Szemtelenül fiatalok, szemérmetlenül gazdagok

Egy diákcsíny, amely már szinte történelem: négy harvardi egyetemista szórakozásból összerakott egy honlapot, ahova lányok képeit töltötték fel. Miután egy program véletlenszerűen összepárosította a képeket, ki kellett választani, hogy a két lány közül melyikük a szebb. Aztán a srácok rájöttek, hogy ha interaktívabbá tennék az oldalt, még ismerkedni is tudnának a segítségével.
Mark Zuckerbergnek, a göndör hajú cyberzseninek eszébe jutott, hogy az egyik iskolájában úgynevezett „Arckönyvben” tartották nyilván a tanulókat. Beindult a fantáziája, és elképzelt egy internetes közösségi hálót, ahol mindenkinek fényképes adatlapja van, és ahol a tagok ismerkedhetnek egymással. Létrejött a Facebook, ma pedig már félmilliárd felhasználója van. A srácok álmukban sem gondolták, hogy ötletük ekkorát robban, azt meg főleg nem, hogy még huszonévesen híresek és milliárdosok lesznek. Korunk hőseinek történetéből könyv és Oscar-díjas film is készült.

Pedig az, hogy néhány gyűrött pólós, szakadt farmeros kollégistából pár év alatt milliárdos lesz, nem példa nélküli. Bill Gates, aki 1994 és 2010 között a világ leggazdagabb embere volt, szintén nagyon fiatalon szerezte a vagyonát, és szintén informatikai vállalkozásból. A Microsoft annak idején egy alagsorból indult, ma pedig már a világ egyik legjelentősebb vállalata; igaz, mozifilm még nem készült róla.
Gates pályája egy új korszak nyitánya volt. Azóta egyre több sikertörténet fut hasonló forgatókönyvvel: egy fiatal számítógépzseni gondol egy nagyot, és pár év alatt milliárdok lesznek belőle. Így aztán a világ leggazdagabb embereinek listáján is gombamód szaporodnak a negyven év alattiak. 2010-ben csak nyolcan voltak, idén már húszra nőtt a számuk, és közülük is négyen – Mark Zuckerberg, Dustin Moskovitz, Eduardo Saverin és Sean Parker – a Facebooknak köszönhetik milliárdjaikat.

Nem hősök, csak szerencsések

A cybermilliárdosok bebizonyították, hogy a gazdagság nem feltétlenül kiváltság. Akár a nulláról indulva is lehet milliárdokat szerezni, s ez mintha visszamutatna a korai kapitalizmus karriertörténeteire. Azt az illúziót keltve, hogy akár nekünk is sikerülhet. Nem úgy, mint az öröklés. Kína leggazdagabb nőjét, Yang Huiyant a kínai nők egyáltalán nem tartják hősnek, hiszen tekintélyes vagyonát nem ő maga, hanem apja szerezte. Úgy tekintenek rá, mint egy szerencsés lányra, aki véletlenül jó családba született.
Yang 24 évesen lett Kína leggazdagabb nője, miután apja ráruházta ingatlanfejlesztő cége részvényeinek 70 százalékát. Hogy miért éppen őt választotta három lánya közül, arra csak ezt válaszolta: „Nagyon kellemes személyiség, keményen dolgozik, és jó vállalatvezetési képességekkel bír.” A rizstermesztőből lett milliárdos apa már gyerekkora óta tudatosan készítette fel lányát a majdani vállalatvezetői szerepre. Yangnak már tizenhárom éves korától be kellett járnia a céges megbeszélésekre, majd apja – az új kínai milliárdosok szokásához híven – amerikai egyetemre íratta be.

Yang ma keményen dolgozik az ingatlanfejlesztő cég élén. Bár a válság miatt elveszítette vagyonának kétharmadát, még így is stabil helye van a világ legtehetősebbjei között, 4,1 milliárd dollárral, 29 évesen.
A gyors meggazdagodáshoz az sem hátrány, ha valaki kékvérűnek születik. Albert von Thurn und Taxis német herceg már nyolcévesen felkerült a világ leggazdagabbjainak listájára, és ezért még a kisujját sem kellett megmozdítania. Családja a 16. század óta halmozta fel az ingatlanokból, sörfőzdékből és számtalan kastélyból álló tekintélyes vagyont, amit – fiú lévén – teljes egészében Albert örökölt. A Thurn und Taxis család a Római Birodalom idején postai szolgálatot szervezett a kontinens nagyobb városai között, így elég korán befolyásosak és gazdagok lettek. Albertnek ma nem kell mást tennie, mint élvezni a most már önműködően gyarapodó vagyon előnyeit. Szinte csak hobbijának, az autóversenyzésnek szenteli idejét, 27 évesen még facér, édesanyjával és nővérével egy németországi kastélyban él. A világ egyik legjobb partijának számít, hiszen nemcsak kétmilliárd dollár és egy hercegi cím birtokosa, hanem még kifejezetten jóképű is: 2008-ban a Forbes gazdasági magazin „20 legszexisebb kékvérűt” felsorakoztató listáján a 11. helyen szerepelt.

