nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ez van!
A gyerekek fele nem ismeri a szilva ízét

A gyerekek fele nem ismeri a szilva ízét

Az, hogy tízből nyolc gyerek naponta eszik csokit és csipszet, hogy órákat tölt a tévé és a számítógép előtt, nem újdonság. De hogy 50 százalékuk nem ismeri föl a szilva ízét, harmaduk a paprikáét, negyede a körtéét és az uborkáét, az a szakembereket is megdöbbentette.
NLCafé
f Ajánlom

A gyerekek fele nem ismeri a szilva ízétA csoki és a csipsz ízét, naná, hogy vakteszten is felismeri a legtöbb gyerek, ám a gyümölcsökkel és zöldségekkel már gond van a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége és egy étrend-kiegészítőket gyártó cég felmérése szerint. A reprezentatív vizsgálat során 14 év alatti gyerekeket kérdeztek meg arról, hogy mikor és mit esznek a legszívesebben, illetve hogy mennyire élnek egészségesen. A kép elég lesújtó: az óvodás-iskolás korosztály 82 százaléka naponta többször eszeget csokit, cukrot és csipszet. A 6 és 10 év közöttiek élnek a „legegészségtelenebb” módon: közülük minden második gyerek naponta többször is kap valamilyen édes nassolni valót. Ugyanakkor a gyerekek mindössze 21 százaléka eszik rendszeresen gyümölcsöt. Noha ebben az életkorban a napi ötszöri étkezés lenne ideális, 90 százalékuk csak háromszor eszik, negyedük nem reggelizik, minden tizediknél az ebéd, 15 százalékuknál pedig a vacsora marad el.

Kilószám ehetnénk a gyümölcsöt

Az ajánlott napi C-vitamin-bevitelhez legalább 2 kiló almát vagy szőlőt kellene elfogyasztanunk minden nap, a szükséges B6-vitamin-mennyiséget nagyjából 3 kg őszibarack tartalmazza, a szükséges E-vitamin-mennyiséghez pedig 1,5 kg szilvából juthatunk hozzá. Ehhez nyilván kizárólag természetes forrásból nem lehetne hozzájutni, de már az is elegendő volna, ha legalább egy részét gyümölcsből kapnák, különösen, mivel vitaminkészítményt csak minden második gyermek szed.

A gyerekek fele nem ismeri a szilva ízétBár rengeteg szülő ügyel a gyermeke egészséges táplálkozására, a többség még mindig nem reformszemléletű. Dr. Henter Izabella dietetikus szerint sokszor a bölcsődei gondozónők panaszkodnak, mert képtelenek a szülők egy részét jobb belátásra bírni. Legutóbb azt mesélték neki, hogy mikor brokkolilevest adtak a gyerekeknek, egy szülő megkérdezte: „mi ez a vacak?”
– A családok átlagosan legfeljebb harmincféle ételt váltogatnak, egyre többen vannak, akik nem tudnak és nem is szeretnek főzni. A lényeg: mit lehet gyorsan és könnyen elkészíteni. A kicsik persze azt eszik, amit a szüleik, már itt kialakulnak az étkezési szokások – magyarázza a gyermek-egészségügyi szakember.

Nevelési eszköz a csoki

Dundiországok
Európában évente 400 ezerrel nő a túlsúlyos, 80 ezerrel az elhízott gyerekek száma. Ennek komoly veszélye, hogy a kövér gyermekek jelentős százalékban elhízott felnőttek lesznek. Köztük a nők átvették a vezetést: ma már több közöttük a túlsúlyos, mint a férfiaknál. A legkövérebbek a britek és a máltaiak, a magyar nők az ötödikek. Ami hazánkat illeti, míg 6-7 évvel ezelőtt még a magyar lakosság 50-55 százaléka volt túlsúlyos illetve elhízott, addig a legutolsó, 2009–2010-es vizsgálat szerint ez az arányszám 60-65 százalékra emelkedett, és mára minden negyedik-ötödik kiskorú túlsúlyos Magyarországon; csaknem minden korosztályban tíz év alatt megháromszorozódott a kövér gyermekek aránya. Körükben egyre gyakrabban találkozunk olyan szövődményekkel, mint a magas vérnyomás, cukorbetegség, zsíranyagcsere-zavarok, szív- vagy mozgásszervi problémák. Ennél is döbbenetesebb, hogy az elhízáshoz társuló krónikus betegségek közül nem egy már gyermekkorban megjelenik.

Szép-szép az elmélet, de nem olyan könnyű ám a kicsiket elhúzni a kekszespulttól és a spenótos felé terelni, ha egyszer nem hajlandók megenni a zöldséget. Nehéz egy gyermekét szerető szülőnek megállni azt is, hogy finomságokkal kedveskedjen – különösen, ha mások gyerekei kapnak.
– Kétségtelen, hogy az étel, a nasi, egy finom csoki a jutalmazás legegyszerűbb eszköze – mondja a gyermekpszichológus. – Ilyenkor kedvébe járunk a gyereknek, jutalmazzuk, mert verset mondott, mert rajzolt, mert édes, mert okos, mert a mienk. Aztán ott vannak a hisztik, amiknek általában nincs olyan mérvű oka, mint amekkora felhajtást csap körülötte a kicsi – sokszor eredményesen. Kiharcolja a csokit, a szülő meg enged a béke kedvéért és persze azért, hogy csönd legyen – mondja Szolnoki Nikolett, aki szerint ez beláthatatlan folyamatot indít el. „Már kisgyerek korban rászoktatjuk, hogy ha baj van, enni kell. Mert amikor sírt, nem értettük, miért. Azt gondoltuk, biztos éhes, megetettük, és a sírás abbamaradt. Tény, hogy a csoki tényleg finomabb, mint a zellerszár és a paradicsom, így ha válogatós gyerek, a szülők úgy vannak vele: legalább eszik valamit. Aztán magunktól is megvonjuk a finomat, amikor fogyókúrázunk, de vágyunk rá, és legalább a gyereknek meg akarjuk adni”– sorolja az okokat a szakember.
Ám a gyerekek nemcsak a nassolást, a fogyókúrát is eltanulják tőlünk. A 7–14 éves tanulók fele nem elégedett saját testével, sokan fogyni szeretnének, mi több, 20-30 százalék már túl van az első fogyókúrán!

Megosztás Facebookon