nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
Miért jó a falun élni?

Miért jó a falun élni?

Amilyen lelkesen költöztek be pár évtizeddel ezelőtt a falusi fiatalok az akkor újdonságnak és a haladás csúcsának számító modern lakótelepekre, ugyanazzal a lendülettel vágyik ma a városlakók nagy többsége vissza a természetbe, a csendes falusi idillbe. Divatos lett újra a vidék – kortól, nemtől, iskolai végzettségtől és gazdasági helyzettől függetlenül. Milyen érvek szólnak ma a vidéki élet mellett?
NLCafé
f Ajánlom
Miért jó a falun élni?

„Már az őseim is itt laktak a faluban”

Miért jó a falun élni?Ahogy a Heves megyei falu legendája tartja, amikor a török seregek Eger ellen indultak, Hatvannál egyesültek, és mindent, ami az útjukba került, leromboltak. A közösség akkori bírája a közeli mocsaras területre vezette népét, leszúrta botját, és azt mondta: „Itt leszünk mi boldogok!” A legenda szerint ezért kapta a település a Boldog nevet – s talán ez az oka annak is, hogy Kepes Lászlóné, Marika sosem költözött el innen.
– A Kepesek, az őseim már az 1700-as évektől itt éltek a faluban. Én is ide születtem, itt mentem férjhez, itt élek hetvennégy éve. Sosem kívánkoztam el Boldogról. Miért is tenném? Szép, nagy házam van kerttel, mondják is a gyerekeim, unokáim: „Mama, nálad olyan jó lenni, itt mindannyian elférünk!”
Amikor már szép az idő, korán reggel kinézek, mennyit nőtt a palánta, meghajolt-e, nem kér-e vizet. Minden szabad percemet kint töltöm az udvaron, nem bírom a bezártságot. Most is dolgozom mindennap. Korán kelek, későn fekszem, ez csak télen van fordítva. Napközben a kertben vagyok, a fiaméknak is besegítek. Sokat járok templomba, római katolikus vagyok. Gyüvök-megyek, nem zárkózom be. Biciklire pattanok, jobban elmegyek így, gyalog már fájnak a lábaim. A hagyományőrző csoport tagjaként énekelni járok, és ha kérnek, a temetésen búcsúztatom a halottat régi szokás szerint, siratóasszonyként.
Megsütöm a boldogi kisrózsát (a hagyományos boldogi lakodalmakra rózsa alakú szaggatóval készülő sütemény) a családomnak, de lagzikra is rendelnek tőlem. Az én esküvőmre még a keresztanyám hozta. Régóta egyedül élek, a férjem huszonkét éve halt meg. Az utcában sokan vagyunk özvegyek. Délután, ha elvégeztünk, kiülünk a kispadra a házunk elé. Ráérünk beszélgetni, így nem vagyok magányos. A faluban mindent tudunk a másikról, van jóakarat, rosszindulat, de a legfontosabb, hogy ha valaki bajba kerül, az összefogás és együttérzés segít rajta. Kislánykorom óta hagyományos népviseletben járok. Hétköznap kartonszoknyát, kötényt és ezektől eltérő színű szálikát (hosszú ujjú felsőrészt) hordok, az ünnepi viseletünk ennél jóval díszesebb. A családom nem bánja, hogy így járok még most is. Az unokám, Katinka is táncol a Vadrózsa Néptáncegyüttesben, nagyon büszke vagyok rá. Jól ki is sírtam magam örömömben, amikor először láttam a színpadon.

Miért jó a falun élni?„Mintha egy másik világba csöppentünk volna”