Budai lakásból az amerikai tőzsdére

Fiatal magyar milliárdosok közül a leginkább mesébe illő történet Anka Mártoné. Egy ötlettel kezdődött minden, alig több mint tíz évvel ezelőtt. Anka Márton kifejlesztett egy szoftvert, amelynek segítségével távolról lehet irányítani a számítógépet. Így ha elfelejtettünk a munkahelyünkre vinni valamilyen fontos iratot a számítógépünkről, akkor akár a mobiltelefonunkkal is megszerezhetjük az otthon maradt fájlt. A találmány köré Anka aztán céget is szervezett, ami eleinte egyszemélyes vállalkozás volt, majd kibővült néhány baráttal. A kezdetek kezdetén egy Margit körúti bérelt lakásban dolgoztak Budapesten, ma pedig már Bostonban van a székhelyük. Hatalmas bravúr, hogy a vállalat részvényei a New York-i tőzsdén is jelen vannak. Közben Anka Márton is áthelyezte székhelyét az Egyesült Államokba, családjával együtt kiköltözött, de a fejlesztések még mindig szigorúan Budapesten és Szegeden zajlanak.
A 38 éves Anka Márton 62 milliárdos vagyonával jelenleg a 8. leggazdagabb magyar a Napi Gazdaság 100-as listáján. Ezen, rajta kívül még három negyven év alatti üzletember szerepel: a harminc éves Seszták Tamás, aki apjától örökölte egy olajipari cégcsoport vezetését, az ingatlanfejlesztéssel és turisztikával foglalkozó Jászai Gellért, aki épp azon dolgozik, hogy százmilliárdos beruházással Európa egyik legvonzóbb nyaralási helyszínévé varázsolja a Balatont, valamint az ország egyik legelismertebb, többszörösen kitüntetett ingatlanos üzletembere, a 39 éves Nagygyörgy Tibor.

Yoshikazu Tanaka
A 34 éves japán milliárdos egészen egyedi közösségi oldalt hozott létre. A Green nem valós profiljukkal vannak jelen a felhasználók, hanem egy-egy avatarszerű figura képviseli őket, melyet kedvük szerint öltöztethetnek, és különböző játékokat játszhatnak velük. A játék és a közösségi oldal egyesítésének ötlete Tanakának eddig 2,2 milliárd dollárt hozott.

Yusaku Maezawa
A japánok imádják Maezawa bevásárlóbirodalmát. A 34 éves milliárdos Zozotown néven egy olyan virtuális vásárlóutcát hozott létre, ahol a legnagyobb márkák mellett az egyéni ízlést kielégítő, alternatív boltok is jelen vannak. Maezawa nem titkolt célja volt, hogy szórakozássá tegye a shoppingolást. Úgy tűnik, ez sikerült is neki, hiszen még a válság idején is virágzott virtuális birodalma.

Oleg Bakhmatyuk
„Ha visszaemlékszünk, egy átlagos szovjet vagy ukrán család a kilencvenes években tojást evett, mert az volt olcsó” – nyilatkozta a 36 éves ukrán tojásmogul. Ez a gondolat adta az ötletet, hogy létrehozza tojásnagyüzemét. Bár önmagában nem tűnik nagy ötletnek, az egyszerű modellek olykor igencsak bejönnek. Bakhmatyuk vagyona 1 milliárd dollárra rúg.

John D. Arnold
Üzleti körökben a földgáz királyaként emlegetik. Pályája elején az Enron olajcégnél dolgozott üzletkötőként, majd miután a vállalat megszűnt, kihasználva a piaci rést, saját korábbi bónuszaiból energetikai céget alapított, ami azóta is szárnyal. A 37 éves amerikai 3,3 milliárd dolláros vagyonnal büszkélkedhet.

Sergey Brin
A Google társalapítóját a Time magazin a „felvilágosodás emberének” nevezte, mondván, hogy az internetes keresés a Google előtt inkább a sötétben tapogatózáshoz hasonlított. Sokan Johannes Gutenberggel, a könyvnyomtatás feltalálójával állítják párhuzamba Brint, hiszen a Google mottója nagyon hasonlít a könyvnyomtatás víziójához: a világ összes információját univerzálisan elérhetővé és hasznossá tenni. Brin a Google-nek köszönhetően 37 évesen már 19,8 milliárd dollár birtokosa.

Megtehetnék, de nem teszik…

Mark Zuckerberg egészen tavalyig egy bérelt házban élt, majd 7 millió dollárért vásárolt házat, ami számára zsebpénz. A többi fiatal milliárdosra sem jellemző, hogy két kézzel szórnák a pénzt. Inkább olyan ügyeket támogatnak, amelyek fontosak számukra. Mark Zuckerberg 100 millió dollárt (19,6 milliárd forint) adományozott bajba jutott iskoláknak. Dustin Moskovitz és Zuckerberg csatlakoztak az úgynevezett „Adakozási fogadalomhoz” (Giving Pledge) is, amellyel vállalták, hogy vagyonuknak legalább a felét jótékony célokra – például AIDS-és rákkutatásra, vagy a szegénység enyhítésére – fordítják.

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg. 

A legfrissebb szám tartalmából: 

• Nagy Judit és Gundel Takács Gábor
• Mi közünk a görög válsághoz?  
• Lajos Mari konyhája  
• Akár egy fagyitorta
• Nyári csapdák
• Hogyan teremtsünk nyugodt otthont?
• Szemtelenül fiatalok, szemérmetlenül gazdagok
• Éljünk kis lábon, hosszabb ideig a Földön

Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!