Aktuális

Tűzijáték vagy segítség az otthon nélkül maradtaknak?

Álljunk ámulva a nemzeti ünnep tűzijátékának fénye alatt, vagy mondjunk le róla? Hogy tegyünk jót azokkal, akiknek szinte semmijük nem maradt az árvíz és az esőzések után? Peller Mariann a tűzijáték elhagyásáról indított kezdeményezésről fogalmazta meg különvéleményét.

A hír: Tűzijáték vagy árvízi segítség – te melyiket választanád?
Pár nap alatt több mint 124 ezren csatlakoztak az egyik közösségi portálon elindult civil kezdeményezéshez, melynek alapítói a kormány jövő heti válaszára várnak.

Különvélemény Peller Marianntól
Ahogy a betegségek, úgy a balesetek vagy a természeti katasztrófák is mindig másokat érintenek. Másokat támadnak meg, másoknak kell szenvedniük, és másoknak megy tönkre az életük egyik pillanatról a másikra. Idegenek, távoli vidékeken. A közelünkben mindig minden rendben van. Legalábbis szeretjük ezt hinni.

peller - külön És ezeknek az idegeneknek, akik többnyire külföldiek, szívesen segítünk mi, magyarok. Segélyeket küldünk a cunami áldozatainak, a földrengés következtében otthontalanná válóknak vagy a szüleiket elvesztett szegény kisgyerekeknek.
Én többnyire a televízióból értesülök a természet erőinek kegyetlen pusztításairól. Heteken át néztem az elárasztott falvak nyomasztó képeit, és tudtam, én is segíteni szeretnék. Pénzzel és jótékonysági rendezvényeken való részvételemmel meg is teszem, de most minden segítség kevésnek tűnik. Egyszer csak valaki előrukkolt ezzel az ötlettel: mi lenne, ha idén lemondanánk az augusztus 20-i tűzijátékról, és a pénzzel az árvíz károsultjait segítenénk?

Az, hogy az ötlet nem is rossz, már abból kiderült, hogy ezekben a pillanatokban is folyamatosan növekszik a támogatóinak száma. Gondoljunk csak bele, mennyire vártuk évről évre a tűzijátékot! Őszintén szólva: én egyszer álltam közel ahhoz, hogy lássam élőben a rakpartról, de sajnos olyan rossz helyet sikerült kifognom, és annyi – nálam magasabb – ember vett körül (amit nem is értek, hogyan lehetséges…), hogy alig kaptam el néhány szikrát. Otthon meg a legritkább esetben ültünk le a tévé elé a családdal, hogy végignézzük. Persze tudom, hogy sokan tesznek így. Kényelmesen bevackolják magukat a kanapéra a hűtőből frissen kikapott, jó hideg sörrel vagy fröccsel, és megnézik a tévéközvetítést.
De mi van akkor, ha nincs se kanapé, se tévé, se hűtőszekrény, mert elmosta az iszapos, szennyezett áradat? És nincs a ház sem, amely egy élet munkája volt. Nincs otthon.

Cirkuszt és kenyeret a népnek! – tartja a mondás. A mostani helyzetben azonban úgy tűnik, így a helyes: cirkuszt vagy kenyeret a népnek? Márpedig ha ezek közül kell választani, akkor én a kenyérre szavazok, és úgy tűnik, egyre többen gondoljuk így. Különben is, kinek lenne kedve azzal a tudattal ünnepelni, hogy sokaknak semmi okuk a mulatozásra. Számukra az lesz az ünnep, ha újra lesz egy hely, amelyet úgy nevezhetnek: otthon.
Értem én, hogy a tűzijáték elhagyása turisztikaibevétel-csökkenéssel járna, de az az állítólagos 100 millió forint óriási segítség lenne számukra.

A hét korábbi különvéleményei:
Karafiáth Orsolya: Focivébén a magyar hajléktalanválogatott
Soma Mamagésa: Idősebb nő fiatal férfit keres!
Winkler Nóra: Jövőre indulhat a közösségi kerékpározás

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top