A legsúlyosabb ipari katasztrófák – itthon és a világban

Az első gyárak és bányák megnyitása óta az ipari katasztrófák az emberiség történelmének legszomorúbb fejezetei között szerepelnek. Amíg a mit sem sejtő munkások és a környék lakói akár az életükkel is fizethetnek, addig a károkozókat szinte sohasem sikerül felelősségre vonni.
Összegyűjtöttük a közelmúlt legsúlyosabb ökológiai katasztrófáit – volt miből válogatni itthon és külföldön is.

A 4 legsúlyosabb ipari katasztrófa a nagyvilágban

Dioxinmérgezés Sevesóban
A TCDD, köznapi nevén dioxin az egyik legveszélyesebb ipari melléktermék. Más mérgekkel ellentétben a dioxin lassan öl: a szervezetből nem tud kiürülni, megtámadja viszont az immunrendszert, rákkeltő, génkárosító hatású, mutációkat és fejlődési rendellenességet okoz.
1976-ban az észak-olaszországi Seveso városában minden addiginál súlyosabb vegyipari baleset történt. A svájci Hoffman-La Roche leányvállalatának, az Icmesának az üzemében két kilogramm TCDD került a levegőbe, aminek következtében 193 ember súlyosan, 447 ember pedig könnyebben sérült meg. A szennyezés hatása hosszú távon még ennél is szörnyűbb volt: az újszülött gyermekek körében nőtt a fejlődési rendellenességek aránya, és 20 százalékkal emelkedett a koraszülések, vetélések száma is. A baleset következtében 600 embert telepítettek ki, körülbelül 37 ezren szenvedtek valamilyen károsodást, 80 ezer háziállatot pedig el kellett pusztítani.

Halálos rovarirtó szer – a bhopali tragédia
1984. december 3-án hajnalban az indiai Bhopal városának lakói fojtó, fullasztó érzésre ébredtek, a szemüket valamilyen láthatatlan anyag marta, sokukra pedig hányási roham tört rá. A Union Carbide üzeméből valamivel éjfél után kiszivárgó mintegy 40 tonna rovarirtó szer – a peszticidek közé tartozó súlyos méreg – a becslések szerint körülbelül 8 ezer ember azonnali halálát okozta, és legalább 20 ezren vesztették életüket néhány évvel a szennyezés után.

A születési rendellenességek száma ugrásszerűen megnőtt, és körülbelül 120 ezren betegedtek meg a mérgezés következtében. Egy néhány hónappal ezelőtt közzétett felmérés szerint Bhopal környékén még ma is jelentős szennyezés mérhető. Az itt élő nők többségének nincs szabályos ciklusa – a peszticidek ugyanis hormonális eredetű megbetegedéseket okoznak.

A világ eddigi legsúlyosabb vegyipari katasztrófájának felelőseit idén nyáron, 25 évvel a tragédia ítélték el. A Union Carbide cég hét indiai alkalmazottja két év börtönt kapott, a cég akkori vezérigazgatója, az amerikai származású Warren Anderson azonban ma is szabadlábon van, és az USA-ban luxuskörülmények között él.

Csernobil – minden idők legsúlyosabb atombalesete
Amíg Seveso vagy Bhopal tragédiáját „biztos távolságból” szemlélhettük, addig a csernobili atomrobbanás utáni rettegést 1986-ban Magyarország teljes lakossága megélhette.

A katasztrófa előtt

A Szovjetunió titkolózása és a kádári tájékoztatás hiányosságai miatt az atomsugárzástól való félelem sokakban még ma is elevenen él – pedig az időjárási viszonyoknak köszönhetően Magyarország a környező országokhoz képest jóval kisebb sugárterhelést kapott. Ami biztosan tudható: a robbanás és a mentőakció következtében 47-en meghaltak, a Csernobil környékéről kitelepítettek körében pedig nőtt a leukémiás és a pajzsmirigyrákos megbetegedések száma.

A mai napig erős a sugárzás a kihalt városban és az erőműnél

Hogy összesen hányan vesztették életüket Csernobil miatt, ma sem lehet pontosan tudni: egyes számítások néhány ezer, mások több millió, az atomrobbanás számlájára írható halálesetről tudósítanak.

Adókedvezmény az olajszennyező cégnek? – Für Anikó különvéleménye.

Pusztító olaj a Mexikói-öbölben
Az Egyesült Államok történetének eddigi legsúlyosabb ipari katasztrófájára az idei év áprilisában került sor: a British Petrol Deepwater Horizon nevű olajfúró tornya először felrobbant, majd a tengerbe süllyedt. A balesetben 11-en az életüket vesztették, az olajszivárgást pedig több mint két hónapig hiába próbálták elállítani. Ez idő alatt körülbelül 780 millió liter kőolaj ömlött a tengervízbe – felmérhetetlen károkat okozva ezzel a tengeri és a parti élővilágban egyaránt.

