Aktuális

Gyógyulás életmódváltással?

Életmódváltással megállíthatók vagy akár vissza is fordíthatók a szervezetben zajló rossz folyamatok? Lehet-e csupán lélektani módszerekkel és helyes életmóddal megelőzni vagy gyógyítani a betegségeket? Mindezek tények vagy csupán illúziók?
Dr. Kuklis Eszter orvos, természetgyógyász
Dr. Kuklis Eszter orvos,
természetgyógyász

– A civilizációs betegségek nagy valószínűséggel mind kezelhetőek vagy legalábbis pozitívan befolyásolhatóak életmód-terápiával –  véli dr. Kuklis Eszter orvos, természetgyógyász. – Közismert, hogy a túlzott kalóriabevitel elhízáshoz vezet, s hogy az elhízás is betegség. A köztudatban meghonosodott már, hogy bizonyos életviteli sajátosságok konkrét kórképekhez vezetnek, és értelemszerű, hogy ezen betegségek gyógyítása is életmódváltással lehet a leghatásosabb.

A különböző genetikai adottságok természetesen nagy szerepet játszanak abban, hogy a hasonlóan egészségtelen életmódot folytató emberek közül nem mindenkinek lesz, mondjuk, infarktusa. A genetikának azonban bizonyítottan kisebb szerepe van a civilizációs betegségek kialakulásában, mint a helytelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak és a rossz stresszkezelésnek. Az öröklött genetikai háttér leginkább úgy játszik szerepet, hogy az egyik embernél a helytelen életmód magas vérnyomáshoz, a másiknál pedig például cukorbetegséghez vezet, mert másutt van a gyenge láncszem a genetikai felépítésében. Genetikai vizsgálattal ma már meg tudják állapítani, milyen betegségekre van nagyobb hajlamunk, de ezek kifejlődésének esélyét nagyban csökkenteni lehet a megfelelő életmóddal. 

A genetika csak hajlamosít

Az senki számára nem újdonság, hogy az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok mind összefüggésben vannak a helytelen életmóddal. Léteznek természetesen olyan genetikai állások, amikor szinte biztosra vehető, hogy egész fiatal korban ki fog alakulni a daganatos betegség, és semmit nem lehet tenni ellene. A mellrákok között van például ilyen, de ezek ritka és speciális genetikai együttállások, a többi esetben viszont az életmód is nagyban beleszól a daganat kialakulásába.

A gének ki- és bekapcsolhatók, azaz nem biztos, hogy egy bennünk lévő gén működésbe fog lépni az életünk folyamán. Olykor tőlünk függ, hogy bekapcsolunk-e egy ártó hatású gént, vagy sem. A legtöbb daganat mögött ott a lelki trauma, a helytelen táplálkozás, és ma már bizonyított, hogy kialakulásukban szerepe van a mozgáshiánynak. Kimutatták, hogy a mellrák kockázata akár negyven százalékkal csökkenthető heti háromszor egyórás testmozgással.

– Ha pontosan ismerjük a genetikai betegséghajlamainkat, és tudjuk, hogy szív- és érrendszeri betegségre van rizikónk, akkor a zsiradékbevitelt még drasztikusabban kell csökkenteni, beleértve a jó zsírokat is – teszi hozzá dr. Kuklis Eszter. – Magas vérnyomásnál a sóbevitelre kell odafigyelni, ha pedig valaki májbetegségre hajlamos, annak az alkoholból kell visszavenni. Másfajta figyelmet igényel egy bélrendszeri daganatra való hajlam, és mást a szívinfarktus-rizikó. 

A koszorúér elmeszesedése is visszafordítható

Ami a testmozgást illeti, az aerob mozgások – intenzív séta, futás, biciklizés, úszás – és a nyújtó-lazító mozdulatok – jóga, tajcsi – a leghatékonyabbak a stresszre, a test és a lélek összehangolására.

