2011. Július 27.

6 titok a szexuális étvágyról

Ritkán gondolunk arra, hogy a harmonikus szexuális élet egyik alapvető feltétele az azonos, de legalábbis egymáshoz közelítő szexuális étvágy. Ha az egyik partneré nagy, a másiké viszont kicsi, hosszú távon nehéz lesz a különbséget kiegyensúlyozni. Tehetünk-e annak érdekében, hogy a kettő közeledjen egymáshoz?

Koronczay Lilla

1. Sose mondjunk le a kezdeményezésről!

6 titok a szexuális étvágyról A libidót el lehet altatni?

– Hogyne. Elég két-három hét szexhiány, és máris számíthatunk arra, hogy a vágyért felelős hormonok termelődése lecsökken, majd egy idő után teljesen leáll – válaszol Bede Zsuzsanna szexuálpszichológus. – Úgyhogy nem érdemes szőnyeg alá söpörni a problémákat, mert később még nehezebb lesz felébreszteni a libidót, és helyretenni a párkapcsolatot. Fontos, hogy mindent frissiben kibeszéljünk! Ne felejtsük el, hogy a kudarc kudarcot generál, és utána már szinte magától értetődően fogjuk kerülni azokat a helyzeteket, amelyek szexbe csúszhatnak át. A fejfájás, hasfájás, „fáradt vagyok” – mind-mind ilyen elkerülő módszerek, különösen, ha többedszer fordulnak elő. Attól is óva intenék, hogy a másikkal takarózzunk. Sokan mondják nekem: „Én csak akkor tudok aktív lenni, ha a párom kihozza belőlem a férfit vagy a nőt.” Az ám, csakhogy ha egymásra várunk, abból semmi nem lesz! Az aktívabb fél soha ne hagyja abba a kezdeményezést. Ha a partnere ekkor sem vesz tudomást róla, vonja le a következtetést: csekélyebb libidójú embert választott, és kész. Eldöntheti, hogy el tudja-e ezt fogadni vagy nem.

2. Serkenthetjük az alacsonyabb libidót

A libidó, azaz a nemi vágy (nem tévesztendő össze az aktus közben érzett szexuális izgalommal, ami a vágy következtében ébred fel!) velünk született vagy tanult képesség?

A szexuális étvágy alapvetően velünk született adottság, mondja a szakértő, éppen úgy, mint ahogy az asztalnál is vannak nagy és kis étvágyú emberek. A temperamentumunkkal és a ritmusunkkal is szorosan összefügg. Egy zárkózott, félénk típusú embertől például nehezen elvárható, hogy az ágyban aktív és kezdeményező legyen, és fordítva. A libidó mégsem írható le pusztán genetikus adottságként. Nagyban befolyásolja, kit hogyan neveltek, és milyen módon találkozik először a szexualitással. Aki prűd, előítéletekkel teli légkörben nőtt fel, nehezebben fog feloldódni a szexben. Az ilyen ember adott esetben hajlamosabb elnyomni magában a vágyat, mint szabadabb szellemben nevelkedett társa. Ha jól emlékszem, az egyik filmben a férj házasságon kívül keresi a szexet, mert a felesége különösebben nem igényli azt. A szembesülés után a felek elválnak, és mindkét zsák megtalálja a maga foltját. A dolog azonban ritkán ennyire egyszerű.
Az alacsonyabb libidó serkenthető, feltéve, hogy a partnerek szeretik egymást. Ha azonban az érzelmek hűltek ki, azon semmilyen vágyébresztő nem segít.

3. Beszéljük ki a szexuális problémáinkat!

A tapasztalat azt mutatja, hogy a férfiak szexuális késztetése erősebb, mint a nőké. Mi lehet ennek az oka?

Valóban a férfiak panaszkodnak többet arra, hogy a partnerük nem akar szexelni. Nem lehet tudni, hogy azért-e, mert a velük született nemi késztetés erősebb – ez visszavezethető a fajfenntartási ösztönökre is –, vagy történelmileg alakult így. Az erősebb nem ez irányú vágyait ugyanis régen – és talán még ma is – sokkal inkább természetesnek tekintette a társadalom, mint a nőkét. Hozzájárul ehhez az is, hogy a nők legtöbbször még ma sem képviselik elég tudatosan a szexualitáshoz, illetve a minőségi szexhez való jogukat. Bár a szakember szerint a harmincas-negyvenes asszonyok újabban egyre sűrűbben fordulnak hozzá azzal a problémával, hogy a párjuk nem kezdeményezi a házaséletet. Ilyenkor először is maguktól kellene megkérdezniük, nem ők változtak-e meg? A kapcsolat kezdetén nem ők voltak-e véletlenül a kezdeményezők? S ha esetleg így lenne, miért várják el a férfitól, hogy most ő lépjen ki a passzivitásból?
A szexből soha nem szabad hiúsági kérdést csinálni! Józanul át kell gondolni, ki kell beszélni, és ha kell, változtatni kell a dolgokon.

