Szemben a tradícióval: nevet követelnek maguknak a nők a családban

A rendszerváltásig elképzelhetetlen volt, hogy más vezetéknevünk legyen, mint amit édesapánktól öröklünk. Ma már sokkal több a mozgásterünk: nemcsak hogy megtarthatjuk saját vezetéknevünket, de férjünk, sőt gyermekünk is felveheti a mienket. Egyre többen élnek köztünk alternatív, dupla vezetéknévvel. Vajon miért döntöttek így?

A feleség kérésére

Cs-B. Tamás villamosmérnök felesége vezetéknevét kapcsolta kötőjellel a sajátjához.

„Amikor megismertem a feleségem és szóba került a házasságkötés, ő elzárkózott attól, hogy hagyományosan »-né« legyen. Határozottan kijelentette, hogy kötőjelesen felveszi a nevemet, ha én is felveszem az övét, máskülönben megtartja az eredeti nevét lagzi után is. Mindenképp szerettem volna, hogy felvegye valahogy a nevemet, így belementem a kötőjeles változatba. A másik ok pedig, hogy az eredeti vezetéknevem magánhangzóra végződik, és így elég nehéz hozzá keresztnevet társítani, ha gyerekünk születik. Négy év telt el, már megszoktam az új nevem, bár az aláírásnál volt belőle probléma az elején. A családom eléggé csodálkozott, első hallásra nem nagyon örültek, azután elfogadták. A munkahelyemen néha viccet csinálnak a nevemből, van olyan munkatársam, aki csak a feleségem vezetéknevén szólít meg. Aztán mikor megszületett a kisfiam, ő is megkapta a kötőjeles változatot.”

Tiszteletből

Csitáry-Hock Tamás író már felnőttként vette fel édesanyja vezetéknevét az édesapjától kapott név mellé.

„Az eredeti nevem Hock Tamás. Édesanyám családja köztiszteletben álló família volt a harmincas években, nagyapám testvére polgármesterként várost csinált Székesfehérvárból. Az iránta érzett büszkeség miatt vettem fel a vezetéknevét. Jelenleg van Fehérváron Csitáry utca, az uszoda és strand is Csitáry, van a Csitáry-kút, és még egy művészeti iskola is. Már a nyolcvanas évek elején szerettem volna megtenni, de nem volt rá lehetőség, a rendszerváltás után azonban sikerült. Édesapámmal korai halála miatt nem tudtam megbeszélni a döntést, anyukám viszont már korábban is támogatta az ötletemet. A feleségem már ezzel a vezetéknévvel ismert meg, a gyermekeimet is így anyakönyvezték.”

Muszájból
Kórodi-Juhász Balázs hangtechnikus névadása még a hetvenes években vett furcsa fordulatot.

„1974-ben születtem és az akkori szabályok szerint mindenképpen meg kellett nevezni az apát az anyakönyvi osztályon. Anyukám nem volt hajlandó a valódi apám nevét bediktálni, így azt mondták, hogy egy képzelt apát kell megjelölni és a foglalkozását is meg kell adni. Így lett az apám neve: Kórodi-Juhász György tanár – a nagymamám lánykori neve Kórodi Piroska volt, édesanyámé pedig Juhász Mária. Ebből hozta össze anyukám a képzeletbeli nevet. Az az érdekes, hogy úgy hallottam, valóban létezik ilyen nevű férfi…”

Öntudatosan

Ortutay-Farkas Judit nem akart megválni a sajátjától.
 
Az anyakönyvvezető előtt született meg a döntés a saját nevemről és a születendő gyermekünk nevéről is. Kisfiam most ötéves, Ortutay-Farkas Bátornak hívják. Tovább szerettem volna örökíteni a nevem, és sokáig voltam vénlány, kellően hosszú életet leéltem ahhoz Farkasként, hogy ezt is szerettem volna megőrizni. Férjem vállalta, intelligens férfi, nem csinált kérdést vagy problémát ebből, és a család is úgy kezelte, hogy ez a mi döntésünk. Tudom, ez még nem igazán elterjedt dolog, de azért látok rá példát magunk körül. Az oviban 29 gyerekből már kettőnek dupla vezetékneve van, vagyis ennyien viselik az anyuka nevét is.

Az egyenlőség elve alapján

Verespey Kitty helyet kért magának az ábécében

Másfél éves a kisfiunk, megkapta mindkettőnk nevét, Gulyás Verespey Zalánnak hívják. Már évekkel korábban tudtam, hogy van ilyen névadásra lehetőség, hallottam róla,amikor bevezették. Nekem azóta ez volt vágyam, mert az én családnevemet nem viszi tovább fiú, szerettem volna továbbörökíteni. Közben kiderült, hogy apukám féltestvéri ágán a név nem halt volna ki, mert született fiú, de későn is tudtam meg, és a tervemen sem változtatott volna, mert addigra már nagyon bennem volt ez a vágy. A párom először nagyon furcsállta, mert inkább konzervatívabb, hagyománytisztelő gondolkodásúak vagyunk, és szerette volna azt is, ha felveszem a nevét. De megértette, miért szeretném így. Úgy döntöttünk, a vezetékneveknél az ábécésorrend lesz a döntő, így alakult ki a kicsi teljes neve. De abba azért érdekes belegondolni, hogy ha több generáción keresztül élnek majd ilyen lehetőségekkel, akkor hogyan alakul majd a név…