Lenkey Zsuzsi gyermek- és fiatalkorát nagyvárosokban töltötte. Budapesten a várkerületben lakott szüleivel és testvéreivel, érettségi után pedig Debrecenben lett egyetemista. Férjével közös életüket a főváros egyik legsűrűbb környékén, a Dob utcában kezdték, hiszen akkor még az volt a fontos, hogy a sarkon ott a mozi, közel a villamos, és az éjszakai bulizás után könnyen haza lehet jutni. Ide született első fiuk is, de hamar arra jutottak, hogy kisgyerekükkel már egészségesebb környéken szeretnének élni.
– Mindig is álmodoztunk kertes házról, és óriási volt az örömünk, amikor az építkezést követően beköltözhettünk a piliscsabai otthonunkba. A belvároshoz képest mintha egy másik világba csöppentünk volna. Az erdő közelsége, a tiszta levegő, a csodás panoráma segítségével hamar beleszoktunk a vidéki életbe. A városban a munkán kívüli idő is a négy fal közé korlátozódik, itt viszont kint éljük az életünket. Három fiunk van, és imádom, hogy a természet a mindennapjaink részévé vált. A fiúk fára másznak, bicikliznek, a sárban tapicskolnak. Nem félünk az asztmától és az allergiától, szinte soha nem is betegek. Szeretek bio- és natúr élelmiszereket vásárolni, és az egész családunk a gyógynövények elkötelezett híve. Nem is tudom, hogyan tudnám ezt a szemléletet összeegyeztetni azzal, ha egy poros, szmogos belvárosi utcában laknánk. A kertünkben nevelhetek bármit, amihez kedvem van, de ez inkább csak szórakozás, mint igazi zöldségtermesztés. A gyerekek megtapasztalhatják, milyen saját ribizlit, epret és paradicsomot  enni. Szeretjük, hogy a fiúk egy vidéki közösség tagjai. Ide járnak iskolába, mégsem kell lemondanunk semmiről.
Ugyanúgy válogathatunk a különböző edzések és nyelvtanulási lehetőségek között, mintha a városban élnénk. Ennek a sok szempontból egészségesebb életnek egyetlen ára van, a férjemnek ötven percet kell utaznia, míg beér a munkahelyére. Ez azonban vállalható kompromisszum, amit hamar meg lehet szokni.

„Vidéken is lehet stílusosan élni”

Miért jó a falun élni?– Egész életemben vidéken éltem, soha nem is vágytam nagyvárosba – meséli Beck Krisztina, a Hungarian Provence blog szerzője. – Kaposváron születtem, a férjemmel pedig négy évvel ezelőtt egy közeli faluban, Kaposszerdahelyen kezdtünk építkezni. Nem azt mondom, hogy Budapest ne lenne szép hely, időnként felmegyünk mi is, de a legjobb mégis az, amikor jövünk végre hazafelé. Szeretem az itteni csendet, nyugalmat, a lassú életet, és hogy vidéken sokkal közvetlenebbek az emberek. Ha beugrom a postára, a postáskisasszony reggel hétkor is mosolyog. A házunkat rusztikus stílusban rendeztük be, mi készítettük a franciaágyunkat és a bortartónkat is, a pecsétes tégláinkat a férjem egyenként gyűjtögette össze. Hat évvel ezelőtt Provence-ban voltunk nászúton, ott szerettünk bele a vidéki hangulatú lakberendezési stílusba. Ott éreztem meg, hogy ez az a környezet, amiben élni szeretnék. Imádok kiülni a teraszunkra, ahonnan ellátok a templomig. A szomszéd településen rendezett szombati termelői vásárba járunk kecskesajtért és más tejtermékekért.
Eredetileg humánpolitikusi diplomám van, és a tanulmányaim közepén fogalmazódott meg bennem, hogy ha valódi karriert akarok befutni ebben a szakmában, azt csak Budapesten lehet. Ezért inkább a családi vállalkozásunk mellett döntöttem, és soha nem bántam meg a döntésemet. Ebben talán közrejátszik az is, hogy elég romantikus alkat vagyok. Harmonikus család vesz körül, ahol soha nem éreztem úgy, hogy valamiről lemaradok, ha itt maradok. Nem vágyódik az ember máshová, ha ott, ahol él, megvan mindene.
Akkor nem kell elindulnia a világba, hogy megkeresse, ami hiányzik az életéből. Manapság egyébként szerintem egyre inkább jellemző, hogy a budapestiek vágynak vidékre, mert sokaknak ebből nem adatik
meg több, mint egy hosszú hétvége vagy egyhetes nyaralás a Balaton-felvidéken vagy a Mátrában. Divat lett a vidék, felkapott lett életmódban és lakberendezésben is. Idővel majd elválik, hogy kik maradnak ennél akkor is, amikor lecseng a divathullám.

