Van kiút a lakáshitelcsapdából?

Hétfőn érkezett a bombahír: a kormány megadja a lehetőséget, hogy az eladósodott lakáshitelesek 180 forintos frankárfolyamon egyben megszabaduljanak teljes tartozásuktól. Devizahitelesek százezrein segíthet az a lehetőség, hiszen ezzel a piaci árnál sokkal kedvezőbb kondíciók mellett végtörleszthetik, vagy kiválthatják forinthitellel a sok gondot okozó kölcsönöket. De vajon mindenkinek van erre reális esélye?

A miniszterelnök által hétfőn megerősített tervvel kapcsolatosan célszerű azonnal megjegyezni, hogy az lényegében a bankokkal kívánja megfizettetni a devizahitelesek árfolyamveszteségét, az állam valójában nem segít, csak erőszakkal a hitelintézetekre hárítja a buktát. Konkrétan arról van szó, hogy az adós svájcifrank-alapú hitel esetében 180, euróalapúnál pedig 250 forintos árfolyam mellett fizetheti vissza a teljes hitelét, de ettől még az árfolyam marad a jelenlegi 232, illetve 282 forint környékén van. Vagyis ha valakinek az aktuális árfolyamon számolva 10 millió forintra rúg a frankalapú tartozása, nagyjából 8 milliót kifizetve megszabadulhat tőle, a különbséget pedig a bankkal fizetteti meg a kormány. Nem meglepő, hogy a hitelintézetek elfogadhatatlannak tartják a dolgot, s már jelezték, hogy minden követ megmozgatnak ellene, elmenve a legmagasabb uniós fórumokig.

De tegyük fel, hogy hiába kárognak, pontosan úgy lesz, ahogy Orbán Viktor hétfőn bejelentette. Ebben az esetben a végtörlesztési lehetőség első szépséghibája a jogos kérdés, hogy vajon a devizahitelesek hány százaléka van olyan helyzetben, hogy hirtelen kiperkálja a teljes tartozást. Valószínűleg kevesen, az elemzői becslések 10 és 25 százalék között szóródnak. Igaz, valószínűleg lesz olyan lehetőség, hogy az adósok egy újonnan folyósított forinthitelt felvéve meneküljenek ki a devizakölcsönből. A pénteki első javaslattal ellentétben viszont a bankokat semmi nem kényszeríti a forinthitel nyújtására, csak bizakodni lehet abban, hogy lesz olyan bank, amelyik él a lehetőséggel. Arra, hogy ez kiderüljön, még várni kell egy kicsit. A legnagyobb esély arra van, hogy a két hazai bank, az OTP és az FHB áll kormányzati hátszéllel a forinthitelezés élére, de ezt sem szabad készpénznek venni.

S van még egy fontos korlát, mely épp a legrosszabb helyzetben levő devizahitelesek lehetőségét rontja. A bankok csak a fedezetként felajánlott lakás aktuális értékének 75 százalékáig nyújthatnak hitelt, s bizony sok példa van arra, hogy az ingatlanpiaci áresés nyomán a devizaadósság még kedvezményes árfolyam esetén is nagyobb a lakáson, mint a piac ár 75 százaléka. Akik ilyen helyzetben vannak, nem kaphatnak devizahitelt kiváltó forinthitelt. Nekik most mindent meg kell mozgatni, hogy készpénzhez jussanak induló forrásként.

A lényeg az, hogy a devizahitelesek szempontjából nézve a végtörlesztési, illetve kiváltási lehetőség annyira jónak tűnik, hogy érdemes élni vele. Az pedig már más kérdés, hogy a bankrendszer, illetve a gazdaság belerokkan-e a makroszempontból nézve igencsak kockázatos lépésbe.