Aktuális

Bűncselekménynek számít-e, ha valaki pornót néz egy gyerekkel?

A budapesti elitgimnázium botrányával kapcsolatban nem csak a fenti kérdés foglalkoztat sokakat, hanem az is: miért hallgatott annyi ember, és mit tehettek volna? Dr. Gyurkó Szilva gyermekjogi szakember és dr. Hyross Virág ügyvéd segít válaszolni.

Ha igaz a 444.hu által közzétett történet, akkor a huszonöt évvel korábbi esetről többen is tudhattak, beleértve tanárokat, szülőket és talán az intézményvezetőt – bár ez nem egyértelmű. Az, ha egy szülő el akarja kerülni a feljelentést, talán még érthető, hiszen nem akarja, hogy a gyerekének a vallomástételnél újra át kelljen élnie a traumát. Ha viszont pedagógusok is tétlenek, semmi nem garantálja, hogy ne történjenek egy újabb munkahelyen újabb esetek. A szóban forgó történetnek hatalmas a visszhangja, de közben tudjuk, mennyi eset marad ugyanígy rejtve. A beszélj róla! projekt honlapján például száznál többen írják le, hogyan bántották őket gyerekkorukban.

“Az iskola, ahol dolgoztam, katolikus. A néptánctanár fia segített az oktatásban. A gyerekek, fiúk, lányok vegyesen, max. 15 évesek. Én kollégaként kísértem a csoportot többször is. Az egyik 7. osztályos kislány sírdogálását vettem észre, közelebb mentem hozzá, hogy megkérdezzem, mi a baj. (…) A síró kislány kifakadva panaszkodott nekem is, hogy ő sose táncolhat az első sorban, pedig egy szót sem szól, ha X bácsi (fiatal férfi) a fenekét fogdossa. Aztán meg megrémült, és a lelkemre kötötte, hogy ne szóljak senkinek…”
“Egy nap edzés előtt (az edző) behívott az öltözőjébe, és ledugta a nyelvét a torkomon. Rögtön elfogott az undor és a szégyen. Mindez folytatódott az edzéseken, volt olyan, hogy vele kellett lennem párban, mert ő azt akarta. Mindig benyúlt a pólóm alá, fogdosta a melleim és próbált alám nyúlni. A többiek talán sejtették, hogy mi történik, de mégsem mertek rákérdezni. Vagy csak nem akartak…”

Ehhez hasonló történetekkel tele van a honlap. Egyvalami közös bennük: a bántalmazás egyik esetben sem derült ki, vagy azért, mert az érintett a szégyen miatt titokban tartotta, vagy azért, mert azok, akik tudtak róla, szintén hallgattak. Mi lehet az oka? Közöny? Információhiány? Néhány dologgal nem árt, ha mindenki tisztában van.

Ki számít gyereknek a törvény szerint?

Az érintett gimnázium áldozatai mindannyian tinédzserek voltak. De miért van ennek büntetőjogi szempontból jelentősége? Magyarországon a gyermekvédelmi törvény értelmében minden 18 évnél fiatalabb személy gyereknek számít. Ez nemcsak azért fontos, mert ez a teljes cselekvőképesség határa, hanem mert egy bűncselekmény elkövetésekor az áldozat életkora minősített körülmény. Lefordítva: ha az áldozat gyerekkorú, magasabb büntetést lehet kiszabni.
(A törvény ugyanakkor a büntetőjogban a büntethetőség miatt az alábbi kategóriákat állapítja meg: 14 év alatt kiskorú, 12–18 között fiatalkorú, 21 éves korig fiatal felnőtt és  24 felett felnőtt minden elkövető.)

Mit jelent a “beleegyezési korhatár”?

Mivel a diákok elmúltak 14 évesek, sokan feszegetik a beleegyezés kérdését is. A törvény ezzel kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: 14 év fölött egy személy bárkivel létesíthet szexuális kapcsolatot. Kivéve, ha fennáll a hatalmi viszony, ezt ugyanis a törvény bünteti.
A beleegyezési korhatárt az új Btk. a korábbi 14 évről lejjebb vitte 12 évre. Ez azt jelenti, hogy 12 év alatti gyermekek esetében nem létezik “beleegyezés”. 12–14 év között viszont a gyerekek szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak-e szexuális kapcsolatot létesíteni egy 18. életévét még be nem töltött személlyel.
Ha az áldozat 14 év alatti, és az elkövető idősebb 18 évnél, az elkövető a szexuális visszaélés bűncselekményét valósíthatja meg, ami 1–5 évig büntetendő. (A törvény azt az elkövetési módot is büntetni rendeli, amikor az elkövető csak törekszik áldozatát rábírni arra, hogy vele vagy mással szexuális cselekményt végezzen. Ez esetben a büntetési tétel a 3 év szabadságvesztést is elérheti.)

