Aktuális

Képernyõk az óvodában

Kisfiam négyéves. Itthon nagyon szeret egyedül is eljátszani, sokszor észre sem veszem, hogy "van", olyan jól elfoglalja magát: kuckót épít, mesekönyveket lapozgat, katonásat játszik, a takarót magára borítva (mint "vasköpenyt") rohangál: õ a páncélos vitéz stb. Tévét nagyon ritkán néz...





akkor is csak az általunk gondosan megszűrt meséket, velünk együtt. Nem is nagyon igényli ezen túlmenően a tévézést. Nagyon meglepett, és felháborított, hogy egyik reggel az óvodai csoportszobában egy kis tévén éppen az egyik reggeli műsor ment, miközben a gyerekek ott rohangáltak. Hazaérve felhívtam a vezető óvónőt, aki elmondta, hogy a tévét egy szülő hozta be ajándékul, és csak akkor kapcsolják be, ha valamelyik gyerek kéri, mert van olyan kicsi itt a kiscsoportban, akit csak a tévé nyugtat meg. (Hozzátette: a kiscsoportosok még nem is videóznak!!! – így tudtam meg, hogy a többi csoport már lejár a videószobába.)

Beszéltem a csoportvezető óvónővel is, aki azzal igyekezett megnyugtatni, hogy ő a gyermeki televíziózásból írta a szakdolgozatát, és csak pedagógiai célzattal használja a tévét, mert a gyerekeknek meg kell tanulniuk azt is, hogy hogyan tévézzenek… Nemrégiben (többnapos rossz, esős idő volt) kiderült, hogy a gyerekek legutóbb a Micimackó valahányadik feldolgozásának sokadik folytatását nézték meg. Újra beszéltem az óvónővel, aki azt mondta, hogy igen, ha rossz idő van, le szoktak menni a videóterembe, hogy a gyerekek “ne szedjék szét a termet”. Még hozzátette, hogy ő figyelni szokta, hogy félnek-e a gyerekek, és mivel látta, hogy a Hófehérke (!) közben a kisfiam félt, az ölébe vette, és mondta neki, hogy ne féljen. Még azt is elmondta, hogy a két óra lehet, hogy egy kicsit sok volt nekik…


Felmerült bennem, hogy másik óvodába viszem a gyereket, bár a szülők közül sokan nem is értik, hogy nekem mi bajon van ezzel, “mit ugrálok”. A mi óvodánk egyébként “környezetvédő óvoda”, de az elmúlt óvodai évben nem láttam sem őszilevél-termés-gesztenyegyűjtést, sem ezekből készült, akármilyen alkotásokat; a hóesésben nem vitték ki őket, mert “elvesznek a nagy hóban”; a Duna-part tíz percre van az ovitól, de ők sosem mentek még sétálni – és sorolhatnám. Ön szerint van értelme ilyen szélmalomharcot vívni a tévé ellen? Megteheti az óvoda, hogy szülői beleegyezés nélkül, órákon át bármit nézessen a gyerekemmel? Veszélyezteti-e ez a kisfiam (nagyon mélyen érzékeny) lelkivilágát? Mivel kisebbik gyerekemmel még itthon vagyok, a kisfiamat délben elhozom az oviból. Azt is meg tudom tenni, hogy esős napokon nem viszem… De mi lesz, ha a kislányom is ovis lesz? Vagy: az egésznek nincs jelentősége, és nekem nincs igazam?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top