Karácsony a nagyvilágban

Összeállításunkból kiderül, hogyan ünnepelnek mások. 

Lengyelország: 
 
Lengyelország nagy hagyományokkal bíró, igazi katolikus ország, természetes hát, hogy a karácsonyhoz is sok népszokás kapcsolódik. Az ünnepi vacsora imával kezdődik, majd a család közösen elfogyaszt egy ún. Oplatteck-et, vagyis egy Szűz Mária, József és a gyermek Jézus alakjával díszített ostyát. Emlékezve a kis Jézus születésére, a teríték közé szalmát is raknak, és mindig fenntartanak egy helyet a nem várt vendégek számára. Szenteste a gyerekek pásztornak, angyalnak, ördögnek vagy épp királynak öltöznek be, házról házra járnak, közben pedig süteményt gyűjtenek. A karácsony itt is január 6-án, vízkereszt napján ér véget.

 
Lettország:

Talán a lett gyerekek a legszerencsésebbek a világon: onnantól kezdve, hogy a december 6.-án a Mikulás beteszi a lábát a házba, „ki sem lép” onnan, és két héten át minden áldott este ajándékokkal kedveskedik a gyerekeknek. Szenteste ne várjunk nagy lakomát: csupán borsó, rétes, káposzta és kolbász kerül az asztalra. Persze így legalább kevésbé kell tartani az ünnepi pluszkilóktól… 

Libanon:

Egy hónappal karácsony előtt a libanoni családok különféle gabonafajtákat ültetnek el cserépbe és december 24-én a már zöldellő növényekkel kört alkotnak a karácsonyfa, és a karácsonyi barlang körül. Utóbbi azt a barlangot szimbolizálja, ahol Jézus született. 

Mexikó: 
 
Biztosan sokan gondoltak már arra, milyen lehet olyan országban karácsonyozni, ahol a hőmérséklet december végén is 25-30 fok körül mozog, és a fehér karácsony kisebbfajta csodának számít. Ha máshonnan nem, hát a szappanoperákból tudjuk, Mexikó erősen vallásos, katolikus ország. Általában kilenc-tíz család ünnepli együtt a karácsonyt, akik eljátsszák Mária és József útját Betlehembe, miközben december 16-tól kezdve pedig 8 napon át házról házra viszik a szobraikat. December 24-én a szobrokat elhelyezik a felállított betlehemi oltárakba, a templomokból kihozott kis Jézus szobrok mellé. Az ünnep legfontosabb kiegészítői a gyertyák és a szentképek, nem ritka hogy ezeket óriásplakátokra is kivetítik a városokban. 
 

Németország: 

Hozzánk hasonlóan a német gyerekek is kiteszik csizmáikat az ajtó elé Mikulás napján, hogy az telerakhassa őket ajándékokkal. A karácsonyfát december 24-én együtt díszíti az egész család, majd este ropogós libasültet esznek vöröskáposztával és krumplival. A gyerekek vízkereszt napján királynak öltöznek, és így járják az utcákat, közben pedig minden kapura felírják a királyok neveinek kezdőbetűit. 
 
Norvégia: 
 
A norvégok – hálából az angolok segítőkészségéért a II. világháborúban – hagyományként minden karácsonykor egy hatalmas fenyőfát küldenek London városának. A családok már december elején készülődnek a karácsonyfa feldíszítésére, gyönyörű díszekkel ékesítik a házukat, december 1-jén pedig meggyújtják az első adventi gyertyát.  
December 24-én ellátogatnak a temetőkbe és minden sírra égő gyertyát helyeznek. Este az ünnepi vacsora után a családok körbetáncolják a karácsonyfát, miközben együtt énekelnek. 

Olaszország: 
 
Észak-Olaszországban a Télapó, Babbo Natale vagy a kis Jézus viszi az ajándékokat a gyerekeknek. Egyes vidékeken már december 13-án megkapják az ajándékokat Szent Lucától. Rómában egy Befana nevű seprűnyélen közlekedő jóságos öreg boszorkány juttatja el a csomagokat a gyerekekhez a kéményeken át.  
Jellegzetes előétel az ünnepi vacsorán a parajjal töltött ravióli diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola töltött gombával. A főétel általában sült házinyúl pármai sonkával, a vacsora végéről pedig nem hiányozhat a tipikus olasz desszert, a tiramisu, a fenyőmagos csillag, vagy a csokoládés kuglóf.  
 
Oroszország: 
 

Pilaf

Oroszországban csak január 6-án, vízkeresztkor díszítik fel a jolkát, az orosz fenyőfát. Az előétel zakuszki, a blini (lazaccal, kaviársral töltött palacsinta) vagy a grúz eredetű, virágformájú töltött káposzta. A tehetősebbek a fekete Beluga kaviárt, a szegényebbek a “szegények kaviárját”, padlizsánkrémet fogyasztanak. Igen ismert levesük a gazdag és sűrű szoljanka leves vagy a csípős scsí, ami mellé pirozskit, káposztával, darált hússal töltött vodkás tésztát esznek. Főételként a férfiak által készített perzsa eredetű pilaf áll, mely nem más, mint birkahúsos vagy zöldséges sáfrányszínű rizs. A tartalmas vacsorát desszertként sajttorta, kuglóf vagy egy szelet híres oroszkrémtorta zárja. 
 

Portugália: 
 
Karácsonykor a portugál családok tagjai a tűzhely mellé rakják a cipőiket. Szenteste húzzák elő és bontják ki a lábbelikbe becsempészett meglepetéseket. Ezután fogyasztják el a tradicionális ünnepi vacsorát, amely sózott, szárított tőkehalból és burgonyából áll. 
 
Spanyolország: 
 
Spanyolországban pont úgy zajlik a karácsonyi készülődés mint nálunk, de ott az igazi ünneplésre vízkereszt napján kerül sor. A gyerekek reggel ajándékot találnak a cipőikben, amit természetesen a három király tett bele az éj leple alatt. Az utcákon végigvonul a királyok díszes hintója, akik este elvegyülnek a tömegben, és a gyerekek legnagyobb örömére együtt járják az utcákat.  
A különleges ünnepi fogások közül a legismertebb a mandulaleves és a kemencében sült dévérkeszeg.  
 
Svájc: 
 
Az ország legnagyobb városában, Zürichben karácsonykor “mesevillamos” fokozza az ünnepi hangulatot, amely körbeviszi a gyerekeket a városon. A villamoson utazó kicsik karácsonyi dalokat énekelnek, az ellenőrök édességeket osztogatnak az utasoknak. 
 
Svédország: 
 
A karácsonyfa alá szinte mindenhol bekerül a szalmából készült kecskebak. Ezeket a svédek Jolklappar-nak hívják, ami karácsonyi zörgést csjelent. A név egy régi szokásra utal, mely szerint az emberek megzörgették annak a kapuját, akit meg akartak ajándékozni, majd miután bedobták a kapun az ajándékokat, elfutottak. Az ajándékokat, melyeket kis versek kíséretében adnak át a gyerekeknek, a Télapó hozza, mégpedig az ünnepi vacsora után. Január 13-án az ünnep zárásaként a svéd családok még utoljára körbetáncolják a karácsonyfát. 
 
 
Új-Zéland: 
 
Új-Zélandban a karácsony nyár közepére esik. A legtöbben ezen a napon kimennek a tengerpartra és piknikeznek a szabadban. Tekintettel a hőségre, az ünneplők általában hideg sonkát esznek, amit a felnőttek jégbe hűtött sörrel, a gyerekek üdítővel öblítenek le.