A magyar diákoknak nehezükre esik a kreatív problémamegoldás

A számítógép képernyőjén megjelenik a kérdés: Attilának születésnapja van, és vacsorára hívja a barátait. Heten jönnek el, és az ültetés a következő feltételek mellett zajlik:

Anna és Attila egymás mellett ülnek.
Betti és Balázs egymás mellett ülnek.
Csanád vagy Dóra vagy Edit mellett ül.
Franciska Dóra mellett ül.
Anna és Attila nem ülnek sem Betti sem Balázs mellé.
Balázs nem ül Csanád vagy Franciska mellé.
Dóra és Edit nem ülnek egymás mellé.
Attila nem ül se Dóra, se Edit mellé.
Anna nem ül Csanád mellé.
Mi az ültetési rend?

Íme, egy feladat a fejlett ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD által szervezett nemzetközi tanulói tudásszintvizsgálat (PISA) 2012-es felméréséből, amelynek értékelését a héten jelentették meg. A diákoknak azt a képességét tesztelték, hogy miként reagálnak a váratlan helyzetekre a való életben. Ez volt az első ilyen jellegű PISA-teszt, amelynek során számítógépen kellett feladatokat megoldani.

A felmérésben 44 ország diákjai vettek részt, az élen Szingapúr, Korea és Kína áll. A jelentés írói szerint ezeknek az országoknak a diákjai gyorsan tanulnak, igen érdeklődők, és képesek a zűrzavaros helyzeteket ismeretlen környezetben is megoldani. Az OECD-átlag fölött végzett még Kanada, Ausztrália, Finnország, Anglia, Észtország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Csehország, Németország, az USA és Belgium. Magyarország a kelet-közép-európai térségből csupán Bulgáriát előzte meg.

A PISA-jelentés szerzői kiemelték, hogy a problémamegoldásban nem mindig azok az országok teljesítenek jobban, ahol a diákok az iskolai tantárgyakban (matematika, természettudományok) eredményesebbek – persze nem mindegy, hogy mit tartalmaz a tananyag. A brit, az amerikai és a japán diákok például jobbak problémamegoldásban, mint a fontos iskolai tantárgyakban. A kompetenciák helyett a tananyagra koncentráló oktatásnak az a hátránya, hogy “a gyenge problémamegoldó képességű gyerekekből lesznek a jövőben azok felnőttek, akik nehezen találnak munkát” – nyilatkozta Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója. Márpedig a magyar gyermekek 35 százaléka a felmérés szerint a leggyengébben teljesítők közé tartozik.