Nőként érvényesülni…

De fel kell állni. Ismerős a sztori? Számos magyar nővel is megtörtént már ez, de ez a fő szál a Férjem védelmében című amerikai sorozat történetében is, szóval ez még a tengerentúlon is megtörténhet, ahol pedig köztudomásúan kolbászból van a kerítés. A Golden Globe- és SAG-díjjal jutalmazott sorozat első szériáját a Hallmark újra műsorára tűzi, és új epizódokat is láthatnak a hölgynézők – hiszen őket célozza meg a csatorna elsősorban. Az ügyvédes, tárgyalótermes sztori és a főszereplő Julianne Margulies remek játéka egyébként kivívta még a sokat látott sorozatfüggők, kritikusok elismerését is, a CBS pedig a nagy siker miatt megrendelte a második szériát.  

Az új részek vetítésének alkalmából került sor arra a sajtórendezvényre, melyet az etyeki Korda Stúdióban tartottak, és amelynek kiemelt vendégei Pataki Ági exmodell, producer és dr. Szűcs Andrea családjogi ügyvéd voltak. Velük először Vízy Dorka, a Magyar Rádió műsorvezetője beszélgetett, majd a vendégek válaszoltak az újságírók kérdéseire is. Természetesen a beszélgetés a női érvényesülés, sikeresség és a karrier-család-férfitársadalom hármasa körül forgott, hiszen a sorozat is ezeket a problémákat járja körül.

Dr. Szűcs Andrea családjogi ügyvéd

Szűcs Andrea és Pataki Ági azokat a nőket képviselték, akik sikeresek, ugyanakkor a karrier mellett a családjuk is ugyanolyan fontos számukra, és elmondható róluk, hogy saját maguk irányítják az életüket. Ez utóbbi persze nem olyan egyszerű dolog, hiszen az ügyvédnő szerint az ember nem mindig képes irányítani a sorsát, „néha sodródik”, Pataki Ági pedig úgy látja, minden nőt nagyban befolyásol a családi minta, azaz hogy valaki önálló nőket látott-e a családjában, vagy inkább háztartási robotokat. Szűcs Andrea ehhez azt is hozzáfűzte, hogy praxisában számtalanszor találkozott már azzal, hogy válóok is lehet, ha egy anya nem akarja, hogy a lányai ilyen mintát lássanak, és ők is rabszolgaszerepben töltsék majd házasságukat.   

Persze nőként karriert csinálni egy férfitársadalomban nem sima ügy, még ha sok minden javult is az elmúlt évtizedek alatt. „Egy férfi ambiciózus, egy nő meg mit ugrál itt” – foglalta össze egyetlen velős mondatban Pataki Ági a férfiak hozzáállását az ambiciózus hölgyekhez. Ha egy nő sikeres, akkor még akár ellenszenvessé is válhat, míg ha egy férfi kemény és határozott, akkor még tetszést is tud kivívni magának. Persze vannak kivételek, vannak férfiak, akik nem irigyek a sikeres és határozott hölgyekre: a vendégek férjüket természetesen ebbe a kategóriába sorolták.

Pataki Ági

Pataki Ágit gyakran kérdezik arról, hogy hogyan lehet megőrizni a fiatalságot ötven felett, vicces módon ez az egysíkú újságírói érdeklődés a férjét jobban zavarja már, mint őt magát, ő mindig türelmesen elmondja, hogy mi a titok. De mi nem erről kérdeztük, hanem kapcsolódva a rendezvény mottójához („nők, akik képesek saját sorsuk irányítására!”), arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire jellemző a modellszakmára a kiszolgáltatottság, és mennyire volt ez jellemző a hetvenes-nyolcvanas években, amikor Pataki a Fabulon reklámarca volt. A Nők Lapja Cafe olvasóinak Pataki Ági elmondta, hogy bár valóban létezik egy ilyen vélemény a modellszakmával kapcsolatban, de ő erről mást gondol. „Szerintem nem szakmafüggő, hogy ki milyen kiszolgáltatott az életben és a szakmájában. Ez személyiségfüggő és egyéniségfüggő. És ha valaki megtanulja az életben, hogy hogyan építse föl önmagát, hogyan tartsa kézben a saját sorsát, akkor független tud maradni, vetődjék is az élet bármely területére.” Ugyanakkor az is igaz – tette hozzá a jelenleg producerként dolgozó exmodell –, hogy a hetvenes-nyolcvanas években ők könnyebb helyzetben voltak, mert tizennyolc éves koruk után kerültek a szakmába, és nem gyerekként. „A nagy problémát abban látom, hogy úgy lecsökkent az a korhatár, amikortól már modellként dolgozhat valaki, hogy ilyen fiatalon még nem elég érettek ehhez a munkához.”