Miért speciális eset, ha tanárról van szó?

A 25 évvel ezelőtti eset messze nem az egyetlen, amire fény derült egy iskolában. 14 év fölött egy gyerek bárkivel beleegyezhet a szexuális kapcsolatba, kivéve, ha a felnőtt hatalmi pozícióban van. Hatalmi pozíciónak számít minden alá-fölé rendeltségi viszony, például az orvos, tanár, szülő, felettes, gondozó…

Bűncselekménynek-e, ha valaki pornót néz egy gyerekkel?

Hol kezdődik a szexuális erőszak?  

Póló alá nyúlás, közös pornónézés, vagy épp önkielégítés közösen egy felnőttel… mi számít abúzusnak? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint “a gyermeknek bármely szexuális tevékenységbe való bevonása, amelyet a gyermek nem, vagy nem teljesen tud felfogni, vagy amelyhez nem tudja »tájékozott beleegyezését« adni, vagy amelyhez fejlődés-lélektanilag vagy fizikailag nem felkészült, vagy amely ellentétben áll az adott társadalom szokásaival vagy jogszabályaival”. Szakemberek szerint a jog ennél pontosabban nem definiálja az erőszak fogalmát. Vagyis a közös pornónézés és a közös zuhany a gyerekekkel ugyan ide sorolható, de ehhez nincs konkrét jogi hivatkozás.

Bűnös-e, aki tud róla, de nem szól?

A sokat emlegetett felelősséggel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, holott a törvény erre is kitér. 18 év fölött bárki tehet feljelentést, ha a környezetében tudomására jut egy bűncselekmény. Erről a törvény is így szól, bár nem társít hozzá szankciót. Más a helyzet azonban a jelzőrendszer tagjai (védőnők, orvosok, oktatási intézmények szakemberei) esetében, nekik ugyanis törvényben előírt jelzési kötelezettségük van. Ha ezt megszegik, fegyelmi eljárás indítható ellenük, mellette pénzbüntetés is kiszabható, mégsem igen fordult elő olyan, hogy valakit felelősségre vontak volna. Pedig súlyosbító körülménynek számít, ha a jelzési kötelezettség elmulasztása foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel párosul. Ennek tipikus esete, ha egy intézményvezető közös megegyezéssel búcsúzik el a munkavállalótól, aki így továbbra is szabadon bántalmazhat gyerekeket. 

Miért úszhatja meg valaki a büntetést? 

A jelzőrendszer tagjainak (de mindannyiunknak, akik hasonló esetről hallunk a környezetünkben) már csak azért is óriási a felelősségük, mert a bűncselekmények elévülése miatt egy idő után már nem is lehet feljelentést tenni. Hiába gondolja meg magát az áldozat vagy bárki a környezetéből. A bűncselekmények elévülési ideje a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év. Szexuális erőszak esetén a 18. év fölött kezdik el számolni, addig az elévülés “nyugszik”. Kevesen tudják viszont, hogy 23 éves kor után csak abban az esetben tehetnek feljelentést az áldozatok, ha a bűncselekmény addigra még nem évült el. Mi lehet a helyzet a konkrét ügyben?

Dr. Hyross Virág: “Tekintettel arra, hogy jelen esetre a 80-as években kerülhetett sor, fennáll annak a veszélye, hogy a bűncselekmény elévült. A bejelentési kötelezettség a pedagógustársakat terheli, hiszen amennyiben hivatalból észlelték a bűncselekményt, kötelesek lettek volna jelenteni. Mivel azonban feltételezhetően nem biztosították a bűncselekményhez szükséges feltételeket, azaz sem bűnsegédek, sem társtettesek nem voltak, büntetőjogi felelősségre nem vonhatók. Ugyanez érvényes a bűnpártolásra is.

Dr. Gyurkó Szilvia: “Az, ami 25 évvel ezelőtt történt, sajnos ma sincs másként. Az érintett vezető tudomására jut, hogy az egyik alkalmazott szexuálisan zaklatja a gyerekeket, aminek egyetlen következménye a munkaviszonyának megszüntetése közös megegyezéssel. Pedig a jelzőrendszer tagjait hatalmas felelősség terheli, hiszen csak ők védhetik meg a többi potenciális áldozatot. A másik probléma a szexuális felvilágosítás teljes hiánya, a társadalmi tudatlanság, a szülők tájékozatlansága. Ez mind azt eredményezheti, hogy a 12 évnél idősebb gyerekeknek legtöbbször fogalmuk sincs, a szex terén mibe is egyeznek bele, illetve hogy az, ami velük történik (például egy előttük önkielégítést végző felnőtt látványa), erőszaknak számít.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top