4. Több szabadidőt az intim együttlétre!

Meg lehet-e állapítani a szerelem ébredésekor, hogy a partnerek szexuális étvágya hasonlít-e?

A párkapcsolat első hónapjaiban, éveiben nehéz ezt feltérképezni. Csak érett szexualitású, tapasztalt nőknek és férfiaknak szokott sikerülni. Fiatalabb korban azonban és a nagy szerelem idején az újdonság varázsa, illetve a birtoklási és megfelelési vágy elfedheti a partnerekre igazából jellemző libidót. Főleg nőknél fordul elő, hogy az esküvő után nem sokkal – ha nem elég nagy a libidójuk – elveszítik az érdeklődésüket a szex iránt, és lassan visszavonulnak erről a terepről. Persze a körülmények is besegíthetnek, például az együttlakás a szülőkkel. A bujkálás megnehezíti a vágy spontán megélését, és ezt az erősebb libidójú partner előbb-utóbb sérelmezni fogja. Az első gyermek megszületése is a nő étvágycsökkenéséhez szokott vezetni. Ez a változás eleinte ráfogható a hormonokra, de később már látni kell, hogy az édesanyák az intimitást inkább a kisbabájukkal élik meg, a férj pedig hoppon marad. Ezekben az években a megváltozott életmód is a vágy ellenében hathat. Nincs elegendő idő a házaséletre, és a gyerekek gondozása túl sok energiát vesz el az anyától. A probléma megoldása az, ha ezt tudatosítjuk, és oldottabb légkör kialakítására törekszünk.
Teremtsünk több szabadidőt, akár segítség bevonása árán is! Ez később meghálálja magát.

5. A korkülönbség nem akadály!

A partnerek szexuális étvágya közötti különbséget okozhatja-e az esetleges nagy korkülönbség?

Ha csak a hormonok hatásából indulunk is ki, azt látjuk, hogy míg például a harmincöt és negyvenöt év közötti nők nemi vágya éppen a csúcsra jut, a partnerükül választott ötvenes, hatvanas férfiaknak már jócskán megcsappant a szexuális étvágya. A huszonéves nők és a harmincas-negyvenes férfiak libidója ugyanilyen eltéréseket mutat, csak ellenkező irányban. Ez persze csak általában igaz, egyéni különbségek mindig vannak.
A nemi késztetés bármilyen korú emberek esetén összeérhet.

6. Ne utasítsuk el a párunkat!

Melyek a libidócsökkenés leggyakoribb okai?

Ha érzelmi törés nem történt a párkapcsolatban, és eleinte sikerült oldottan megélni a szexet, a nemi vágy csökkenéséért általában a túlhajszolt életmód, a stressz vagy a tartós feszültség tehető felelőssé. A feszültséget egészséges módon kizárólag mozgással lehet oldani, úgyhogy a nemi vágy megcsappanása esetén minél több sportot szoktak ajánlani. De túlzásba sem szabad vinni, mert a túlzott fizikai megterhelés ugyanúgy a vágy ellenében hathat. A másik gyakori ok a szabadidő hiánya. Ha egy pár mindennap fáradtan esik be az ágyba, és nem hagy időt magának az együttlétre, ott bizony hosszú távon a libidó csökkenésére lehet számítani.
A harmadik, legnehezebben feltárható ok a kudarc. Amikor a feleség egyszer-kétszer kedvetlenül azt mondja vágyakozó férjének: „Most ne, fáj a fejem!” , vagy más módon elutasítja, esetleg megalázza, bizton számíthat arra, hogy a férfi egy idő után nem is fog próbálkozni. Vagy házon kívül keresi ezután a szexet, vagy rosszabb esetben a kudarc megöli a szexualitását. Ne várjuk ezt meg!
Ha másképp nem sikerül úrrá lenni a problémán, kérjük szakember segítségét!

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.

A legfrissebb szám tartalmából: