Szent Iván-éj

Szent Iván éjszakájáig tehát tombol a tavasz, de az érzelmek valódi orgiája csak aznap következik. Június 24. a nyári napéjegyenlőség ideje. Karácsonytól mostanáig nőttön-nőtt a világosság, egyre hosszabbak lettek a nappalok Ha akartuk, ha nem, a kozmosz bőven pazarolta ránk energiáit. Mivel a Hold 28 nap alatt táncolja körül a földet, éjszakánként is rengeteg többletenergiát gyűjthettünk be, lelkileg is, fizikailag is. A 2001. esztendő egyébként is különleges, mert idén nem tizenkétszer, hanem tizenháromszor telik meg a Hold. Ez önmagában annyi többletenergiát ad nekünk, hogy ebben az évben minden bizonnyal többen látogatnak el Aphrodité ligetébe, mint az előzőkben. Minden a Nap és a Tűz jegyében történik: az ifjú szerelmesek átesnek a tűzkeresztségen, az idősebb pároknak pedig alkalma nyílik főnixmadárként újraéleszteni szerelmüket.

Az égi tűzijáték már 19-én és 20-án készülődni kezd. E napokon összesen öt bolygó áll az Ikrek jegyében. Ilyet legutóbb huszonnyolc évvel ezelőtt észleltek. Az Iker-jegyűek tehát különösen feldobott állapotban lesznek. Huszonegyedikén, csütörtökön, ebédidőben újul meg a Hold, ami azt jelenti, hogy a női és férfi szimbólumok kezet fognak egymással, akár tűzugrásnál a szerelmespárok. Ez a csillagászati esemény kiválóan alkalmas minden új vállalkozásra. A Hold fénye ettől kezdve csak nő, ekkor érdemes több energiát fordítani a kapcsolatok harmonizálására. Amikor már kellően izzanak lelki gyertyáink, Szentiván napján berobbannak majd, mint a jó motorok.

Melyik csillagjegy mit várhat?

Gáspár Gusztáv asztrológustól azt kérdeztük, kinek kedveznek a csillagok 2001. Szent Iván éjszakáján?

Ez az éjszaka kétségtelenül az Iker-jegyűeké. Fantasztikus testi-lelki állapotban lesznek, és a megszokottnál is jobban vibrál majd körülöttük a levegő. Nem ártana valami érdekes dologgal elfoglalni magukat. Energiamezejük, azaz aurájuk így is a szivárvány színeiben fog pompázni, úgy, hogy nemigen akad festő, aki le tudná festeni. Mind e mellett hajlamosak lesznek apró szurka-piszkákkal, csípős nyelvükkel nyugtalanítani a környezetüket, csakhogy minden figyelem rájuk terelődjék. Ők kerülnek minden társaság fókuszpontjába, egyszerűen képtelenség lesz nem észrevenni őket.

A Vízöntő jegyűeknek sem lesz oka panaszra. Ezen a napon mindegyikőjükben feltámad egy-egy Edison. Bőségében lesznek a briliáns ötleteknek. Kreativitásukat igyekeznek majd a szexualitásban is kiélni. Különösen a leszbikus hölgyek élnek meg káprázatos repüléseket.

De vigyázat! a csillagokból az is kiolvasható, hogy a fiatal nőknek nem árt résen lenniük! Sok burkolt vagy akár nyílt zaklatásban lehet részük. Ez leginkább a Bika jegyűekre érvényes. A tüzes jegyű férfiakból, mint az Oroszlán, a Kos és a Nyilas, aznap áradni fog a szexuális energia, félő, hogy a nyílt színen elcsábítják az útjukba eső hölgyeket.

Kultúrtörténet és magyar szokások:

Az örömtüzet zsúpkévéből rakják, illatos növényeket, virágokat – orgonát, bodzát, ürmöt – füstölnek rajta, amit utóbb gyógyításra is használnak. Az ünnep estéjén kötött koszorúkat egyes falvakban a ház homlokzatára akasztják, tűzvész ellen. Azoknak az anyáknak, akiknek elhalt a gyermeke, Szentiván-éj előtt nem volt szabad gyümölcsöt ennie, és a tűz körül álló gyermekeknek cseresznyét osztogattak. Almát is vetettek a tűzbe, és a sült almát a gyerekeknek adták, hogy egészségesek legyenek. Szerelemvarázsló praktikák ugyanúgy fűződnek e naphoz, mint esővarázslás.

A legtöbb fény, legkevesebb sötétség idejét, az év legrövidebb éjszakáját ősidők óta minden nép számon tartotta, virrasztással és tűzgyújtással ünnepelte. E kozmikus fordulathoz kötődik Keresztelő János ünnepnapja, akiről azt olvassuk, hogy “égő és világító fáklya volt”.

Az Iván név a János származéka (Joann-Jovan-Ivan). Nyelvünkben e néven rögzült az ünnep, ami még feltétlenül a bizánci kereszténység hatásának tulajdonítható.

Egy 16. századi író, Inchoffer Menyhért mondja történeti művében a régi magyarokról, hogy a nyári napfordulót szemkápráztató fénnyel és tűzgyújtással, tűz körüli ugrándozással, ünnepi tánccal és énekléssel ülik meg. E szokásról a kereszténység fölvétele után sem mondtak le, ám túlzásaiknak mérséklő rendelkezések vetettek véget.

Szent Iván-éj titokzatos értelmű és hatású népi virrasztás: a fény, az élet, a szerelem, a termékenység ünnepe. Az esztendő körében éppen szemben áll a másik nagy fordulóponttal: fél évvel előzi meg a téli napfordulót, a karácsonyt. Sok helyütt még századunkban is a határban rakott nagy tűz mellett töltötte az éjszakát az egész falu, énekkel, szertartásos táncokkal ünnepelve az élet diadalát.