Aktuális

Cölibátus: kilépés és titkos kapcsolatok az egyházban

Új megvilágításba helyezte a papi cölibátus körüli vitát, hogy azok a nők is bekapcsolódtak, akik titkon egy plébánossal folytatnak viszonyt. Mert hiába tilt az egyház, hisz a pap is csak ember, ugyanúgy szerelembe eshet, mint bármelyik másik halandó, és ennek esetenként titkolt kapcsolat vagy kilépés a vége. Mi magyarok például egy ötgyermekes, reformot kezdeményező püspököt is fel tudunk mutatni.

Sokan felkapták a fejüket arra, hogy huszonhat olaszországi nő fordult levélben Ferenc pápához, és azt kérte: engedélyezze, hogy az általuk szeretett papok elvehessék őket feleségül. Eddig ugyanis főleg az egyházi vélemények és az értetlenkedő civilek álltak szemben egymással, ha cölibátusról folyt a vita, esetleg kilépett papok nyilatkoztak. Most viszont végre megszólaltak azok a nők is, akiket közvetlenül érint a papi nőtlenség, hiszen a gyerekeik szinte félárván nőnek majd fel. Ha egyáltalán megszületnek.

Ezt írják a nők

“Szeretjük ezeket a férfiakat, és bármennyire törekszünk rá, képtelenek vagyunk feladni ezeket a csodálatos, erős kapcsolatokat. Ez rengeteg szenvedést hoz magával, hiszen sosem élhetünk teljes életet, csak adunk, és aztán elengedünk, ami végtelenül lélekromboló. A következmények akkor sem kevésbé fájdalmasak, ha a sok szenvedés szakításhoz vezet, mivel ezáltal mindkét fél egy életre sérül.”

Azt írják, hogy két út között választhatnak, vagy feladja értük a szerelmük a hivatását, mikor ők inkább támogatni szeretnék ebben, vagy titokban folytatják tovább a viszonyt. Bármennyire is képmutató dolognak tűnik, általában az utóbbi a lehetséges legjobb döntés, így viszont állandóan bujkálhatnak, és nem is remélhetik, hogy családot alapíthatnak, vagy a párjukat valaha a nyilvánosság előtt is vállalhatják.

Nem kizárt a változás

A cölibátus eltörlésére mutatkozik reális esély, hiszen az nem egyházi dogma, így hivatalosan is vitát lehet róla nyitni. Egy 4 évvel ezelőtt megjelent könyvében maga Ferenc pápa sem zárta ki a cölibátus módosítását, de az idő akkor szerinte még nem érett meg erre, ráadásul “az utóbbi tíz évszázad azt mutatja, hogy ebből (az egyházban) több pozitív tapasztalat, mint tévedés származott”.

A hihetetlen népszerűségnek örvendő Pál Ferenc atya teljesen elfogadta ezt az önmegtartóztató életet, szerinte ők sokkal jobb helyzetben vannak, mint akik szerettek volna megházasodni, mégsem sikerült nekik. Ugyanakkor Magyarországon beszéltünk olyan pappal is, aki 33 évesen elhagyta a szolgálatot, és a párjával teljesen új életet kellett kezdeniük a botrány miatt. Mert hiába választották a tiszta utat, mégis sokan elítélték őket.

Szeretik egymást, mégsem házasodhatnak össze

Hozzájuk képest valóban jobban járt az a pap, aki a titkolózást választotta. Munkatársunk mesél:

“Egy kis faluban laktam, és természetesen szinte minden gyerek járt hittanra. Az életünk része volt a vasárnapi mise, az elsőáldozás, a bérmálás. Emlékszem, elég gyakran feltűnt egy 17-19 év körüli lány a parókián, a plébános – akit egyébként nagyon kedveltünk és tiszteltünk – mindig kedvesen és atyai szeretettel búcsúzott el tőle. Aztán egyszer meghallottam a felnőttek beszélgetését otthon, és akkor tudtam meg, hogy ő a plébánosunk lánya. Nem nagyon agyaltam ezen a dolgon, tudtam, hogy ebben a vallásban a papoknak nem lehet feleségük, és gyermekük, de valahogy engem ez a mai napig nem zavar. Nem kerülünk közelebb Istenhez csak azért, mert cölibátust fogadunk – persze ez csak az én véleményem. És igazából egy olyan szabályhoz ragaszkodik az egyház, amit megannyian megszegtek már az elmúlt pár száz évben.”