Pataki Ági két alapítványban is aktívan dolgozik, a Mosolyország Alapítványban és a Csányi Alapítvány a Gyermekekért-ben, mindkettő olyan embereknek, gyerekeknek nyújt segítséget, akik pont hogy nem tudják saját sorsukat irányítani. Pataki a Nők Lapja Cafénak azt is elárulta, hogy hogyan kapcsolódik mindez az egyéni sikerhez, karrierhez. „Vannak az embernek kötelességei. Minél sikeresebb valaki, minél jobb anyagi körülmények között él, minél rendezettebb az élete, annál nagyobb a felelőssége a társadalmi szerepvállalásban.” A Csányi Alapítvány a gyermekekért például tehetséges, de hátrányos helyzetű gyerekeket karol fel. „Azt is lehet tanulni, tanítani, hogy hogyan járjuk a saját életünket úgy, hogy közben nem függetlenítjük magunkat sem a családtól, sem a környezettől, sem a társadalomtól.”

   

Dr. Szűcs Andrea családjogi sztárügyvéd a Nők Lapja Cafe kérdésére elmesélte, hogy olyan kiszolgáltatott helyzetbe ugyan még nem került, mint a sorozat hősnője, ám érte egy olyan élmény az életében, amely arra inspirálta, hogy a női jogokért harcba szálljon. „Amikor a második gyermekem születése után visszamentem a munkaközösségbe dolgozni, akkor az egyik férfi kolléga munkaközösségi taggyűlésen azt találta mondani, hogy aki ügyvéd, az ne szüljön, hanem menjen el jogtanácsosnak, ott elnézik az ilyesmit. Ekkor éreztem azt, hogy nem maradhat így tovább, hogy bűn legyen pusztán az a biológiai tény, hogy egy nő tud szülni.” De az ügyvédnő azt is elhatározta, hogy ezután megmutatja, nőként, családanyaként is képes lesz ugyanolyan sikereket elérni, mint egy férfi. Csakhogy ez azzal járt, hogy sokszor úgy érezte, „nem lehetett sem tökéletes ügyvéd, sem tökéletes anya”. „Ez egy örökös hiányérzet volt. Ma már, hogy felnőtt gyerekeim vannak, nyilvánvalóan más. Amikor kicsik voltak a gyermekeim, közben muszáj volt ügyvédként is helytállni. Minden ügyvédnőnek az életében vannak pillanatok, amikor úgy érzi, egyik helyen sem tud igazából teljesíteni.” 

A sajtóesemény szervezői ezután végigvezettek minket a Korda Stúdió New Yorkot idéző  utcadíszletei között, és néhány stúdiót is megtekintettünk. A New York-díszletek között forgatták a Hellboy 2. bizonyos jeleneteit, erről árulkodott a felrobbant zöld szörny nyoma az egyik utcasarok falain, persze a sarok is, meg a zöld trutymó is gipszből készült díszlet volt. Idegenvezetőnk a lelkünkre kötötte, hogy bármit is látunk a filmekben, kórházi folyosókat, bírósági tárgyalótermet vagy a titkosszolgálat főhadiszállását, ne higgyünk a szemünknek, ezeket mind ilyen hatalmas, se vége, se hossza hangárszerű stúdiókban veszik föl. A külső helyszínek, utcarészletek pedig sokszor valójában csak az etyekihez hasonló, fából ácsolt és gipsszel borított épülethomlokzatok, amelyeket állványzatok áttekinthetetlen erdeje támaszt ki hátulról, nehogy egy szélroham belekapaszkodjon, és felborítsa. 

A Korda Stúdió történetének egyik legviccesebb jelenete biztosan az volt, amikor augusztusi hőségben reklámfilmet forgattak néhány pingvin főszereplésével. A pingvinek csak úgy bírták ki hőguta nélkül a kánikulát, hogy páronként váltották őket, és amíg az egyik páros dolgozott, addig a másik egy hűtőkamionban pihent. Hogy pezsgőt és heringet szolgáltak-e föl a lakosztályukban, arról nem szól a fáma.