A fuzárium-ügy folytatódik – fertőzött liszt a polcokon

Szabó István, a Cerbona vezérigazgatója

Bár van ellenőrzés bio és nem bio esetében egyaránt, mégis malomba, tésztába, majd a boltokba került a fertőzött búzából készült áru, amelynek egy részét a háziasszonyok már hazavitték. A székesfehérvári központú, száz százalékban magyar tulajdonú Cerbona cég volt az első, aki ezt észlelte, jelentette a hatóságoknak, és késztermékeit leszedette a polcokról.

– Aki hibázik, annak vállalnia kell a felelősséget. Mi a laboratóriumunkban folyamatosan végzünk méréseket, és amikor észleltük a fertőzést, egy kolléganő ezt azonnal jelezte a hatóságnak, és akkreditált mérést kért – kezdi Szabó István, a Cerbona vezérigazgatója.

– A hivatalos mérési eredmény kézhezvétele után intézkedtünk, minden illetékest tájékoztattunk, és felvettük a kapcsolatot a bajai Diamant malommal, aki elismerte a felelősségét. Cégünk csak a durumlisztet őrölteti náluk, mert ahhoz különleges technika szükséges. Mi a fogyasztó érdekeit tartottuk szem előtt a bejelentéskor, az áru visszahívásakor Tudjuk, a felelősség a beszállítóé, a malomé, de a készterméket a mi cégünk nevével azonosítja a vásárló, akkor is, ha mi vétlenek vagyunk. Ezért fontos, hogy a vevőink tudják, a Cerbona felelősségteljes, és kiváló hazai termékeket kínál – mondta Szabó István, akit hivatalosan még nem tájékoztattak arról, honnan származik a fuzáriummal szennyezett DON-toxinos búza.

Értesüléseink szerint rajtuk kívül csaknem húsz gyártó kapott a fenti tételből, de lapzártánkig a Cerbona-termékeken kívül csupán a ceglédi Tortellino Kft. sajtos, sonkás, gombás tortellinijét, ravioliját és lasagnáját vonták ki a forgalomból.

Biztosan hazai?

Szeitzné dr. Szabó Mária

A Magyar Élemiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója, Szeitzné dr. Szabó Mária ijesztőnek tartja az ügyet, még akkor is, ha nem életveszélyről van szó.

– Az azonnali hatósági kivizsgálás mellett teszem le voksomat. A búza származási helyét nem ismerem, ennek vizsgálata nem a mi dolgunk. A kockázatfelmérés, a riasztás, a tájékoztatás viszont igen. A lakosságnak tudnia kell, a fuzárium toxinjai nem pusztulnak el sem a főzés, sem a sütés során, így a malomból kikerült DON-toxin sem – mondta a főigazgató. A kérdésre, tesznek-e lépéseket az ügyben, hogy a lakosság megtudja, mely cégek vásároltak a szennyezett lisztből, azt válaszolta: ez nem az ő hatáskörük.

A német tulajdonú bajai Diamantnál is ezt a kérdést szerettük volna föltenni, kik, mennyit vittek el, hogyan születhettek a kísérő iratok, amelyeken azt igazolják, a búza toxinmentes, de a vezetőket nehéz utolérni, nem kívánnak nyilatkozni. Amikor lapzártakor az igazgató, Kökény István visszahív, igen szűkszavú, de annyit azért elárul:

– A fertőzött tétel a hazai piacról való. Mi nem vásárolunk mást – szögezi le, és hozzáteszi, ha azt is megmondaná, kitől vették, beperelnék.

A bio útja is nyomon követhető

A hazai biogazdák attól tartanak, a fertőzött gabonából készült lisztről szóló hírek, az áruvisszahívások árthatnak nekik, mert a vásárló azt hiheti: a teljes kiőrlésű egyben bio is.

– Sokan nem tudják, mit takar a bio, a reform, az öko, a natúr, és sokan azt gondolják, a bioboltban csak biotermékek kaphatók. A hazai lakosság kedveli a biót, ismeri az előnyeit, keresi. A mi gazdáink legtöbbje tisztességes, és tudomásul veszi, hogy szigorú, átlátható rendszerre, rendszeres hozamellenőrzésre, keresztellenőrzésekre van szükség. A búza esetében is minden nyomon követhető, a vetőmagtól a termelőn át a malomig, a pékig, tanúsítvány kíséri az árut. Persze azért anomáliák is akadnak, ez az ágazat vonzza a csalókat, akik csak azt látják: a bio háromszor annyit ér. Évi több mint száz ügyet vizsgálunk ki, és a tisztességteleneket kizárjuk. A minap is tárgyaltunk egy ügyet, ahol a gazda feketén permetezett – mondja Roszik Péter, a Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. ügyvezetője, akit kérdeztünk a bio mikrobiológiai kockázatáról, vagyis arról, hogy nagyobb mértékben kerülhet-e bele a környezetből szennyeződés. És kérdeztük a Biokontroll-védjeggyel ellátott, általuk ellenőrzött kínai termékekről is.

– A természetes növényvédelem, a vetésforgó, a növénytársítások védik a biót, így tud vegyszermentes maradni, ami azt eredményezi, hogy a biotermék mikrobiológiai kockázata nagyobb. A Kínából érkező kölesre – amelyen az áll: „Ellenőrizte: Biokontroll Hungária”, és rajta van az embléma – a következőt tudom mondani: ha egy külső piac ellenőrzési jegyzőkönyvekkel, megfelelő iratokkal tudja igazolni egy áruról, hogy az bio, akkor az Európába behozható, és elfogadják biónak. Az a lényeg, hogy az útja nyomon követhető legyen a termelés helyétől egészen végig. Magyarországra is így kerül a kínai bio, a vámhatóság ellenőrzi, aztán mi – mondja, és az értetlenkedésemen, hitetlenkedésemen, azon, hogy megjegyzem: eszerint csak papírokat ellenőriznek, nem lepődik meg. Leszögezi, ezt ő sem tartja helyesnek, nem örül a kínai bioterméknek, de az EU így szabályoz.

Czeller Gábor biogazda

A tisztességes gazdálkodás a cél

Hatalmas, ringó búzatáblák, viruló napraforgó-ültetvények, szójaparcella, sárgabarack- és szilvaültetvények, valamint zöldségkertészet dicsérik Tamási határában Czeller Gábor biogazdát. Az ő búzáját a svájciak keresik, egy szemet sem ad el itthon, és nála 1992 óta nem volt fuzárium-fertőzés. A 170 hektáron gazdálkodó Czeller Gábor, aki a Magyar Biokultúra Egyesület elnöke, a most kirobbant ügy kapcsán azt mondja:

– A tisztességes gazdálkodás a cél, hosszú távon ez a nyerő. A kereskedelem, a behozatal egy másik kérdés. Amit én és gazdatársaim művelünk, az nem csupán termelési mód, hanem életforma. A mi termékeink mellett azért teszik le egyre többen a voksukat, mert ellenőrzött helyről, megbízható forrásból származnak, nem tartalmaznak vegyszermaradványokat.

Még több az e heti Nők Lapjából: • Lilu: Néha úgy megválnék a hasamtól! » • D. Tóth Kriszta: Egy gyerek – két nyelven (1) » • Tamással, sülve-főve: Üvegbe zártuk a nyarat » • Michael Jackson titokzatos halála » • Gyógyulj lélekmasszázs-terápiával! » • Tompos Kátya Piaf-dalokat énekelt Párizsban »