Még a kakis pelenka is újrahasznosítható

Szelektíven gyűjtök már régóta, néha mondhatnám kicsit kényszeres is vagyok a témában így meg voltam alaposan lőve, mert egy csomó tárgyról nem tudtam, hogy egyáltalán melyik kukába is kellene dobnom. Dühömben bevágtam a kupacot a szemetes mellé, odázva így a probléma megoldását.

Két hét múlva megint szóltak, hogy menjek, csomagom érkezett. Nem értettem, mi ez a szapora posta, de most ugyanolyan papírzacskóban egy végtelenül helyes noteszt és egy bevásárlószatyrot találtam, Na, akkor azért elnevettem magam, az ötlet tényleg jó.

Mégsem csináljuk

Egy kupac szemétből, ha újrahasznosítják, használati tárgy is lehet – ez rendben van, még akkor is, ha régóta tudjuk, de azért így szemléletesebb. Az ebben az egész környezettudatosságban az abszurd, hogy hiába tudunk róla, hiába tűnik triviálisnak, a változás megdöbbentően lassú. Pedig aztán szemét=használati tárgy, ezt már a Lolamesékből is tudjuk. Vagy bárhonnan, de tényleg. Mégsem csináljuk.

Pedig számtalan példa bizonyítja, hogy a hulladék hasznosítható, hasznos lehet. Persze az elején kellene kezdeni, visszamenni az origóhoz és figyelni arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljünk.

A kedvencem ezzel kapcsolatban egy olyan ötlet, ahol berlini csajok olyan üzletet szeretnének létrehozni, ahol egyáltalán nincs csomagolás. De az egész szállítási láncban sincs. Nehéznek nehéz, de megoldható, és így a helyi árukat támogatná, hiszen pont  kontinenseket nem lehetne átszelni a sápkóros paradicsommal csomagolás nélkül. Tehát az egyik pozitív dolog húzná magával a másikat.

Kisebb környezeti terhelés

De Tom Szaky óta azt is tudjuk, hogy még a kakis pelenka is újrahasznosítható, és a cigicsikkből és hamuból is lehet műanyagot készíteni.  Az más kérdés, a műanyag mennyire jó, nehéz ebben az esetben igazságot tenni, de az biztos, hogy lehet belőle használati  tárgyakat készíteni újrahasznosítás segítségével. Melynek – akármennyire is meglepően hangzik – még mindig kisebb a környezeti terhelése, mint ha a szemét pusztán szemét maradna. Sőt! Sokan már arra is rájöttek, hogy a hulladékban pénz is van, ez sem akkora titok már.

De eddig csak a háztartási hulladékról beszéltem, még sokkal komolyabb probléma az ipari hulladék.

A hulladék nem szemét

Magyarországon évente átlagban 5 785 069 422 kg hulladék keletkezik, ennek csupán 30 százalékát termeli a lakosság, a jóval jelentősebb 70 százalék az ipar számlájára írható. Habár a köztudatban a gyártás melléktermékei használhatatlan, leginkább veszélyes hulladékként jelennek meg, ennek éppen az ellenkezője igaz. A hulladék nem szemét, tudatos hulladékkezeléssel teljes egészében újrahasznosítható.

Magyarországon a környezettudatosság ma már a kisebb és a nagyobb cégekre egyaránt jellemző, bőven akadnak még olyan vállalkozások, amelyek válogatás nélkül, egyetlen óriás konténerbe dobják az összes hulladékot, ráadásul még fizetnek ennek elszállításáért.  
Ők még nem tudják, hogy megfelelő technológiával megvalósítható a nulla lerakás, azaz minden hulladékot hasznosítani lehet.

Jól újrahasznosítható

A műanyag azzal ellentétben, amit gondolunk róla, nagyon jól újrahasznosítható. A hasznosítás folyamata a főzéshez hasonlít. A ledarált műanyagot megolvasztják, összekeverik a megfelelő alapanyagokkal, adalékokkal majd hűtik, darabolják, és a késztermék a regranulátum, amelyből ismét műanyag termékeket lehet gyártani.

Látszólag nem történik más, mint a műanyagból ismét műanyag, pontosabban műanyag granulátum lesz, azonban a feldolgozás során lehetőség van a műanyag tulajdonságainak megváltoztatására.

De persze  a nulla lerakás technológiája nemcsak a cégeknek lenne jó, profitálhat belőle a környezetük is természetesen.

Ne legyél strucc!

A Föld napját sok oldalról meg lehet közelíteni, a hulladék kérdése csak az egyik. Lehetne beszélni a tudatos energiagazdálkodásról, a vizekről, akkor is ha nem rég volt a víz napja, a tudatos vásárlásról és millió olyan dologról, amivel kapcsolatban fontos lenne, hogy legyen személyes felelősségérzetünk. Örök vitatéma, hogy számítanak-e a kis lépések, vagy csak a politikai beavatkozásnak lehet olyan hatása, hogy megfordítson bizonyos előrehaladottan káros folyamatokat. Jó lenne hátradőlni és áttolni a felelősséget azzal a felkiáltással, hogy ehhez mi úgyis kicsik és kevesek vagyunk, de ez csak struccpolitika. Szakemberek azt mondják, a két folyamatnak egymással párhuzamosan lenne jó zajlania, hogy beinduljanak a pozitív változások.