Januárban kezdődik a tavasz

Évek óta növekszik a levegőben a szén-dioxid koncentrációja, ez pedig nagymértékben felelőssé tehető a Föld felmelegedéséért. “Korábban az a feltevés élt, hogy a levegő szén-dioxid-koncentrációjának növekedésével párhuzamosan a talaj is több szenet képes raktározni” – mondta el Christoph Müller, a növényökológiai intézet vezetője.
A kutatók azonban bebizonyították, hogy a növények és a talaj is azonnal leadják a szén-dioxidot. Ezenkívül pedig a talaj még több – euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezett – dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe, amelynek klímakárosító hatása nagyobb, mint a szén-dioxidé – olvasható a Die Welt online kiadásában.

A német intézet Lindenben található klímakutató állomásán tizenkét éve végeznek a szén-dioxid-szint mérésére irányuló vizsgálatokat. A kutatók megfigyelték, hogy ez alatt az idő alatt több fű nőtt, mint hasznos növény. Az állomáshoz tartozik egy gyümölcsfákkal, aranyfával és seprűvirággal teli kert is, amelyben minden nap regisztrálják a “történéseket” – melyik növény kezd virágozni, és melyiknek fakulnak a levelei.

Müller szerint a fenológia, vagyis a növényi-, illetve az állati életciklus és az éghajlat, évszakok kapcsolatát tanulmányozó tudományág terén végzett vizsgálataik arra engednek következtetni, hogy a “fenológiai óra” kissé eltolódott: a telek megrövidültek, a tavasz pedig egyre korábban kezdődik. A jóslatok szerint 2030-ban már január végén megkezdődhet a kikelet.

A januári tavaszról megkérdeztük Iványi Zsuzsát, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ  klímaszakértőjét. Kérdésünkre elmondta, hogy a Föld történtében mindig voltak klímaváltozások, de azok természetes folyamatok voltak. Az ipari forradalom óta a légkörbe juttatott antropogén (emberi) eredetű üvegházgázok (UHG) mennyisége egyre nő, ezeknek a légkört melegítő hatása fizikai tény. Az emberi tevékenység hatását figyelembe vevő, jövőre vetített éghajlati forgatókönyvek (un. scanariok)  csak nagy bizonytalansággal adhatók meg.
Jelenlegi ismereteink szerint nagyon valószínű, hogy a Föld globális hőmérsékletének emelkedéséhez az emberi tevékenység hozzájárul. A legnagyobb hőmérséklet-emelkedés a  magasabb szélességi körök mentén várható. Ennek része lehet a közepes földrajzi szélességeken a tél lerövidülése és következésképpen a  tavasz gyors beköszöntése.

„Számítani lehet a szélsőséges időjárási események – késői fagyok, hőhullámok, intenzív csapadék, aszály stb. – gyakoribbá válására is.”

Ugyanakkor számítani lehet a szélsőséges időjárási események (késői fagyok, hőhullámok, intenzív csapadék, aszály stb.) gyakoribbá válására is.
A globális hőmérséklet növekedés megállítása, illetve a változás mértékének csökkentése rendkívül sürgős, mert a melegedést előidéző gázok légköri tartózkodási ideje 50-200 év. A legnagyobb hatás az energia szektorban érhető el. Ennek módja  részben a kevesebb UHG-kibocsátásával járó energiatermelési módok alkalmazása, de még inkább egy energia-takarékosabb életmódra és kisebb energia-felhasználású termelési módra való áttérés.  A természetes erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, a tisztább környezet és kedvezőbb életfeltételek megteremtése az antropogén eredetű klímaváltozást tagadók számára is elfogadható és megvalósítandó feladat.