Veszélyeztetett teknősöket mentenek a Floridai Egyetem és a NOAA munkatársai – 2010. június 14., Mexikói-öböl

Az olajszennyezésnek ráadásul nemcsak ökológiai, de gazdasági következményei is vannak: a környékbeli halászok ugyanis még egy jó darabig biztosan nem halászhatnak az öbölben. Az amerikai kormány a szennyezésért felelős British Petrol szigorú megbüntetését ígérte. Barack Obama remélhetőleg végig kitart majd az amerikai pártok választási kampányait is rendszeresen pénzelő BP elleni per során…

A 4 legsúlyosabb ipari katasztrófa itthon

Cipermetrin a Dunában
1998 májusában a Chinoin (ma Agro-Chemie) nagytétényi telepén 120 liternyi CHIMNIX 5EC nevű került a padlóra. A rovarölő permetszer hatóanyaga az ún. béta-cipermetrin, amely meleg vérű állatokra és az emberre nem, a halakra azonban fokozottan veszélyes. A kifolyt anyagot a munkások vízzel hígítva lemosták, az üzem mintegy másfél köbméteres kármentő medencéje azonban nem fogadta azt – így a szennyezett mosóvizet a műhely előtti csapadékcsatornába szivattyúzták. Az esetről a Chinoin dolgozói jegyzőkönyvet vettek fel, a hatóságokat azonban nem értesítették.
Másnap hajnalban a százhalombattai horgászok tömeges halpusztulást jelentettek – a szennyezés összesen mintegy 85 millió forintos kárt tett a halállományban (beleértve az élő Dunát és egy halszaporító cég állományát), Százhalombatta és Ercsi pedig két napig vezetékes víz nélkül maradt. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a szennyezett csóva végül nem érte el Budapest vízbázisát…

A cián és nehézfémek – román Aurul bűne
10 évvel ezelőtt a nagybányai Aurul aranybányájának derítőjéből mintegy 100 ezer köbméternyi mérgező cián ömlött a Zazar és a Lápos, majd a Maros és a Tisza folyó vizébe. A balesetet gátszakadás okozta, Nagybányán ugyanis – a fejlett országokban már nem alkalmazott – cianidos technológiával nyerték ki a nemesfémeket. Mivel ez az eljárás nagyon vízigényes, a cianidtartalmú mosóvizeket ülepítés után újra felhasználták, január 30-án azonban átszakadt az ülepítőtó gátja. Mivel az Aurul semmiféle kárelhárítási tervvel nem rendelkezett, a beavatkozásra már túl későn került sor. Néhány hét múlva egy másik szennyezés is történt – ekkor a vállalat szennyvízülepítőjéből került jelentős mennyiségű nehézfém a Tiszába.
A ciánszennyezés hatására a Tisza teljes élővilága elpusztult, a márciusi baleset után pedig a Tisza korábban érintetlen, Szamos feletti területei is kaptak a jobbára ólmot, rezet és cinket tartalmazó szennyezett iszapból. Az Aurul a mai napig nem fizetett kártérítést – jelenleg a cég Transgold nevű utódvállalatát perli a magyar állam.

Homályos ügyek a dorogi szemétégető körül
2004 nyarán az Onyx Magyarország Kft. által üzemeltetett veszélyeshulladék-égető területéről jelentős mennyiségű PCB-vegyület és dioxin került a Kenyérmezei-patakba, majd a Duna vizébe. A zöldszervezetek beszámolója szerint az Onyx vezetői meglehetősen tisztességtelenül jártak el: a hatóságokat jó pár órás késéssel értesítették, egy darabig nem engedték be őket az üzem területére, ráadásul a szennyező anyagok elleni védekezést lehetővé tevő adatokat is visszatartották. A vezetékes ivóvíz fogyasztásának veszélyeire nem hívták fel időben a figyelmet, így Esztergom lakossága napokon keresztül a szennyezett vizet itta. Az Onyx Kft. a mai napig nem ismerte el a felelősségét – szerintük valaki szántszándékkal öntött PCB-tartalmú folyadékot a szennyvízcsatornába.

Vörösiszap: Kolontár és Devecser tragédiája

Csaknem két hete már, hogy a két Ajka környéki település a magyar és a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került. A kilenc halálos áldozatot követelő vörösiszap-katasztrófához hasonló balesetre nemcsak hazánkban, de külföldön sem volt példa. A vörösiszap környezeti és egészségügyi hatásairól egyelőre ellentmondásosak a híradások, Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport programvezetője szerint nem lehet tudni, vajon a folyóvizekbe került lúg semlegesítésére irányuló kísérletek nem okoztak-e több kárt, mint hasznot.

– A vörösiszap jól köti a nehézfémeket, ám ezek savas környezetben kioldódnak. Amíg a lúg rövid távon fejti ki romboló hatását, addig a nehézfémek hosszú távon okozhatnak bajt. A króm, a higany, az arzén rákkeltő anyagok, ezek felhalmozódnak a növényekben, az állatokban és az emberi szervezetben egyaránt. A megszáradt vörösiszap porát ráadásul elhordja a szél környékbeli településekre és akár a Somló hegyi bortermelő vidékekre is.