Egy Dean Ornish nevű amerikai orvos harminc éve vizsgálja a jóga hatását. Teszi ezt részletes és szigorúan kidolgozott módszertannal – mint a gyógyszerkísérletek esetében –, és bebizonyította: mindenféle gyógyszeres terápia nélkül, csupán az életmód speciális megváltoztatásával infarktuson átesett szívkoszorúér-betegeknek nemhogy nem romlik tovább az állapota, de a koszorúér-meszesedés orvosilag bizonyítottan akár vissza is fordul. Azaz lejön a mészlerakódás a koszorúerekről. Az Ornish-programot az Egyesült Államokban a biztosító által finanszírozott programként vezetik be, dr. Ornish pedig a Fehér Ház egészségügyi tanácsadója. A program majdnem vegetáriánus, zsír- és cukorszegény diétából, jógából és relaxációból áll.

– Az Ornish-programot szeretnénk Magyarországon is meghonosítani, októberben indítjuk az első csoportot – mondja dr. Kuklis Eszter. – Orvosilag részletesen eddig csak a koszorúér-megbetegedéseket vizsgálták, de a vizsgálatok közben kiderült, hogy bizonyos esetekben a prosztatarákot is vissza lehet vele fordítani, és nagyon valószínű, hogy a mellrák is pozitív irányban befolyásolható.

Gyógyulás életmódváltással?
 

Legyen örömforrás a váltás!

Ha betegek leszünk, még mindig hajlamosak vagyunk inkább külső  okot gyanítani, semmint megkeressük, mi mit tettünk azért, hogy a kórkép kialakuljon. Most például mindenki haragszik a parlagfűre, pedig a hiba valójában bennünk van, nem a növényben. Olyan mennyiségű vegyi anyagot tömünk magunkba és szedünk fel a környezetünkből, hogy megbolondítottuk az immunrendszerünket. Ezért nem véletlen: miközben húsz évvel ezelőtt még a „parlagfű-allergia” kifejezést sem ismertük, mára az allergia népbetegség lett. S még mielőtt bárki rajta kívül álló oknak gondolná a környezeti ártalmakat, érdemes inkább úgy gondolni rá: ez is az életmódunkhoz tartozik, és rajtunk múlik, milyen környezetet alakítunk ki magunk körül.

Persze látszólag könnyebb bevenni egy tablettát, mint elkezdeni mozogni, lemondani bizonyos ételekről, és rendszeresen relaxálni, ahelyett, hogy a tévét bámuljuk. Sokan azt hiszik, az egészséges élet a lemondással és az aszketizmussal egyenlő, pedig az életmódváltás is lehet örömforrás. Amikor testmozgást választunk, gondoljunk arra, melyiket tudjuk a legnagyobb örömmel végezni. Sajnos, a mai testnevelésórákon még mindig Cooper-tesztet futtatnak a diákokkal: időt mérnek, teljesíteniük kell, erre kapnak osztályzatot. Miközben a mozgás valódi élvezetet ad, ha megtanuljuk, hogyan kell csinálni, és melyik az a formája, amelyik számunkra örömet szerez. Az ételnek szépnek, gusztusosnak és ízletesnek kell lennie, ám a valódi ízt nem az ízfokozók, mesterséges színezékek és állagjavítók adják.

    Ételek és érzelmek

Az egészséges táplálkozásban a szénhidrátbevitelnek kell a legmagasabb arányban lennie, de nagyon nem mindegy, hogy az milyen. A „szénhidrát” szót hallva ugyanis főként a fehér cukorra és a fehér kenyérre gondolunk, de ezek nem minőségi szénhidrátok, az csak a teljes kiőrlésű lisztben és a rostban gazdag zöldségekben és gyümölcsökben van.

A lelki életmódváltásban megint csak nem mindegy, konkrétan milyen betegségről beszélünk. Tudni lehet, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, az infarktus és magas vérnyomás az úgynevezett „A” típusú személyiségekben alakul ki könnyebben. Ilyen a folyton rohanó, vezető-menedzser típusú ember, aki könnyen dühbe gurul, és a negatív érzelmeit gond nélkül ki tudja fejezni, de a pozitív érzések átélése, megfogalmazása és kimondása problémát jelent számára. A daganatos betegségekre viszont a „C” típusú személyiségek hajlamosak. Ők az önfeláldozó mártírok, akiknek a negatív érzelmek szavakba öntése, illetve az önérvényesítés az, amely megoldást jelenthet egy eredményes stresszkezelésben. Mindkét típus elfojtja az érzelmeit, de másokat és máshogyan.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top