Tudtátok, hogy magyar püspök emelt szót elsőként a papi nőtlenség ellen? Csakhogy közbeszólt a szabadságharc. Heti vendégszerkesztőnk, Nyáry Krisztián érdekes történelmi adalékokkal szolgál:

Szeretik egymást, mégsem házasodhatnak összeKevesen tudják, hogy az egész világon Magyarországon merült fel először hivatalosan a papi nőtlenség eltörlése a katolikus egyházban. Mindez 1849-ben, 165 éve történt, amikor Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi miniszter egyházi közgyűlést hívott össze, amelynek napirendjén a cölibátus kérdése is szerepelt. A forradalmi változások a katolikus egyházat sem hagyták érintetlenül, az alsópapság reformokat sürgetett: magyar nyelvű misézést, a fölösleges egyházi hivatalok eltörlését, a papság által választott püspököket akartak, de felvetették a kötelező papi nőtlenség eltörlését is. A csanádi papnevelde egyik tanára egyenesen így fogalmazott:

“Mindazok, kik a papi nőtlenséget eltörölni, s a papokat házasságra feljogosítani kívánják, nem zabolátlan vágyakat akarnak kielégíteni, hanem az erényt, s erkölcsösséget szándékoznak előmozdítani.” Vele értett egyet elöljárója, Horváth Mihály csanádi püspök is, aki egyik írásában az egyházi bajok egyik forrásaként nevezte meg az “erőszakolt” nőtlenséget.

Eszméit hamarosan a gyakorlatba is átültethette. 1849 májusában Kossuth Lajos javaslatára őt nevezték ki a forradalmi kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének. Az egyházi szervezet reformja mellett szavazásra kívánta bocsátani a cölibátus ügyét is. Az első közgyűlést jelképesen 1849. augusztus 20-ra, Szent István napjára hívta össze, és nem volt kétség, hogy a résztvevők többsége a kötelező nőtlenség eltörlése ellen szavaz majd.

A gyűlés megtartására már nem került sor: jött a világosi fegyverletétel, és a miniszternek menekülnie kellett a megtorlás elől. Előbb a katolikus egyház közösítette ki, és tiltotta el papi hivatalától, majd a világi haditörvényszék ítélte kötél általi halálra. Kalandos körülmények között jutott el Svájcba, ahol történészként dolgozott. A kiközösített pap Genfben megismerkedett a polgármester lányával, akivel 1864-ben polgári házasságot kötött. A házaspárnak öt gyermeke született.

Amikor végül a kiegyezés évében hazatért, a többi emigránssal együtt őt is rehabilitálták. Ferenc József ismét püspökké nevezte ki, amire házassága miatt elvileg nem lett volna lehetőség. Szerencséjére azonban a katolikus egyház ekkor még nem ismerte el a polgári házasságot, így a frigyet egyszerűen nem létezőnek tekintették. Szemérmes életrajzírói újbóli püspöki kinevezése után nem írnak a családjáról, pedig tudható, hogy legkisebb lánya jóval hazaérkezése után született. Amikor 1878-ban meghalt, gyászjelentését nővére nevében adta ki a család, de sírjánál felesége és gyermekei is búcsúztatták a cölibátus eltörléséért is küzdő püspököt. Amikor a budapesti Horváth Mihály téren járunk, emlékezzünk erre is!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top