Oroszországban betiltották a káromkodást

A törvénysértőket akár 2,5 ezer rubeles (mintegy 15 ezer forint) büntetéssel is sújthatják, de ha az illető valamilyen hivatalt tölt be, akkor a büntetés mértéke ennek a duplája lehet. A jogi személyekre még nagyobb, akár 50 ezer (körülbelül 311 ezer forint) rubeles bírságot is kivethetnek. Ha például televízió-, vagy rádióadásban megismétlődik a szitkozódás, akkor az elkövetőt akár egy évre is eltilthatják a munkavégzéstől.

A törvény az irodalmi és művészeti alkotások bemutatására, koncertekre, szórakoztató műsorokra vagy kulturális, nevelési célú rendezvényekre, színházi előadásokra, filmbemutatókra ugyanúgy vonatkozik. A jogszabály hatályba lépése előtt készült művészeti, irodalmi alkotásokra, filmekre nem vonatkoznak a cenzúra szabályai.

Az audiovizuális termékeken, illetve a könyveken fel kell tüntetni, hogy káromkodást tartalmaznak, és lezárt csomagolásban kell azokat árusítani. A mozifilmek vetítésére csak azt követően lehet engedélyt kiadni, ha nem hangzanak el bennük “nyomdafestéket nem tűrő kifejezések”.
Az orosz “káromkodásellenes” jogszabály a nyilvános rendezvényeken is tiltja a szitokszavak használatát.

Független szakértői vizsgálat fogja eldönteni, hogy milyen szavak és kifejezések állnak ellentétben az irodalmi orosz nyelvvel.

Az Eho Moszkvi orosz rádió szerint néhány színház Oroszországban nehéz helyzetbe kerül a jogszabály hatályba lépését követően, azaz július 1. után. Ilyen a Praktyika nevű teátrum, amelynek a műsorán szerepel Pavel Prjazsko “Az élet sikerült” című darabja, amelyben a káromkodás fontos művészi eszköz.

A rádió emlékeztet rá, hogy Oroszországban a sajtóra vonatkozóan korábban már megtiltották a szitkozódást. Alig több mint egy éve írta alá Vlagyimir Putyin azt a törvényt, amely jelentős mértékű pénzbüntetéssel sújtja Oroszországban az elektronikus médiumok képviselőit, ha nem helyettesítik adásukban sípolással a káromkodást, illetve az írott sajtót, ha a lapokban, internetes kiadványokban szitokszavakat közölnek. Kirívó büntetésekre vagy a sajtótermékek betiltására azonban eddig nem volt példa.

Az odáig tán még rendben is van, ha a tévériporter vagy a parlamenti képviselő nem káromkodik egy cifrát nyilvánosan – de ha a filmekből és színházakból is ki akarják tiltani a “szalonképtelen” beszédet, azzal bizony bajban lesznek: kezdhetik máris átfésülni az orosz és a világirodalmat ilyen szempontból – a kortárs művekről és filmekről nem is beszélve –, a  legtöbb hollywoodi filmnek például harangoztak. Az egyébként a létező dolgokat leképező művészet cenzúrázása után már csak egy lépés a valóságé – de persze arra is volt már példa arrafelé.