“Mitől lehet egy nő az év borásza?”

A hír: Bárdos Sarolta, egy kis családi birtok, a Tokaj Nobilis Szőlőbirtok tulajdonosa és vezetője lett az év borásza a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken. Bárdos Sarolta a XVII. Tokaji Borvidéki Borverseny zárórendezvényén, szombatról vasárnapra virradóra kapta meg a rangos titulust. A díjról 88 szakember szavazata döntött. Sarolta 1997-ben végezte el a Kertészeti Egyetemet, korábban a Dégenfeld, majd pedig a Béres Szőlőbirtok főborásza volt.

Soma véleménye: Magam is meglepődtem, hogy már a cikk elolvasása közben büszkeség töltött el, hogy nő lett az év borásza. Kicsit csodálkoztam magamon, hogy milyen gyermeteg reakció ez a részemről, olyan, mintha lenne bármiféle verseny a nemek közt. Miközben tudom, hogy eleve az egyik embernek a másikkal való összehasonlítása egy ostoba dolog.
Egy ilyen versenyen persze nem az embereket hasonlítják össze egymással, hanem az általuk gyártott borokat, így végül is az ő képességeiket is. Bár az, hogy egy bor mitől lesz jó, nem csak a borász szakmai kvalitásain múlik. Tudjuk jól: benne van a föld is (jelen esetben ez egy vidék, Tokaj és környéke), az időjárás, és benne van maga az ember, az emberek, akik létrehozzák a bort.
Biztos vannak olyan hitetlenek, akik megmosolyogják az olyan gondolatokat, hogy egy étel/ital elkészítésébe belekerülnek azok az érzések és gondolatok is (pontosabban azok rezgése), amik megjelentek azokban, akik a gyártási folyamatban részt vettek.
Van egy ismerősöm, aki egy gyógyító hatású étrend-kiegészítőt gyárt, és csak spirituális beállítottságú embereket vett fel az üzemébe dolgozni. Hitetlen, keserű, negatív embereket nem enged az anyag közelébe.

A napokban találkoztam egy igen vékonyka riporternővel, aki többek között elmondta, hogy ő nem szeret enni, számára a táplálkozás egyszerűen „muszájtevékenység”. Főzni se szeret, ennek ellenére huszonéve rendszeresen főz a családjára, akik szerint jól is főz, mégsem nagyon eszik a főztjét. Nemrégiben elutazott egy hétre nyaralni, és mindent úgy talált a hűtőben, ahogy ott hagyta nekik. Nem is értette, hogy mért ették inkább a vacak csipszeket meg gyrosokat, mint az ő főztjét. Meg is kérdeztem tőle: hogy gondolja, hogy arra az ételre vágyni fog a családja (még akkor is, ha korrekt ízekkel van elkészítve), amit ő szeretetlenül főzött. Fogösszeszorított kötelességtudatból. Bármely siker mögött kell lelkesedésnek lennie!

A szakmai tudásán kívül biztos van még valami plusz Bárdos Saroltában, hogy ilyen komoly kitüntetést kapott egy presztízsértékű borvidéken. (Nem véletlen, hogy a sikeres borászokról sorra jelennek meg a különféle könyvek.) Az, hogy a minőségi borok közül kinek melyik ízlik, igen szubjektív. De ha 88 szakember döntése hozza ki azt az egyet, aki a győztes lesz, az mindenképpen azt üzeni, hogy vele van az erő. Vagyis tudja, teszi és szereti a dolgát. És mindemellé valami olyan energiát is rak bele magából, ami jó érzéssel tölti el azt, aki iszik a borából, ami az egyik legnemesebb ital.

Kíváncsi vagy, hogyan látja Soma a közelmúlt érdekes híreit? Itt elolvashatod!
Itt Winkler Nóra és Karafiáth Orsolya kommentárjait is megnézheted!