Miért jó a falun élni?„Tényleg törődünk egymással”

Szigligeti Ágnes Budapestről költözött családjával a hetvenfős Zala megyei zsákfaluba, Valkonyára.
– A férjem a XVI. kerületben született, én Zuglóban. Ők kertes házban laktak, mi hétéves koromban költöztünk emeletes épületbe. Az ember azt hinné, a lényeg a kertes házon van, és egyébként nincs nagy különbség vidéki vagy budapesti élet között, de a különbség óriási, ha valaki egy ilyen apró településre költözik, mint mi. Itt nem fordulhat elő, hogy leszaladok a boltba, amikor elfogyott a lisztem, a legközelebbi bolt ugyanis hat kilométerre van, a szomszéd faluban. Ha pedig moziba akarunk menni, tizenöt kilométert kell hozzá utaznunk. Azért döntöttünk úgy, hogy eljövünk Pestről, mert meguntuk az állandó rohanást. Ott, ha elment egy villamos az orrom előtt, bosszankodtam, pedig öt perc múlva már jött is a következő. A férjemmel arra jutottunk, nem ebben a szellemben szeretnénk a gyerekeinket felnevelni. Abban is biztosak voltunk, hogy ha Pest közelében maradunk, továbbra is kötődtünk volna a fővároshoz, és alapvetően semmi nem változik az életünkben, csak az utazási idő, amíg beérünk dolgozni. A bolt vagy a mozi hiánya első látásra talán komoly hátránynak tűnik, de mi ezért rengeteget kapunk cserébe. Itt valóban csend van, olyan csend, hogy a légy repkedését is hallani lehet. Itt tarthatunk állatokat, csirkéket vagy disznót, nem tiltja semmilyen rendelet.
Valkonyán kevesebben lakunk, mint Pesten egy átlagos lépcsőházban, de mi itt tudunk egymásról, és törődünk egymással. Együtt újítottuk fel például a kápolna tetőszerkezetét abból a pénzből, amit az előző évi falunapon, és az ahhoz kapcsolódó „Lúdvércjárás” fesztiválunkon gyűjtöttünk. Először csináltunk ilyesmit életünkben, a tető ennek ellenére gyönyörű lett. Az is sokat elmond a falunkról, hogy itt mindössze egyetlen közmunkás  van, a munkaképes lakosok egyébként mind dolgoznak, mindenkinek van munkahelye. A szórakozást is megoldjuk, telente például a „Hideg téli esték” programsorozat keretében előadásokat tartunk egymásnak olyan témákról, amikhez értünk egy kicsit: bélyegekről, utazásról, a szarvasgombáról vagy a környékbeli állatokról, kit mi érdekel. Olyan ez kicsit, mint régen a fonóban, de mi ilyenkor csak lazsálunk, kis pogácsa és más rágcsálnivaló mellett. Tavasszal a turistaházunk kertjében gyűlünk össze, májusfát állítunk, majd kitáncoljuk (ledöntését táncos mulatsággal kísérjük). A szeptemberi lúdvércfesztiválra pedig már az egész országból érkeznek vendégek, az ott keresett pénzből fejlődik a falunk. A pajtaszínházunkban egyelőre még csak a falubeliek lépnek fel, a nyugalmazott papunk által írt kis darabokat adjuk elő. Tavasszal, a palántázás idején folyton palántákat cserélünk. Akinek sok van valamiből, a felesleg soha nem a szemétbe megy, hanem gazdát cserél. A faluban ugyanúgy számíthatunk egymásra, mint a városi emberek számítanak a rokonaikra. Ha valamiért, hát ezért érdemes vidéki közösségben élni.

 

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

Miért jó a falun élni?A legfrissebb szám tartalmából: 

  • Pokorny Lia: „zokogva-sikítva röhögtünk”
  • Nem kívánom a férjemet!
  • Winkler Nóra New Yorkba költözne
  • 3 medvehagymás recept a sztárbloggertől
  • Miért jó a falun élni?
  • Későn fekvő kamaszok – normális?

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!

 

Megosztás Facebookon