Aktuális

Húsvéti hagyományok és a fogyasztói társadalom

Igaz ugyan, hogy a húsvétot sokféleképpen ünneplik ma a világban, de az alapmotívumok ugyanazok. A húsvéti tojás sztárszerepe például vitathatatlan, bár tény, hogy az szinte országonként más-más állattól származik. Svájcban a kakukk hozza a csokitojásokat, Elzászban a gólya vagy a kakas. Az ötlet, hogy a húsvéti tojást a nyuszi tojja, Németországból ered.

A húsvéti nyúl legendája a germán mitológiából jön, amelyben Ostara (Oestre vagy Eastre) volt a tavasz és a termékenység istennője, egyben a gyerekek legjobb barátja, aki – hogy elkápráztassa őket – az egyik madarát nyúllá változtatta. És ez a nyúl élénk színűre festett tojásokat tojt, amelyeket az istennő a gyerekeknek ajándékozott. Az ő nevéből és ebből a történetből vezetik le a húsvét angolszász szavát, illetve sok hagyományát is, és nem mellesleg az ösztrogén nevű női hormon elnevezése is innen származik. Ugyanezt az istennőt egyébként szinte az idők kezdete óta ismerik, a görög neve Astarte, a föníciai Ashtart, a héber Ashtarot, az etruszk pedig Ishtar.

Húsvéti hagyományok és a fogyasztói társadalom

Németország – Zöldcsütörtök és a nyúl

Németországban létező hagyomány húsvétkor tojásokkal díszíteni a fákat és bokrokat, sőt a kutakat és a szökőkutakat is hasonlóan dekorálják. S a német gyerekek már a 17. század óta keresik húsvét vasárnapján a kertekben a nyuszik zöldcsütörtökön elkészített hímes tojásait. Szintén Németországból ered a ma már Angliában és az Egyesült Államokban is szokásos tojáskergetés. Ilyenkor egy dombról kanalak segítségével gurítanak le tojásokat, ezzel jelképezve a bibliai jelenetet, amikor Jézus sírja elől feltámadásakor elgördült a kő.

Anglia – Tánc a tojás körül

Húsvéti hagyományok és a fogyasztói társadalom

Anglia északi részén egy régi falusi hagyomány dívik mind a mai napig, amelyben mindenki a másik tojását üti, és az nyer, akinek legtovább marad ép a sajátja, a veszteseknek pedig meg kell enniük a törötteket. Az északkeleti Peterlee krikettklubjában évente világbajnokságot is rendeznek tojásütésből. A hagyományos tojáskergetést is megtalálhatjuk Nagy-Britannia-szerte, az egyik híres helyszín például Edinburghban az Arthur széke-hegy. Angliában ismert az a változat is, amelyben a tojások a földön hevernek, és úgy kell táncolni közöttük, hogy azok ne sérüljenek meg. Színdarabokat is előadnak a vidéki angol húsvéti mulatságokon, amelyekben a hős összecsap a gonosszal, és bár megölik, feltámad.

Egyesült Államok – Kosárba kerül az ajándék

Az amerikai elnök és felesége több mint 35 ezer embert lát vendégül idén április elsején a szokásos húsvéti tojásgurító partin, amelyet 135 éve rendeznek meg minden évben a Fehér Ház kertjében. E hagyományt az európai telepesek vitték át az Újvilágba. A húsvéti tojáskergetés elsősorban Washingtonban vált hagyománnyá, a fehér házbeli versenyen a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből meghívott gyerekek vesznek részt. Az amerikai gyerekek – hasonlóan a Télapónak kikészített csizmákhoz – húsvétkor a kosarukat teszik ki, amelyet aztán a húsvéti nyuszi tölt meg édességekkel. A katolikus templomokat ilyenkor liliommal díszítik, mise után pedig a kicsik futva mennek haza, hogy – hasonlóan a világ más országaiban élő hagyományokhoz – megkeressék a kertben az eldugott ajándékokat.

Mexikó – Megfeszítve

Húsvéti hagyományok és a fogyasztói társadalomMexikóban ennél is konkrétabb módon élik újra a bibliai eseményeket: beöltöznek rómaiaknak, farizeusoknak és zsidóknak, és még a kálváriajeleneteket is újrajátsszák. Ilyenkor amatőr színészek saját, valós szenvedéseiket ajánlják cserébe bűneik megbocsátásáért. A híradókban évente láthatunk megrázó képsorokat a valóban keresztre feszítetett férfiakról. Nagypénteken pedig Júdás-figurákat készítenek szalmából és papírmaséból, petárdát tesznek a közepébe, és nagyszombat éjszakáján felrobbantják őket. Előfordul, hogy Júdás helyett az ördögöt formázzák így meg, aki alkalomadtán egy népszerűtlen közéleti szereplő is lehet…

Húsvét karácsonykor

A nemzetközi szupermarket-láncok már jó ideje támadások kereszttüzében állnak, amiért lerombolják a hagyományos ünnepek jelentőségét azzal, hogy akár már szeptemberben elkezdik a karácsonyi szezont. Ugyanez a helyzet a húsvéttal is: még véget sem ér a karácsony, az áruházak polcain máris megjelennek a húsvéti csokitojások. Érdemes szétnézni a húsvéti dekorációk piacán is, azok ugyanis elkezdtek feltűnően hasonlítani a karácsonyi díszekre. A fenyőágat barka helyettesíti, a hímes tojás már ugyanabból a színezett üvegből készül, mint a karácsonyfadísz, és ugyanúgy is néz ki, és a barkaágra csíptethető pillangókkal és virágokkal végül valóban azt a látszatot keltik, mintha egy feldíszített karácsonyfát látnánk. Angliában több szupermarketben is lehet már kapni komplett „húsvéti fát” a hozzá való hímestojás-függelékekkel együtt, a tetején pedig „Boldog húsvétot!” zászlócskával. Ahogy a húsvéti kalácsra is lehet kapni gyertyákat, és van ajtóra függeszthető hímestojás-koszorú is.

Palya Bea fotózásán jártunk, nézzétek meg videónkat!

 

 

 

Húsvéti hagyományok és a fogyasztói társadalomCikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:

Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!
Csatlakozz hozzánk a Facebookon is!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top