Kezdődik a kullancsszezon

Jó hír, hogy kapható a patikákban az oltóanyag!

Kullancsencephalitis (a kullancsvírus által okozott agyvelőgyulladás).

A szenzációs híreket kereső, nem mindig szakszerű ismeretterjesztés a lakosság körében sokszor indokolatlan szorongást, félelmet kelt, pedig megvannak az eszközeink a kullancs közvetítette betegségek megelőzésére, elkerülésére, gyógyítására.

A hazai kullancsok által terjesztett betegségek közül egyet vírus, a többit baktériumok, paraziták okozzák. Leggyakoribb a Lyme-kór, évi ezer fölötti bejelentett esettel. Második helyen a kullancsencephalitis áll évi 60-70 megbetegedéssel.

A kullancsencephalitisnek (kullancsvírus által okozott agyvelőgyulladás) Európában nyugatról kelet felé haladva fokozódik gyakorisága. A kórokozó a kullancsencephalitis vírus. A vírus legfontosabb terjesztője az Ixodes ricinus kullancs különböző fejlődési alakjai (lárva, nimfa, imágó), de más kullancsfaj is terjesztheti.

A kullancsok a hazai lombos erdőkben és füves-bokros területeken élnek, és ma már előfordulnak a városi parkokban, kertekben is. Magyarországon a legtöbb megbetegedés az ország nyugati megyéiben fordul elő. Zala-, Vas-, Somogy-, Nógrád-, Baranya- és Veszprém megyéből jelentik a hazai megbetegedések 90%-át. Kevésbé közismert – és 2007-ben erre is volt példa Zala-és Vas megyében-, hogy a vírus terjedhet a fertőzött állat (tehén, kecske, juh) nyers tejével.

A kullancsencephalitis szezonja tavasszal, a külső hőmérséklet melegedésével kezdődik, amikor a kullancsok mozgása megélénkül, és keresik a fejlődésükhöz szükséges vérszívási lehetőséget. Májustól októberig észleljük a legtöbb megbetegedést, június-júliusi és egy kisebb októberi csúccsal. A hazai kullancsok közül kb. minden kétezredik hordozza a vírust, amit utódainak is átad, így a szemmel alig látható kullancslárvák is okozhatnak fertőzést.

A kullancscsípéssel fertőződött személyek többsége férfi, ami a foglalkozás jelentőségét mutatja. A nyers kecsketej útján szerzett kullancsencephalitisben megbetegedettek nagyobb része ezzel szemben nő volt.

A bejelentett betegek száma 2006-ban 57 volt. Ez több mint 2005-ben (53), de jelentősen kevesebb, mint másfél-két évtizeddel ezelőtt. A csökkenés magyarázata: a védőoltás bevezetése és a lakosság ismereteinek bővülése. A vas megyei megbetegedések száma jól követi az országos trendet. 2007-ben az újabb emelkedést a nyugat-magyarországi (Zala-és Vas megyét érintő) kecsketej -közvetítette járvány okozta.

A kullancsencephalitis lappangási ideje 4-14 nap.

A betegség jellemzően két fázisban zajlik. Az első fázis tünetei: magas láz, fejfájás, izomfájdalom, levertség, szemfájdalom. A láz és a kísérő tünetek 3-4 nap után enyhülnek, és teljesen megszűnhetnek. Kedvező kórlefolyás esetén a betegség az első fázis után nem folytatódik, gyógyul, és rendszerint nem kerül felismerésre.

A második fázis két-három tünetmentes nap után újabb láz, hányinger, fejfájás, izomremegés, egyensúlyzavar, fénykerülés, agyhártyaizgalmi tünetek kíséretében kezdődik. A betegek többsége ebben a fázisban kerül kórházba. Az agyvízben emelkedett a fehérje és sejtszám. Az idegrendszer érintettségének súlyossága változatos. Enyhébb kórlefolyás esetén a beteg aluszékony, súlyosabb esetben eszméletlen lehet.

A láz általában egy hét után csökken, egyidejűleg enyhül a fejfájás és a hányinger. Szövődménymentes esetben 10-14. napos kórházi ápolás után távoznak a betegek. A legismertebb szövődmény a vállöv-bénulás, ritkábban más izomcsoportok bénulása. Saját betegeink között 6%-ban fordult elő bénulás. A legsúlyosabb kórlefolyást a 40-60 év közötti férfiakban észleltük. Egyéb, fokozatosan elmúló maradványtünetek: fejfájás, fáradékonyság, koncentrálási, tanulási nehézség, karakterváltozás, depresszió a betegek közel 40%-ában fordul elő. A bénulás maradandó, a mozgásfunkciók fizioterápiával javíthatók. Kullancsencephalitisben a halálozás ritka, 1% alatt van. Gyermekekben a betegség enyhébb lefolyású, sokszor lázas betegség képében zajlik.

Kezelés

A kullancsencephalitisnek nincs specifikus gyógykezelése. A betegség magától gyógyul. A terápia tüneti. A kórházi kezelés feladata az ágynyugalom, a folyadék-és só-egyensúly, láz-és fájdalomcsillapítás, agynyomás-csökkentés, szükség esetén az életfunkciók biztosítása.

Megelőzés

A kullancsencephalitis megelőzésének módja a csípés elkerülése megfelelő ruházattal, a bőrön alkalmazható kullancsriasztó szerekkel, a befúródott kullancs mielőbbi eltávolítása és az aktív védőoltás. A nyers tej közvetítette fertőzés megelőzhető a tej forralásával, pasztőrözésével. A keménysajtokban nem marad életképes a vírus.

A kullancsencephalitis az egyetlen kullancs által közvetített betegség, amely ellen rendelkezünk védőoltással. A foglalkozás miatt kullancscsípésnek kitett személyek (vadőr, erdész, mezőőr, erdei munkások) védőoltásának biztosítása a munkáltató feladata és felelőssége.

Az aktív védőoltás optimális ideje a tél vége, de bármely évszakban elvégezhető. Felnőttek és gyermekek számára külön oltóanyag áll rendelkezésre. A gyermekek egyéves kor után olthatók. A szokásos oltási menetrend: egy hónap alatt két alapoltás, egy év múlva emlékeztető oltás, majd ötévenként emlékeztető oltások (0, 1 hónap, 1 év, majd öt évenként). Gyorsított oltási séma akkor alkalmazható, ha rövid az idő a szokásos oltási menetrendre (pl. a gyermek 3 hét múlva táborozni megy). Ilyen esetben egy hét alatt két alapoltás, majd a második után két héttel egy harmadik, egy év múlva emlékeztető oltás és utána ötévenként emlékeztető oltások (0, 1 hét, 3 hét, 1 év, majd öt évenként). Az oltás nem teszi fölöslegessé a rendszeres „kullancsvizitet”, amivel a többi betegség megelőzhető.

Az oltási reakciók enyhék. Az első ízben oltott személyek között az oltás napján kis számban előfordul hőemelkedés, néhány óráig tartó fejfájás. Az újraoltás után gyakorlatilag nincs oltási reakció. Szabályosan védőoltott személyek között kullancsencephalitis elvétve fordult elő, vagy ha mégis előfordult, nagyon enyhe lefolyású volt.

Schneider Ferenc dr.

Vas Megyei Markusovszky Kórház