frank Irmának híres kalapszalonját államosították, és ő disszidált Ausztriába. Röviddel később Karády is követte. Ugyancsak rejtély, hogy miként sikerült átjutnia a már nagyon védett határon. Salzburgban találkoztak Irmával, Amerikában akartak letelepedni, de Karády, szintén máig homályos ok miatt, nem kapott vízumot. Brazíliába mentek, amíg rendeződnek a körülmények, de erre még másfél évtizedet kellett várniuk. 1968-ban költözhettek csak New Yorkba Irmával és régi házvezetőnőjével, Mohácsi Ilonával. Barátnője itt is kalapszalont nyitott, itt dolgozott a hátsó traktusban Karády. Visszavonultan élt, az újdonsült barátnő, a világhírű írónő, Claire Kenneth az, akihez időnként eljárt, meg a környéken levő kutyatemetőbe. Szóba került esetleges hazajövetele, de folytonosan tolódott az utazás időpontja. Bizalmasai szerint nem akart idős asszonyként visszatérni oda, ahol szexbálvány volt, amikor kényszerűen távozott évtizedekkel korábban. Halála után viszont végakaratának megfelelően a Farkasréti temető művészparcellájába temették, ugyancsak végakaratának megfelelően barátnője, Gobbi Hilda mellé. A Halálos tavasz halálos télbe fordult… és elhamvadt a cigarettavég.

Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:

Megosztás Facebookon