“A felére esett vissza a fűtésszámlánk”

Panel: 46 ezerről 23 ezerre

A 33 éves Dóra első kislányát várja, most a férjével, Csabával, és a kétéves kisfiukkal laknak egy 53 négyzetméteres panellakásban. Amikor beköltöztek, a távfűtés még szabályozhatatlanul tombolt. „Télen az ember kiugrott volna az ablakon, úgy meg lehetett sülni” – érzékeltették a helyzetet. Közben a drága meleg pedig szökött ki a régi ablakokon és a bejárati ajtón.

A fűtésszámla a keményebb hónapokban a tél eleji 23 ezerről 46 ezerre is felment. Nem is várták meg a panelprogramot a kedvezményes ablakcserével, megcsinálták maguknak. Amikor a ház három évvel később megnyerte a pályázatot, kicserélték a fűtési rendszert, azbesztmentesítettek, penészmentesítettek, becsomagolták az épületet, és mindenhová új ablakokat szereltek be.

Megjött az első valós vízszámla

„Most legfeljebb 23 ezerre megy fel télen a fűtésszámla, pedig a gyerek miatt őrülten fűtünk, ráadásul egész nap itthon vagyunk – mondta az anyuka. – A szomszédunknál 17 ezer a maximum.” Ebben az is benne van, hogy a panelprogram miatt a Főtávtól tíz százalék alapdíjkedvezményt kaptak. Az ehhez felvett hiteleket viszont a ház azóta is fizeti, de nem a lakók zsebéből, hanem abból, amit a távközlési cégek adnak a tetőn elhelyezett antennákért. „Attól nem félek, hogy káros hatással van ránk, mert a másodikon lakunk. A tizediken megbolondulnak tőle, de mindig jönnek mérni, és határérték alatt van a sugárzás” – mondta.

A panelprogram nagy meglepetése az volt, amikor megkapták az első vízszámlát az új vízmérők felszerelése után. „Akkor derült csak ki, mennyi a fogyasztás. Ledöbbentünk a 18 ezres kéthavi összegen – mesélte Dóri. – Kicseréltük a csapokat, hogy ne csöpögjenek, a víztartályt gazdaságosabbra váltottuk le, és azóta elzárjuk a vizet szappanozás közben, amikor zuhanyzunk. Így lementünk 10-12 ezerre. Ez azért jelentős csökkenés szerintem.”

Panelprogram után penészvirágzás 

A szuper panelszigetelés árnyoldalaként megjelentek a lakásban a penészfoltok. Ezt azzal küszöbölték ki, hogy beruháztak egy energiatakarékos ruhaszárítóba, így már nem fülled be a levegő. Annak ellenére, hogy emellé még mosógép, mosogatógép, két számítógép és egy tévé eszi náluk az áramot, a villanyszámlájuk bőven tízezer forint alatt marad. Az, hogy nem hagyják feleslegesen bedugva, bekapcsolva a telefontöltőket és képernyőket, a villamosmérnök férj számára alap volt. Arra viszont még az elején Dórának kellett rávennie, hogy a szemetet ő is szelektíven gyűjtse. „Eleinte nehéz volt megértetni vele, hogy el kell mosni a tejesdobozt, mielőtt kidobjuk, de mióta megtanulta, másoknál csodálkozik azon, miért nem így csinálják” – mesélte a háziasszony.

„Az energiatakarékos életmód iszonyatosan költséghatékony, kevesebbet fizetsz egy csomó mindenért. A pazarlás ráadásul valahol máshol szennyezést okoz, például a levegőt mérgezi” – indokolta az anyuka, miért is figyelnek ennyire oda.

Családi ház napkollektorral

„Négyen lakunk a 120 nm-es házikónkban, amit még a 30-as években építettek a nagyszüleim. Akkor még persze feleekkorának épült, mivel az emberek helyigénye jóval kisebb volt, mint manapság” – mutatta be a család otthonát a kétgyerekes Vera. A szülei egy fürdőszobát tettek hozzá a házhoz, de amikor Veráék beköltöztek, gondtalanul süvített be a szél az ablakok mellett, és a fűtés olajjal ment, amit a rendszerváltás előtt fillérekért lehetett venni. Ők bővítettek, gázfűtésre váltottak, kicserélték a nyílászárókat, de a műanyagot elkerülték, nehogy betegye a lábát a penész.

„Ahogy kétgyerekes család lettünk, ismét nyilvánvalóvá vált, hogy nincs elég szobánk és a rezsink is igen magas – folytatta a szülői lak történetét. – Ekkor körbeszigeteltettük a házat, beépítettük a teraszt és megpályáztunk egy napkollektoros rendszert. Nagyjából fél évvel később meg is kaptuk a pozitív választ.” Gázból azóta húsz százalékkal kevesebbet fogyasztanak, és az ebbe önerőként befektetett nagyjából félmillió forintjuk hét év alatt térült meg.

A takarékos égőkhöz még csiszolódnak

A szigetelés viszont nem hozott látványos eredményt, alig csökkent a fűtésszámlájuk, és az energiatakarékos izzókkal is küzdenek. „Ez az egyetlen, amit megbántunk – mondta. – A villanyszámlán egyáltalán nem észlelhető csökkenés, látni viszont nem lehet jól ezek mellett az izzók mellett. Amikor felkapcsolja őket az ember, óriási energiát vesznek fel, később persze jóval alacsonyabb az áramfogyasztásuk, azonban az ember az évtizedek alatt berögződött mozdulatain csak nagyon nehezen tud változtatni. Automatikusan kapcsoljuk le az égve felejtett lámpát, pedig jobban járnánk, ha inkább égve hagynánk.”

A hétköznapokban a vizet is mértékkel folyatják, ha például úgy adódik, ők is megfürdenek a gyerekek fürdővizében. „Szeretjük a földgolyónkat, jó érzés hozzátenni valamit, valami jót a nagy egészhez. A csekkek is jobban néznek ki alacsonyabb összegekkel” – magyarázta, és ennyinél nem állnak meg.

Méreg a kútból

Kerti vízgyűjtőt szeretnének építeni, mivel a környékükön a kút nem megoldás, a tiszta vízért nagyon mélyre kellene fúrni. „Sajnos nagyon elpiszkolta a talajt az előző generáció, amikor oda vezették a szennyvizet. Hallottam a környéken olyan esetről, hogy százezrekért kifúratták a kútjukat, majd a kertjük az új kútból történő locsolás miatt teljesen tönkrement, kiégett a rengeteg káros anyagtól” – mondta.

A férje házon kívül is energiatakarékos, rollerrel és elővárosi vonattal jár be a Parlament környékére, ami fél-egy órával gyorsabb, mint az autó volt. „Az élete sokkal kényelmesebb és sportosabb azóta, az emberek mosolyognak  és elgondolkodva néznek utána, amint fülhallgatóval, napszemüvegben, láthatóan boldogan suhan el mellettük” – mesélte az anyuka.