Aktuális

Ételed az életed

A szakemberek sokszor hangoztatják a táplálkozásnak az egészségmegõrzésben játszott szerepét, de csak mi táplálkozunk helytelenül? Követik-e a tagállamok az egészséges étrendre vonatkozó ajánlást?





Várhatók-e új trendek, „irányzatok” a magyar étkezési szokásokban május 1-jét, hazánk uniós csatlakozását követően?

Az Európai Unió közösségi programjaiban fontos terület az egészség és a fogyasztók védelme. Az Eurodiet felméréséből kiderül, hogy az egészségügyben óriási kiadásokat okoz a helytelen táplálkozás következtében kialakuló betegségek kezelése. A korai halálozások egyharmada erre vezethető vissza. Az elmúlt évek állategészségügyi- és élelmiszerbotrányai is hozzájárultak az élelmiszer-biztonság hangsúlyozásához és a szigorúbb szabályozáshoz (termékek vizsgálata, eredet- és adalékanyagok jelölése, stb).





Különböző programok indultak a lakosság felvilágosítására, az étkezési javallatok népszerűsítésére, mint például a napi táplálék-összetétel helyes arányának meghatározása: az energiamennyiség 55%-át szénhidrátok (gabonafélék, burgonya, rizs, borsó, gyümölcsök, zöldség-főzelékfélék), 15%-át fehérjék (tejtermékek, sajtok, túró, joghurt, hús, tojás), míg 30%-át a zsírok (növényi olajok, tengeri halak, magvak, diófélék) alkotják.

Bár az élelmiszerkínálat bőséges az Unió piacán, a fogyasztási szokások igencsak különböznek az egyes tagországokban, és helyenként jelentősen eltérhetnek a javaslatoktól. Franciaország, Dánia és Belgium élen jár a túlzott zsírfogyasztásban, ami nagyban növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, magas vérnyomás, és bizonyos daganatfajták kialakulását, és kóros elhízáshoz vezet. Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban az átlagosnál jóval több (és egészségesebb) növényi olajat használnak. Franciaországban fogyasztják a legtöbb állati fehérjét, míg Svájcban, Angliában és Németországban a legkevesebbet. Halfogyasztásban Spanyolország vezet. A mediterrán országokban eszik a legtöbb gyümölcsöt, zöldséget és gabonaféléket, melyek fontos forrásai a szénhidrátoknak és rostanyagoknak.






A megkérdezettek több mint fele szerint az élelmiszerek kiválasztásánál döntő szerepet játszik a minőség és a frissesség, és 25-50 százalék közé tehető azoknak a száma, akik tudatosan törekednek az egészséges táplálkozásra. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbiak között a nők aránya jóval magasabb volt, mint a férfiaké.





Köztudott, hogy mi magyarok is kedveljük a „zsíros” falatokat, legyen szó akár csokoládéról, akár libamájról. Nem meglepő, hogy a halálozások háromnegyedéért a táplálkozási és életmódbeli hiányosságokat teszik felelőssé, és élen járunk a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések világranglistáján. Bár a lakosság kötődik a magyar ízekhez, tájjellegű ételekhez és italokhoz, bizakodásra ad okot, hogy nőtt az új attitűdökre, reformkonyhára, korszerű táplálkozásra nyitottak aránya (közel egynegyed). E szegmens tagjai tipikusan a fiatal középkorú 30-49 éves korosztályból kerülnek ki, akik szívesen fizetnek többet különleges minőségű élelmiszerekért.

Hazánkban – a rendkívül kedvező adottságoknak köszönhetően – szinte minden fontos nyersanyag megtalálható. Belépésünk a 400 millió fogyasztót kiszolgáló uniós piacra a választék (pl. sajtok, tengeri halak – makréla, hering, lazac, stb.) további bővülését hozhatja. A Nyugat-Európában egyre divatosabb, jelenleg a legegészségesebbnek mondott ökotermékek (más néven biotermékek) magyarországi piacán a kereslet egyelőre csekély; a magyar fogyasztók tábora leginkább a vegetáriánusok köréből kerül ki, számuk alig tízezres nagyságrendű.
Látva a sorra nyíló olasz, francia éttermeket, a szupermarketek reformélelmiszer kínálatát, úgy tűnik további pozitív változásokra számíthatunk.

Angolnyelvű táplálkozással foglalkozó honlapok:

Eurostat
Eurodiet
WHO
FAO

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top