Eltűnnek a tankönyvek? – Tablet az iskolatáskában

Életünkbe észrevétlenül begyűrűzött a digitális technika és annak eszközei. A gyerekek már kétéves koruktól “rájárnak” az otthoni táblagépre, és vannak szülők, akik előszeretettel adják kezükbe ezeket a modern masinákat nemcsak mesenézésre, hanem fejlesztő, logikai játékok megoldására is. Mások a függőségtől félve próbálják minél későbbre tolni ezt a találkozást. A Digital Future elnevezésű brit felmérés szerint már a tizenkét éves kor alatti fiatalok is tapasztalt netezők, és könnyedén használják a PC-t, a mobilt és a tabletet virtuális szórakozásra, a házi feladatuk elkészítéséhez vagy az online kapcsolattartásra. A digitális technológia az oktatás területére is behatolt: a vezető tankönyvkiadók interaktív tananyagokká alakítják át papíralapú kiadványaikat. Vajon a számítógépre és tabletre kifejlesztett új oktatási rendszer teljesebb ismeretszerzési lehetőség, mint a hagyományos?

Interaktív tananyag

“Itt nem egyszerűen a mostani tankönyvek digitális formátumra való átviteléről van szó – mondja Nagy-Tószegi Cecília pszichopedagógus-gyógypedagógus, e-tananyag-fejlesztő.
– Az én szerepem az, hogy ötleteket adjak, hogyan lehet az új, 2012-es kerettantervnek megfelelő alaptankönyvet olyan digitális lehetőségekkel ellátni, amelyek táblagépen alkalmazhatók. Gondolok itt video- és audiotartalmakra, külső hivatkozásokra, interaktív játékokra, melyek ösztönzik a gyermeket a tanulásra. A kreatív feladatok három nehézségi szinten jelennek meg a környezetismeret interaktív tananyagban. Így az oktató minden tanuló egyéni képességeinek megfelelően adhat feladatokat, a tehetségeseknek pedig olyan kihívást kínálhat, amely kielégíti a kíváncsiságukat. Elvégzésükhöz mindig valamilyen mozgás vagy cselekvés is szükséges. Ezek olyan részképességeket is fejlesztenek, mint a figyelemkoncentráció, a hallási és látási észlelés, az emlékezet, a gondolkodás, valamint az időbeli és térbeli tájékozódás. Sok feladat megoldását a diákok maguk ellenőrizhetik, ezzel késztetjük őket az egyéni munkavégzésre. Mindemellett a pedagógusnak nemcsak a modern, táblagépes óravezetésben segít, hanem az értékelésben, a jutalmazásban is.”

Virtuális kalandozás a tanórán

“Az alsó tagozatosok számára írt tananyag mesébe ágyazottan jelenik meg – folytatja Cecília. – A tableten keresztül egy képzeletbeli történetbe csöppennek, és annak szereplőivel együtt fedezik fel az őket körülvevő világot. Például természetismeret-órán virtuális erdei sétára indulnak barátaikkal, Marcival és Borkával. Lefotózzák az erdei állatokat, majd a képeket a madarak hangjával párosítják, vagy a hozzájuk tartozó fogalmakat különböző szempontok alapján csoportosítják és virtuális természetalbumba rendezik. Így felfedezés útján szereznek új ismeretet, amit sokkal jobban élveznek és mélyebben el is raktároznak, mint ha csak a tankönyv lapjait forgatnák. A kitalált történetben egy fogyatékkal élő gyerek is szerepel, akit az év során a tananyaggal együtt haladva segítenek a diákok. Olivér, a látássérült kisfiú arra biztatja társait, hogy kössék be a szemüket, és úgy tapasztalják meg a világot, ahogyan ő. Így, szinte észrevétlenül, a szociális érzékenység felébresztésére, fejlesztésére is van mód.

A digitális tananyag nem elvesz, hanem hozzáad a papíralapú kiadványokhoz. Fokozza a motivációt, és a személyes élményen át történő tanulás tartalmas kiegészítése. A fejlesztő- és gyógypedagógusok számára kiváló eszköz lehet ez az applikáció – mondja. – Mint édesanya is örülök ennek az új tanulási formának. Remélem, hogy az óvodáskorú kisgyermekeim már ezzel az oktatási rendszerrel is találkoznak az iskolában, ami nem más, mint játékba integrált tanulás.”

Tanítói szemmel

“A diákjaim játszi könnyedséggel keresnek meg egy felmerülő helyszínt, nevet, linket, feladatot az e-tankönyvben vagy az interneten – mondja Vass-Eysen Ábel általános iskolai tanító, aki maga is használ elektronikus eszközöket másodikos osztályában. – Ugyanakkor izgalommal próbáljuk ki a még dédszüleik által használt palatáblát és -vesszőt, vagy azt, hogyan hagy nyomot a papíron a tintatartóba mártogatott tollszár. Fontosnak tartom, hogy a palatáblától a tabletig ismerjék meg az eszköztárakat. Szerintem az interaktivitás élménye a személyes kapcsolatok fenntartásával, a természeti jelenségek megélésével, a manuális kísérletek minden sikerével és kudarcával válik csak teljessé.”

Csak mértékkel!

“Szülőként akkor vagyunk boldogok, ha a gyermekünk örömmel és jól tanul – mondja Bánsági Elza pszichológus. – Ennek több feltétele is van, például a tanuláshoz való pozitív viszony kialakulása és annak elérése, hogy az ismeretszerzés boldogságot, büszkeséget okozzon. Fontos, hogy mindkét agyféltekét megmozgassuk, a tanuló élményeket és érzéseket is kössön a tanuláshoz. A számítógép és a tablet oktatási eszközként való alkalmazása önmagában nem káros a gyermek pszichés fejlődésére, sőt sok esetben elősegítheti az ismeretszerzést. Ám a számítógép csak eszköz, nem anya, apa, barát, pedagógus vagy játszótér… A számítógépfüggő gyermekek gyakori problémája a magány, a befelé fordulás és az önbizalomhiány. Fontos tehát a mérték: nem mindegy, milyen tartalmakkal és mennyi időt tölt a gyermek a tablet fölött. A világ új lehetőségeket és kihívásokat teremt a szülők és a pedagógusok számára is. De egyvalami nem változott: a mai gyermekek sem vágynak másra, mint figyelemre, törődésre és elfogadásra.”

Cikkünk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.
A 2014. április 9-én megjelent legfrissebb lapszám tartalmából:

• “A kapcsolatunk nemes küzdelem” – Afrikai férj európai feleséggel
• Vereségek nélkül nincs győzelem – Interjú Litkey Farkas olimpikon vitorlázóval
• “Erényt faragtam a munkamániámból” – Önpusztító munkafüggőség
• A lélek böjtje
• Nincs mitől félnünk – Interjú Ole Nydahl lámával
• Azt a kutyafáját! – Ha káromkodik a gyerek
• Pornót néz a gyerekem

Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!